Akár 370 forint is lehet az euró?

Publikálás dátuma
2020.02.10. 17:51

Fotó: Béres Márton / Népszava
A befektetési szakember szerint a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ezért nem meglepő a forint trendszerű gyengülése.
A jegybank hétfőn sem fogadott be ajánlatokat az úgynevezett devizacsere-tenderén a bankoktól, így 64 milliárd forinttal szűkült a bankrendszernek nyújtott többletpénz – igaz, az így is csaknem 2000 milliárd forintra rúg. Az MNB monetáris tanácsa decemberben döntött a pénzmennyiség csökkentéséről, ettől elvileg a forintnak az euróval szemben erősödnie kellett volna, de végül alig változott az árfolyam. A forintot hétfő reggel 338,5 forinton jegyezték, délutánra az árfolyam 337,7 forintra csökkent, és ezen a tender eredménye már nem változtatott. A jegybanknak nincs árfolyamcélja, ezért nem meglepő a forint trendszerű gyengülése – mondta Zsiday Viktor befektetési szakember a G7.hu portál internetes rádióadásában. Zsiday szerint mivel a jegybank célja az, hogy alacsonyan tartsa a kamatszintet, amiből logikusan következik, hogy gyenge lesz a forint. Az MNB a világgazdaság lassulását a forint gyengítésével ellensúlyozza. Amíg a folyó fizetési mérleg többletben van, vagyis biztosított a tőkebeáramlás, addig az MNB azt csinál a forinttal, amit csak szeretne, és a 290 és 370 közötti sávban bárhová belőheti az forint-euró árfolyamot. De a céljuk alapvetően az, hogy kiszámíthatóan, tehát nem nagy ugrásokkal, de folyamatosan értékelődjön le a magyar pénznem – mondta Zsiday. Zsiday Viktor nem az első, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a forint trendszerű gyengülése az MNB politikájának a következménye. Legutóbb a Concorde Értékpapír Zrt. elemzői nyilatkozták, hogy a jegybank azért is hagyja gyengülni a forintot, mert az kompenzálhatja magas, két számjegyű béremelkedési ütem miatti versenyképesség-romlást. A gyenge forintnak azonban előbb utóbb inflációgerjesztő kockázatai lehetnek: tavaly éves szinten ugyan 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, de a decemberi infláció márt négy százalék volt. A KSH csütörtökön közli a januári adatot, az elemzői várakozások szerint az év első hónapjában a drágulás üteme 4,3 százalékra ugrott.
Szerző
Témák
MNB deviza

Egy felmérés szerint rövidebb ideig takarékoskodnak a lakásvásárlók

Publikálás dátuma
2020.02.10. 17:50

Fotó: Népszava
A felmérés eredménye azért meglepő, mert a hazai lakásárak a fizetésekhez képest rendkívül magasak, az európai fővárosok között Budapest például a hatodik legdrágábbnak számít ezen a téren.
Meglepő eredményt hozott az ingatlanvásárlások kapcsán egy, az OTP megrendelésére készült felmérés: aszerint ugyanis az utóbbi évek drasztikus áremelkedése ellenére rövidebb ideig takarékoskodnak egy lakásvásárlás vagy -felújítás előtt az ügyfelek, mint korábban. A kutatást készítő Gfk ezer, legalább félmillió forintos megtakarítással rendelkező, 18 és 65 év közötti banki ügyfelet kérdezett meg. A válaszok alapján pedig a lakásvásárlók körében jelentősen lerövidült a lakáscélú takarékoskodás időszaka: 2018-ban még átlagosan 5,3 évig spóroltak az ügyfelek, mielőtt belevágtak volna az ingatlanvásárlásba, tavaly viszont ezen időszak 3,8 évre csökkent. A felújítást tervezőknél is hasonló a tendencia: míg 2017-ben 3, addig 2018-ban 2,8, tavaly pedig már csak 2,4 év volt a megvalósítást megelőző átlagos takarékoskodási időszak. Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője szerint a megtakarítási idő csökkenésében a reálbérek növekedése, a mérséklődő kamatok, valamint az államilag támogatott lakásvásárlási konstrukciók egyaránt szerepet játszhattak. Úgy vélte: az ügyfelek a kedvező hitelkörnyezetben hamarabb teszik meg a következő lépést, így egyre többen veszik igénybe a lakáscélú termékeket és támogatásokat, például a családok otthonteremtési kedvezményét, a babaváró hitelt, vagy a piaci kölcsönöket. A bank közleménye szerint a lakásvásárláshoz kapcsolódó megtakarítási idő csökkenését magyarázhatják az MNB frissen közölt adatai is a banki hitelkihelyezésekről, illetve a háztartási hitelállományról. Tavaly 2408 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a bankok ügyfeleikkel, amely 48 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a babaváró kölcsön megjelenése is. A felmérés eredménye ugyanakkor azért meglepő, mert a hazai lakásárak a fizetésekhez képest rendkívül magasak, az európai fővárosok között Budapest például a hatodik legdrágábbnak számít ezen a téren. Lapunk nemrégiben azt is kiszámolta, hogy tavaly egy 40 négyzetméteres fővárosi lakás megvásárlásához egy átlagbérből élőnek 7,6 évig kellett volna minden fillérjét félreraknia, de ha a megélhetésére is költött volna, akkor 11 évig kellett volna spórolnia. Szintén megélhetési költségekkel számolva a bankok által a hitelfelvételhez többnyire elvárt 30 százalékos önerőhöz is több, mint 3,3 évig kellett volna kuporgatni.  Igaz, a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest ez utóbbi valóban rövidült. A 2009-es lakásárakkal, fizetésekkel és megélhetési minimummal számolva ugyanis tíz évvel ezelőtt az önerőhöz 3,8 évig kellett volna takarékoskodni.
Szerző

Matolcsy: Lehet, sőt érdemes kanyarban előzni

Publikálás dátuma
2020.02.10. 17:39

Fotó: Népszava
A jegybankelnök szerint „a sok kanyar ellenére is sokat lehet előre lépni a versenyben, ha valaki tisztában van a kanyartan és az előzés tudományának néhány szabályával”.
A jövő kihívásaira a „kanyartan” és az előzés tudományának elsajátítását ajánlja a magyar gazdaságnak a jegybankelnök, amelynek része egyebek mellett a versenyképesség, az egészségügy és a felsőoktatás nagy részének erősítése. Matolcsy György egy hétfőn, a növekedés.hu-n megjelent cikkében azt írta, 2018-19-ben a magyar gazdaság a régió éllovasa lett, visszaelőzve a lengyel gazdaságot.
„A következő években azonban újból szakadékos hegyi utakon visz az út felfelé, viharos időkben. Elég egy rossz mozdulat és jön a baj. De a sok kanyar ellenére is sokat lehet előre lépni a versenyben, ha valaki tisztában van a kanyartan és az előzés tudományának néhány szabályával”

– véli a jegybankelnök.

Ezen szabályok közé sorolja a gazdaság jó állapotát – amely szerinte már teljesült –, illetve azt, hogy időben fel kell készülni az előzésre.
„2020-ban sok versenytárs lassul, egyesek szinte leállnak majd, így van lehetőség felvenni az előzéshez szükséges jó helyzetet”

– írta.

A kanyar előtt tisztázni kell, hol vannak az erős pontok és hol a gyengék, és mindkettőn változtatni kell szerinte. Az erős pontok közé sorolja a politikai stabilitást, a tömeges munkahelyteremtést és munkavállalást, Budapest és néhány nagyváros tőkevonzó képességét, adórendszert, a logisztikát, az oktatás egy részét, illetve a pragmatikus gazdaságpolitikát és monetáris politikát, amelyeket tovább kell erősíteni. „A magyar gazdaság gyenge pontjait – versenyképesség, dualitás, egészségügy, demográfia, felsőfokú oktatás nagy része, lakáspolitika, tőkemérleg – folyamatosan erősíteni kell, mert előzés közben nem jön jól egy gyenge láncszem” – fogalmazott. „Így lehet, sőt érdemes kanyarban előzni, ahogy mások már megtették nehezebb időkben” – tette hozzá.