Határidő után új ígéretek a fővárosi buszokra

Publikálás dátuma
2020.02.11. 06:35

Fotó: Béres Márton / Népszava
Rendelkezése áll a pénz, és oda is adják azt az új buszokra – közölte tegnap a kormány két fővárosfelelőse a Népszava cikkére reagálva.
A kormány állja a szavát, oda fogja adni az ígért pénzt a fővárosnak új buszok vásárlására – jelentette ki tegnap a kabinet két fővárosfelelőse, Fürjes Balázs államtitkár, valamint Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezetője. Azután tartották szükségesnek ezt közölni, hogy a Népszava megírta: a kabinet egy kormányrendeletben vállalta, január 31-ig aláírja a járműbeszerzéshez szükséges támogatási szerződést, de ezt nem tette meg határidőig. Vagyis hétfőn, a határidő lejárta után tíz nappal ígérte meg újra Fürjes Balázs és Vitézy Dávid azt, hogy a be fogják majd tartani a kormányrendeletben írtakat. A késlekedést a városháza sem vitatta, ugyanakkor azt jelezte: a szerződés megkötése már folyamatban van.   Mint arról beszámoltunk, a kormány tavaly júliusban azt a határozatot hozta: 3,62 milliárdot biztosít a fővárosi közösségi közlekedési cégnek a 40 darab új busz megvásárlására, és arra utasította a Miniszterelnökséget, hogy kösse meg a szerződést. A beszerzésnek és a határidőnek nagy a jelentősége: javában tart a 3-as metró felújítása, ősztől pedig lesz olyan időszak, amikor a vonal majd kétharmadán dolgoznak, így sok pótlóbuszra lesz szükség. Ahhoz pedig, hogy az új buszok egészen biztosan időben elkészüljenek, már meg kellett volna rendelni azokat. Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban reagált a történtekre tegnap. Ő sem vitatta a csúszást. Úgy fogalmazott: a múlt héten levélben fordult Gulyás Gergely miniszterhez, hogy érvényt szerezzen a kormány korábbi döntésének, amely szerint a város saját forrásból megvásárolt körülbelül 40 korszerű, alacsony kibocsátású busza mellé a kormány további 37 darabot finanszíroz. Vagyis a főpolgármester már a kormányrendeletben adott határidő lejárta után sürgette a Miniszterelnökséget vezető minisztert az ígéretük betartására. Írásában Karácsony örömmel konstatálta: Fürjes Balázs államtitkár biztosította a budapestieket, arról, hogy a BKV megkapja azt a 3,2 milliárd forintos támogatást, amelyből a vállalat megveheti az új járműveket az M3-as metró pótlásának idejére, ezzel újabb „nagykorú buszokat” válthatnak fel korszerűek. Érdekes egyébként, hogy bár a városháza közleménye szerint a szerződéskötés folyamatban van, a BKV-nál erről nem tudott mindenki. Forrásaink ugyanis újra megerősítették: a cég menedzsmentje korábban a kormányzati támogatási szerződés és pénz hiánya miatt kérte a társaság igazgatóságától azt, hogy használt buszokat vehessenek a metrópótláshoz. Kezdeményezésüket indokolta, hogy a cég az idő szorításába került, hiszen ideális esetben a buszokat már meg kellett volna rendelni. Így véli ezt a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is, amelynek egykor szóvivője volt Vitézy Dávid, jelenlegi elnöke, Dorner Lajos pedig Tarlós István tanácsadójaként dolgozott. Az egyesület egyebek mellett azt írta tegnap: új buszok őszre csak akkor készülhetnének el, ha már gyártanák azokat. Népszava más forrásai új megrendelés esetén 1,5 évre, míg meglévő szerződés opciójának lehívásakor 6-8 hónapra becsülik a szállítási időt. További bizonytalanságot jelent az: a BKV csak akkor rendelhet buszt, ha már a számláján van a pénz. A VEKE egyébként vállalhatatlannak tartja, hogy „a BKV már csak állami pénzből tud buszt venni, állami engedéllyel (buszbizottság) és az államilag preferált gyártótól”.
Szerző
Témák
metró buszok
Frissítve: 2020.02.11. 06:44

Tovább csökken a közmunkások száma, pedig sok helyen ez az egyetlen megélhetési forrás

Publikálás dátuma
2020.02.11. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Termelő programok is veszélybe kerültek a polgármesterek szerint.
Március elsejével indul a 2020-as közmunkaprogram, melyre az idén 140 milliárd forintot szán a kormány. Ez az összeg 40 milliárddal kevesebb, mint tavaly, a 2016-os csúcsnak – akkor 340 milliárdot költöttek erre a célra – pedig mindössze 41 százaléka. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy míg négy éve 200 ezren dolgozhattak közmunkásként, addig az idén már csak alig százezren. A közfoglalkoztatás szerepe, céljai átalakultak az elmúlt évek gazdasági konjunktúrája következtében. Elsődleges cél lett a közfoglalkoztatottak minél hatékonyabb visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra – indokolta lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium (BM) a közmunkáskeret újabb csökkentését. A statisztika alapján azonban a közmunkások kevesebb, mint ötöde tudott elhelyezkedni piaci állásban. A gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékeken pedig csak minden nyolcadik-kilencedik közmunkás tudott átlépni a munkaerőpiacra. Szakemberek szerint ráadásul akad egy nagyjából százezer fős réteg, melynek soha nem is lesz erre esélye – ezt a BM is elismerte. Ennek ellenére az idénre tovább szigorodtak a feltételek, vagyis szűkült a közmunkaprogramba bevonhatók köre. – Szakmunkás végzettséggel például már nem is lehet valaki közmunkás – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Csak úgy kerülhet a programba, ha a munkaügyi központ három helyre kiközvetítette, sehol sem alkalmazták, erről papírja van, s külön engedélyt kérünk a Belügyminisztériumtól. – Vannak olyan falvak, ahol nem lehet lecsökkenteni a közmunkások létszámát, mert akkor éhen halnak az emberek – mondta Vécsi István, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere, a Közmunkás Szakszervezet elnöke. A közel kétezer fős településen kétszáz közmunkás dogozik, zömük az elsődleges munkaerőpiacon nem, vagy csak nagy nehézségek árán állná meg a helyét. A polgármester szerint, aki tud a környékbeli üzemekben dolgozni, az már rég elhelyezkedett, a többiek egészségügyi vagy szociális okokból erre jórészt képtelenek, számukra a közmunka marad a megoldás. Ez ráadásul már rég nem „árokkapirgálást” jelent: itt a közmunkások gondozzák az önkormányzat diófa-ültetvényét, ők építették az idősek otthonát, a savanyítóüzemet, azt a csárdát, amely – azon túl, hogy a falu híres szülötte, a Paramount Pictures alapítója és Hollywood megálmodója, Adolph Zukor nevét viseli –, segít itt tartani a fiatalokat, mert közösségi helyet is teremt. Közmunkások dolgoznak az önkormányzati konyhakertben, amelynek terméseivel a közintézményeket látják el, s velük alakítanak most ki egy élményparkot is a faluban. Vécsi István úgy tudja: Ricse esetében nem csökken az elmúlt évek átlaga alá az államilag támogatott közmunkás-létszám, így ők továbbra is kétszáz fővel kalkulálnak. Az érdekképviseletükre létrehozott szakszervezet vezetőjeként azonban megjegyezte: a közmunkás-bér tíz éve gyakorlatilag változatlan, abból megélni lehetetlen, így itt lenne az ideje ezen a területen is a béremelésnek. Az önkormányzatok számára komoly probléma a közmunkások számának drasztikus csökkenése. Az elmúlt években ugyanis sok település Ricséhez hasonlóan termelő programokat is beindított, melyek most veszélybe kerültek, hiszen nincs elegendő közmunkás a betonlapgyártó-, savanyítóüzemek, fóliasátrak, hűtőházak működtetéséhez. – Két éve 27, tavaly 14 közmunkásunk volt, az idén kilencre kapunk támogatást – folytatta Varga András. – A korábbi létszám alapján szerződésünk van a Podravkával uborkatermesztésre, és a Nemzeti Földalapkezelőtől is kaptunk több mint hat hektár földet. Ennyi embernek viszont ez túl sok feladat, arról nem beszélve, hogy korábban a MÁV-tól és a közúttól is átvettünk területeket gondozásra, amit szintén nem tudunk mostantól ellátni. Már ott tartunk, hogy elképzelhető, a település-fenntartást ki kell adnunk vállalkozónak, ami persze megterheli a költségvetést. A szintén somogyi Mezőcsokonya is 9 közmunkásra kap szerződést, a tavalyi 15 helyett. Az elmúlt években a program segítségével az önkormányzat hűtőházat épített, 3000 négyzetméter fóliasátrat telepített, ahonnét nemcsak az iskola és óvoda konyhájára, de a kaposvári piacra is jutott primőr: éves szinten nagyjából másfélmillió forint hasznot hozott a mezőgazdasági program. Ez helyben szép eredmény, ám azt is mutatja, piaci alapon nem lehetne működtetni a rendszert, legalábbis nem ennyi embernek – még ha igencsak szegényes – megélhetést adva. – Nem tudom, hogy a mostani létszámmal fenn tudjuk-e tartani – mondta Sudár Zoltán, Mezőcsokonya polgármestere. – Lehet, fel kell ajánlanunk hasznosításra, próbálkozunk a nyugdíjasklub bevonásával, de az is előfordulhat, hogy bérbe adjuk magáncélra. Hasonló kétségek akadnak Várdán is, ahol az uborkás terület sorsa bizonytalan. A faluvezetők nem értik, hogy több éves állami finanszírozás eredményét miért kell elherdálni. Miközben akadna több közmunkás is, hiszen nem attól csökkent a számuk, hogy sikerült mindenkinek elhelyezkednie a munkaerőpiacon. – Az elmúlt évek programjaiban létrehozott termelőkapacitások megőrzéséhez, a termelés hatékony fenntartásához szükséges forrást továbbra is biztosítjuk – állította lapunknak a BM. A tárca szerint a tavaly elindított gazdaságélénkítő program legfőbb célkitűzése, hogy a közfoglalkoztatás alapjain létrehozott kapacitásokra építve, azokat esetlegesen fejlesztve, immár nyílt piaci munkahelyek jöjjenek létre az ország hátrányos helyzetű térségeiben. A minisztérium sajtóosztálya hozzátette: cél, hogy aki képes és akar dolgozni, az legalább a közfoglalkoztatás keretében meg tudja ezt tenni, nem fordulhat elő, hogy valaki forráshiány miatt nem tud bekerülni a közfoglalkoztatás rendszerébe. – Fenn kell maradnia a programnak, mert sokaknak nincs más lehetősége. Most is van tíz emberünk, aki nem tud elhelyezkedni sehová – jegyezte meg Sudár Zoltán Mezőcsokonya polgármestere, aki szerint közmunka nélkül tíz százalékos lenne a munkanélküliség.
Témák
közmunkás

Orbán: Ehhez még idő kell

Publikálás dátuma
2020.02.10. 21:27

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök ezt az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében mondta a német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón.
Biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Berlinben. A kormányfő a német kancellárral közösen nyilatkozott a sajtónak. A következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán Viktor. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta. Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van. Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – közölte a kormányfő. Orbán emlékeztetett: 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár egy „pozitív agendára” tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta. Most ennek az eredményeit is áttekintik – mondta. Az elmúlt években csúcsot döntött a magyar-német kereskedelmi forgalom, amelynek értéke 2019-ben az 55 milliárd eurót is meghaladhatja – tette hozzá. A miniszterelnök a megbeszélés további témájaként említette az EU bővítését. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország szószólója a bővítésnek”. Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

„Vannak közös pontok és eltérések is”

Angela Merkel a sajtótájékoztatón közölte: közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott. Kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett. A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár a magyar kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható.
Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra – közölte Angela Merkel. Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. Azonban Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, így Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Angela Merkel. Elmondta, hogy tárgyalnak az EU nyugat-balkáni bővítéséről is. Kiemelte, hogy Magyarország fekvése révén különösen érdekelt a térség országaihoz fűződő jó kapcsolatokban és a régió fejlődésében. Hozzátette, hogy a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben „vannak közös pontok és eltérések is” a két ország álláspontjában.