Kihasználatlan a Kúriára vezető kiskapu

Publikálás dátuma
2020.02.13. 08:00

Fotó: Népszava
Még egyetlen alkotmánybíró sem kérelmezte rendesbírói kinevezését, de ezt a nyugdíjkorhatár előtt bármikor megtehetik.
Az új szabályok alapján az Alkotmánybíróság (AB) tagjai könnyen kúriai bíróvá, sőt, akár a Kúria elnökévé is válhatnak. Még akkor is, ha korábban nem volt „rendesbírói” gyakorlatuk. Ám egyelőre az AB tagjai közül senki nem kérelmezte, hogy az alkotmánybírósági törvény december végén elfogadott módosítása alapján a köztársasági elnök bíróvá nevezze ki – derült ki az AB lapunk kérdésére adott válaszából. Az AB kommunikációs vezetője, Szántó Georgina felhívta a figyelmünket arra is, hogy a törvény a kérelem előterjesztésére nem állapít meg határidőt, ezért az érintett AB-tagok bármikor élhetnek ezzel a lehetőséggel. Fontos megjegyezni azonban, tette hozzá, hogy a bírói kinevezést akkor kérheti az AB tagja, ha még nem töltötte be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Kilenc olyan alkotmánybíró van, aki még nem töltötte be a korhatárt, ami jelenleg 64,5 év. 
Az érintett kilenc bíró: Czine Ágnes, Juhász Imre, Horváth Attila, Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Sulyok Tamás, Szabó Marcel, Szalay Péter és Varga Zs. András. A decemberben alkotmánybíróvá választott Handó Tündének pedig nem kell kérelmezni a bíróvá történő kinevezését, mert az új szabályozás szerint neki a bírói tisztségéről nem kellett lemondania, bírói szolgálati viszonya hivatalba lépésétől az AB-n betöltött tagsága megszűnéséig szünetel. Mindez azt is jelenti, hogy öt alkotmánybíró - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária - kora miatt már nem élhet a bírói kinevezés kérelmezésével. Korábban az AB-tagság összeférhetetlen volt a bírói tisztséggel, ám tavaly év végén, az Egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról című salátatörvény ezt megszüntette. De mint Handó esetében, az államfő által esetleg bíróvá kinevezett AB-tagoknak is szünetel a bírói jogviszonyuk, egészen az AB-n betöltött tagságuk megszűnéséig. Ugyanez a salátatörvény teremtette meg a lehetőségét, hogy az AB-tagok kérelmezzék bírói kinevezésüket és ugyanez a jogszabály kimondja azt is, hogy az AB-tag bírókat szolgálati jogviszonyuk szünetelését követően (vagyis AB-tagságuk megszűnése után) "a Kúria elnöke a Kúriára osztja be". Markó utcai információk szerint épp az volt a törvény célja, hogy megteremtse az AB-ról a Kúriára való átjárás lehetőségét, így ugyanis olyan személyek is kúriai bírók lehetnek - pályázat nélkül -, akik egyébként a bírói kinevezéshez szükséges feltételeknek nem felelnek meg (az AB-tagsághoz eltérő követelmények kellenek, mint a bírói tisztséghez). A mai 15 AB-tag mindegyike a Fidesz-KDNP-nek köszönheti megválasztását, szemben a kúriai bírákkal. Darák Péter Kúria-elnök mandátuma idén december 31-én lejár, s a találgatások szerint a kormány hozzá lojális személyt látna szívesen a poszton, így pedig képbe kerülnek a korábbi bírói gyakorlattal nem rendelkező alkotmánybírák is. Információnk szerint a kabinet kiszemeltje a Kúria elnöki posztjára Varga Zs. András jelenlegi alkotmánybíró, korábbi legfőbbügyész-helyettes, akinek ehhez meg kellene szakítania AB-mandátumát. Darák pedig információnk szerint a luxembourgi Európai Unió Bíróságán váltaná a magyar tagot, a 2004 óta ott bíráskodó Juhász Endrét.
Szerző

Püspöki panaszok: nem könnyű a cigányokkal

Publikálás dátuma
2020.02.13. 07:30
Orosz Atanáz görögkatolikus püspök azt nem hozta szóba, hogy a kormány nem fizeti ki a gyöngyöspatai romáknak járó kártérítést
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az őszinte beszéd támadási felületet ad az emberi jogok mindenféle védelmezőinek – kifogásolta Orosz Atanáz görögkatolikus püspök a romák lelki gondozásáról tartott előadásában azon a konferencián, amelyet a katolikus püspöki kar tavaly év végén kiadott két körleveléről rendeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tegnap. Előbbi körlevelet – társadalmi és erkölcsi problémákat taglalva – a Megújulás a szeretetben, utóbbit A megfogant élet védelme címmel adták ki.
Mindig az idősek és a gyengék mellé kell állni, a keresztény hit csak akkor hiteles, ha a szeretet cselekedetei fakadnak belőle – hangsúlyozta köszöntőjében Michael August Blume érsek, apostoli nuncius. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára – a fideszes kormány szociálpolitikai alapvetéseit ismertetve – megállapította, hogy nem egyedül az államnak kell megoldania a szociális problémákat. Kitért rá, hogy a liberális megközelítéssel szemben vannak olyan helyzetek, amikor a szociális biztonság nem teremthető meg pénzbeli juttatásokkal. Orosz Atanáz görögkatolikus püspök a társadalmi körlevél romákkal foglalkozó részét idézte. A rendszerváltás előtt a cigányság 87 százaléka munkaviszonyban állt, sok kapcsolat szövődött romák és nem romák között. 1993-ban már csak a munkaképes cigányok nem egészen 30 százalékának volt munkahelye: néhány év alatt tehát több mint kétharmaduk elveszítette az állását. Az elmúlt időszakban ismét nőtt körükben a foglalkoztatottság: a püspöki kar szerint 2017-ben az aktív korú romák 45 százaléka dolgozott. Egész Európában nálunk a legjobbak az iskolázottsági mutatók a roma lakosság körében. Ezen a téren a magyar társadalom 40–50 év óta nagy erőfeszítéseket tett, és ennek ma már láthatóak az eredményei – folytatódik a körlevél. A cigány fiatalok 60 százaléka azonban a végzettség megszerzése előtt elhagyja a közoktatást. A szegénység nem csak a cigányság problémája. Sok tízezer olyan nem roma család is él Magyarországon, amely a legalapvetőbb szükségleteknek is híjával van. Az ilyen körülmények között felnövő gyermekek számára rendkívül nehéz a kitörés a szegénységből, a nyomorból. A katolikus egyház ténykedését bemutatva Orosz Atanáz kiemelte, hogy csaknem minden egyházmegyében van cigánypasztorációs, azaz a romák lelki gondozásával megbízott referens. Tizenkét szerzetesrend hangsúlyozottan foglalkozik cigánymisszióval, a katolikus kötődésű tanodák száma közelít a negyvenhez. A pozitívumok mellett a püspök nehézségként említette, hogy a témáról szerinte még mindig nem lehet „nyíltan, az igazságot teljes mértékben tükröző” módon beszélni. Példaként elmondta, hogy rendszeresen, minden lehetséges fórumon próbálta felhívni a figyelmet, mennyire fontos az uzsora elleni harc, de „mindenhonnan lepattantam”. Az őszinte beszéd támadásokat vált ki – közölte. Bírálta a jogvédőket, nevesítve az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítványt, amely „nyugati milliárdosok támogatásával” élen járt a támadásokban. Orosz Atanáz utalt az alapítvány által a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ellen indított szegregációs perre. Az eredményes cigánypasztorációhoz a cigányság akarata is szükséges – jelentette ki. Olykor azonban az egyházban dolgozók azt tapasztalják, hogy bármit is csinálnak, a romák nem fogadják el őket. Esetenként a papot is fenyegetik. A cigányok nagy része csak kereszteléskor vagy temetéskor találkozik az egyházzal. A püspök mindezt a bizalom hiányára vezette vissza. Bár nem könnyű cigánypasztorációs munkát végezni, Orosz Atanáz abban bízik, hogy elvetett magok egy része gazdag gyümölcsöt hoz majd. Kifejezetten kíváncsiak voltunk rá, mi a véleménye a püspöknek arról, hogy a kormány nem akarja kifizetni a gyöngyöspatai roma gyerekeknek az iskolai elkülönítés miatt megítélt anyagi kártérítést, ám Orosz Atanáz ezt az ügyet nem hozta szóba.
Szerző

A láthatatlan Fidesz, a kormányzó és a vendégjelöltek

Publikálás dátuma
2020.02.13. 07:00
Szokatlan módon a Fidesz nem talált saját aspiránst
Fotó: Béres Márton / Népszava
Történelmet ír a dunaújvárosi választókerület vasárnapi országgyűlési voksolása két szempontból is: először sorakozik fel a teljes ellenzék egy parlamenti jelölt mögött, miközben a kormánypártok nem találtak saját aspiránst, ezért egy függetlent támogatnak.
Az önkormányzati választáson az ellenzéki összefogás mind a tíz körzetben győzött Dunaújvárosban, s jelöltjük, a jobbikos Pintér Tamás lett a polgármester. Pintér volt addig az újvárosi választókerület parlamenti képviselője, így le kellett mondania, ezért időközi választást rendeznek a megüresedett posztért. A Jobbikot, a teljes baloldalt, a Momentumot és az LMP-t integráló ellenzék Pintér Tamás asszisztensét, a szintén jobbikos Kálló Gergelyt indítja a hétvégi voksoláson. Sokan lefutottnak látják a vasárnapi választást, hisz Pintér 2018-ban csupán a Jobbik támogatásával is nyert, most pedig Kálló mögött felsorakozott a kormánypártokra októberben megsemmisítő vereséget mérő teljes ellenzék. Ráadásul a Fidesz-KDNP tandemje Fejér megyében elbizonytalanodott a történtek hatására, s nem állított saját jelöltet. Végül beálltak a függetlenként induló iváncsai polgármester, Molnár Tibor mögé. A fentiek ellenére számos jele van annak, hogy "ez a meccs nem lefutott." Pintér bejáratott és népszerű politikus a városban, ezzel szemben Kállót – bár másfél éve ideje javát Pintérnek segítve a városban és környékén tölti – kevesen ismerik a kerületben. Tudni kell, hogy kilenc település tartozik a kerülethez, s a nem dunaújvárosiak adják a szavazók erős 40 százalékát – elképzelhető, hogy utóbbiak inkább Molnárra ikszelnek. Beszéltünk ugyanis adonyi, ercsi, pusztaszabolcsi szavazókkal, s ők mintha az iváncsai polgármestert pártolnák, mondván, ha újvárosi lesz a képviselő, akkor a környéknek kevesebb segítség jut majd. Az előbbiek ellenére, ha a választási részvétel meghaladja az 50 százalékot, akkor Kálló az esélyes. A 2018-as és a tavalyi választási eredmények alapján az ellenzéki összefogás akár fölényesen is nyerhet, ha magas lesz az érdeklődés. Ám ha 40 százalék alatti lesz a részvétel, akkor a fegyelmezett Fidesz-szavazók pajzsra emelhetik Molnár Tibort. Vagyis az ellenzék legnagyobb ellenfele az érdektelenség. Beszélgetve az újvárosiakkal visszaköszönt az a válasz, hogy a választásnak nincs tétje, ezért sokan nem mennek majd el. A 35 esztendős Kálló Gergely szerint viszont komoly a tét vasárnap: egy Fidesz-győzelem erősítené a párt táborának önbizalmát és a parlamenti kétharmadot. Kálló lát arra esélyt, hogy a Fidesz 2022-ig elveszíti alkotmányozó többségét. Arra építi ezt, hogy Simonka Györgyöt és Boldog Istvánt elítélhetik a bíróságon, s akkor oda a kétharmad. Ám ehhez az újvárosi körzetet meg kell tartani. Kálló arra is lát esélyt, hogy a parlamentben ellenzékiként is érhet el eredményt. Például a korkedvezményes nyugdíjak visszaállítása ügyében. Ez itt azért is fontos kérdés, mert a dunai vasmű dolgozóinak az egészségét gyakran idő előtt megrokkantja a kohó melletti munka. Azt is fontosnak tartja Kálló, hogy a kormány kössön stratégiai szerződést a – 4500 embernek megélhetést adó - vasművel, és az állam szálljon be az orosz-ukrán tulajdonú cég környezetkímélő beruházásaiba.  Szerettünk volna beszélni Molnár Tiborral, ám a Fidesz errefelé meghatározó személyiségével, Dorkota Lajossal jó kapcsolatot ápoló polgármesternek nem volt erre ideje. Molnár 2017-ben lett a 2800 lelkes Iváncsa polgármestere, s ősszel újra bizalmat kapott a településen. Szórólapján azt ígéri, hogy a kötelező pártfegyelemtől továbbra is független akar marad. Nála is a vasmű az egyik kiemelt kampány-téma, amiképp környezetvédelem is. A vasárnapi voksoláson további öt jelölt is elindul. Közülük csak egy ismert helyben, ő Sürü Renáta, Dunaújváros januárban – közös megegyezéssel – távozó jegyzője. Sürü húsz éve dolgozik jegyzőként, az utolsó öt évben Újvárosban volt az, s érezte, jobb, ha megy, mert az új vezetés nem számít rá. A 49 esztendős jogász azért vágott bele a jelöltségbe, mert városában sokan biztatták. Úgy tűnt, a Fidesz saját jelölt híján majd őt támogatja, ám – állítólag – a párt azért nem tette meg ezt, mert attól tartottak, hogy a kampány során az ellenzék előszed a távozó jegyzőre „húzható” hibákat. Ami a további jelölteket illeti: a székesfehérvári Árgyelán János a Mi Hazánk Mozgalom embere, korábban a Jobbik színeiben bejutott a megyei közgyűlésbe, itt azonban szinte senki se hallott róla. Borbély József kecskeméti asztalosként jó tíz éve Apostoli Magyar Királyság kormányzójának kiáltotta ki magát, és "létrehozott" egy nem létező bankot. Ő 2015-ben Tapolcán, időközi parlamenti választáson indult. Fura mód egy másik jelölt, Törökné Juhász Ilona is ezt tette, akiről errefelé semmit se tudnak az általunk kérdezett választók. A Zöldek színeiben rajthoz álló Medveczki Zoltán is „rutinos” jelölt, a szobi férfi 2014-ben Vác, 2017-ben Paks polgármesteri székéért szállt harcba, felejthető eredménnyel.