Gyárfás: Tasnádi, Portik és az orosz-ukrán maffia is zsarolni próbált

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:38

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tasnádi Péter, Portik Tamás és az orosz-ukrán maffia is próbálta zsarolni a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban – állította Gyárfás Tamás sportvezető, médiavállalkozó, az ügy elsőrendű vádlottja a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.
Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki már az emiatt kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a mostani eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg – az azóta más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást – és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot, ő bérelte fel Jozef Rohácot. A Portik Tamás ellen a Fenyő-gyilkosság és az 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás ügyében elrendelt perújítást egyesítették a Gyárfás Tamás elleni eljárással, így ők már vádlott-társak. Gyárfás Tamást az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja mint felbujtót. Ő ugyanakkor tagadja bűnösségét, amiről részletesen, több órán át beszélt az előző, keddi tárgyaláson is. Mint mondta, a vitáit mindig nyíltan, érvekkel rendezte, sohasem erőszakkal. Csütörtökön
Gyárfás Tamás először a súlyos bűncselekmények miatt az elmúlt évtizedekben többször jogerősen elítélt Tasnádi Péterről beszélt.

Tasnádi Péter néhány éve terhelő vallomást tett Gyárfás Tamásra, azt állítva, hogy felbérelte őt Fenyő János megölésére, erre kapott is tőle pénzt, de a gyilkossághoz nincs köze. Csütörtökön Gyárfás Tamás azt emelte ki, hogy Tasnádi Péter vallomásai következetlenek, ellentmondásosak, a képtelenségei miatt összeomlik a vádirat. A vádirat abszurditását mutatja – állította – a „kettőt fizet egyet kap” koncepciója is, az, hogy ő Tasnádi Pétert és Portik Tamást is felbérelte volna ugyanarra a gyilkosságra. Gyárfás Tamás kifejtette: bár Portik Tamás titokban többórányi hangfelvételt készített kettejük beszélgetéseiről, azokon soha nem hangzik el a vádban szereplő megbízás Fenyő János megölésére, mert ilyen megbízás nem is volt soha. A beszélgetéseken Portik Tamás próbálta őt provokálni – közölte. Egyre azt bizonygatta, hogy mit tett érte, elmondta, ezért mit kér cserébe: rendőri, ügyészségi, politikai kapcsolatokat, ahol információit hasznosíthatja és így biztosíthat magának büntetlenséget, nyugodt életet. Nem tudja, hogy Portik Tamás fellépett-e Fenyő János ellen, csak az biztos, hogy ő erre nem adott megbízást – hangsúlyozta az elsőrendű vádlott. Megjegyezte azt is: a felvételek manipuláltak, vágottak, az 515 percnyi hanganyag legkevesebb 3551 helyen rosszul érthető. Portik Tamás is mondta az előző tárgyaláson, hogy manipulált a felvétel – hívta fel a figyelmet –, csak azt nem mondta, hogy ki által. Ezek a felvételek tehát nem alkalmasak megalapozott következtetések levonására, és még ebben a formájukban is őt igazolják – állította az elsőrendű vádlott. Gyárfás Tamás felidézte: Fenyő János megölése után azt beszélték a városban, hogy ő vagy Princz Gábor bankelnök rendelte meg a gyilkosságot.
Ezek után Tasnádi Péter, Portik Tamás, de még az orosz-ukrán maffia is próbálta őt zsarolni.

Megjegyezte: Portik Tamás a Fenyő-gyilkosságról azt közölte vele, „lesz ember, aki azt mondja, hogy te voltál”. Gyárfás Tamás elmondta: nem gondolta volna, hogy Portik Tamás rögzítette a beszélgetéseiket, de miután egyszer lejátszott neki egy részletet, arra kérte, többé ne keresse.
A büntetőper várhatóan a jövő héten folytatódik, továbbra is Gyárfás Tamás meghallgatásával.

A vád szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás között az 1990-es évek elején üzleti, elszámolási vita, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság, a Nap TV és más ügyek miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő János terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfás Tamásról, és lejárató cikkeket íratott róla a Népszavában. Az ügyészség szerint emiatt határozta el Gyárfás Tamás, hogy megöleti riválisát. Előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen vele. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ezután fordult Gyárfás Tamás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vádhatóság 52 tanúval, okiratokkal, szakértőkkel és legfőképp a Portik Tamás és Gyárfás Tamás közötti, az előbbi által titokban rögzített hangfelvételekkel akarja bizonyítani a vádlott bűnösségét. Gyárfás Tamás ügyvédje még az előkészítő ülésen indítványozta a tanúkénti meghallgatását mások mellett Pintér Dezsőnek, a TV2 volt elnökének, Németh Péternek, a Népszava volt főszerkesztőjének, Pallagi Ferencnek, a Blikk volt főszerkesztőjének és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésznek, valamint kérte egyebek mellett a hangfelvételek kirekesztését a bizonyítékok közül.
Szerző
Frissítve: 2020.02.13. 20:57

Már fizetik az egészségügy kisebb, 100 millió alatti adósságait

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gulyás Gergely nem cáfolta és nem is erősítette meg, hogy azt kérték volna a beszállítóktól, hogy engedjék el a kibocsátott számláik összegének 20 százalékát, de azt elmondta: ahol nem születik egyezség, ott peres eljárások is lehetnek.
Nem sikerült eloszlatnia Gulyás Gergelynek, a miniszterelnökséget vezető miniszternek a kormányinfón az egészségügyi reformról kiszivárgott bizonytalanságokat. Azt ugyan az Mfor kérdésére elismerte, hogy járt a kormány előtt az egészségügy átalakításáról szóló, a portfolio.hu által a hét elején megszellőztetett anyag, ám azt is hozzátette: a kabinetnek még nincs róla végleges álláspontja, azt visszaadták további finomításra.  Mint arról beszámoltunk, a portfolio.hu a hét elején arról írt, mintegy 70 milliárd forintból orvosolná egy az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült „reformterv” az egészségügyi intézmények pénzügyi gondjait. A kórházfenntartó fölé újabb hivatal kerülhet, amely a miniszter közvetlen útmutatásokkal irányítana. Az a kórházi vezető, aki nem képes két hónap alatt megszüntetni intézménye eladósodását, annak sorsáról a miniszter dönt. Megkérdeztük, hogy miként gondolják a tervezetben jelezett módon megszüntetni az eladósodást, ha az értékalapú finanszírozásról még nincsen döntés, és köztudomású, hogy a kórházi tartozásoknak a finanszírozás elégtelensége a legfontosabb oka. Gulyás Gergely erre lapunknak azt mondta: ilyen nincs a munkaanyagban, az adósságokról pedig a Pénzügyminisztérium tárgyal. Korábban az Mfor.hu kérdésére e témában még azt mondta: a reformlépések alkalmazása csak fokozatosan történhet, mert ahhoz a finanszírozási rendszert is át kell tekinteni. A kormány számításai szerint 55 milliárd forint többletet kíván az idei költségvetésből az eladósodás megakadályozása, és hogy ezt az összeget havi részletekben kaphatják meg az intézmények. (Azt nem sikerült megtudni, hogy miért éppen 55 milliárd, amikor még nem történt meg az ellátások költségelemzése.) A kórházi adósságrendezéssel kapcsolatban bejelentette: a 100 millió forint alatti, tavalyi adósságokat elkezdték-elkezdik kifizetni, a nagy hitelezőkkel viszont még nem fejeződtek a tárgyalások. Nem cáfolta és nem is erősítette meg, hogy azt kérték volna a beszállítóktól, hogy engedjék el a kibocsátott számláik összegének 20 százalékát, de azt elmondta: ahol nem születik egyezség, ott peres eljárások is lehetnek. 
Szerző
Frissítve: 2020.02.14. 06:20

Ungváry: „Soha nem gondoltam volna”

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:18

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Ennyire részletesen és pontosan még semmilyen háborút nem dokumentáltak a magyar hadtörténetben – jelentette ki Budapest ostromáról Ungváry Krisztián történész.
A megnyíló orosz levéltáraknak köszönhetően például majdnem minden jelentősebb budapesti utcáról és épületről fellelhető egy vagy több korabeli fotó, amit a Vörös Hadsereg készített. Hatalmas gyűjteményről van szó. Bár a szovjet katonai iratok teljes körűen máig nem megismerhetők, ahogyan a magyar hadsereg egységeitől elvitt papírok sem, a kutatók így is a bőség zavarával küzdenek. A Pamjaty Naroda című honlap 2015 óta folyamatosan közli a dokumentumokat, és távolról sem csak azokat, amelyek jó fényt vetnek a szovjet csapatokra. Az anyag korlátozás nélkül kutatható és felhasználható. Ungváry Krisztián soha nem gondolta volna korábban, hogy egyszer majd azt mondja: bárcsak minden ország ilyen szabadon hozzáférhetővé tenné az iratait. Ez óriási dolog – hangsúlyozta. Hetvenöt évvel ezelőtt, február 13-án ért véget Budapest ostroma. A fővárosi levéltárban abból az alkalomból tartottak tájékoztatót, hogy az intézmény honlapjára felkerült 43 irat és térkép, amit idehaza eddig még nem publikáltak. A jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátott dokumentumokat Meruk József újságíró, kutató és Ungváry Krisztián válogatta. Meruk József felidézte, hogy annak idején a szovjet propaganda a németeket tette felelőssé a fehér zászlóval érkező parlamenter, Osztapenko kapitány haláláért. (A magyar köznyelvben helytelenül honosodott meg az Osztyapenko változat.) A valóságban azonban nem orvul lelőtték, hanem aknaszilánktól vesztette életét – ezzel pedig a Vörös Hadsereg legfőbb parancsnoksága azonnal tisztában volt. A katonai iratokban többféle kifejezés olvasható az ostromról, de a „felszabadítás” egyszer sem szerepel – jegyezte meg Meruk József, aki beszélt arról is, hogy az oroszok körében Budapest „hihetetlenül pozitív csengésű” szó. Az egyik közzétett dokumentum a 3. Ukrán Frontnál történt súlyos rendbontásokkal foglalkozik: a „győzedelmes tettek nem fedhetik el a fegyelem bomlásának elemeit egyes sorállományú, altiszti és tiszti állományú személyek esetében. E jelenségek nem kerülhetik el a figyelmünket, s nem hagyható, hogy azok tovább terebélyesedjenek.”
A katonai parancsnokság határozata megállapította, hogy két hónap leforgása alatt – a nem végleges adatok szerint – a front csapatainál 21 gyilkosság történt: 13 ittasság miatt, 2 „huliganizmus közepette”, kétszer a hatáskör túllépésével, továbbá 4 terrorcselekmény is előfordult. A terrorcselekmények pontos mibenlétére nem derült fény, ám az adatokból kitűnik, hogy a katonák által elkövetett rendbontások kétharmada – idézzük a hivatalos szóhasználatot – „ittasság állapotában” következett be. Az ügyeket elemezve a parancsnokság arra jutott, hogy a szóban forgó esetek alakulataiktól „leszakadt” személyekkel történtek, akik „hosszú ideig kikerültek a közvetlen őket vezénylő elöljáróik látóteréből és befolyásuk alól”. Mindez pedig annak a következménye, hogy a tisztek gyakran hagyják felügyelet nélkül egységeiket. Kérdésünkre, hogy mi lepte meg leginkább az orosz levéltári anyagok vizsgálatakor, Ungváry Krisztián a Vörös Hadseregnél meglévő „totális információigényt” említette. A dokumentumokat azonban, ahogyan minden más esetben is, forráskritikának kell alávetni. További kutatásokra van szükség például annak kiderítésére, miért lehetnek komoly eltérések a hadsereg által átadott és a szovjet titkosszolgálat (NKVD) által átvett hadifoglyok számában.
Szerző