Az új NAT ellen tüntetett a PDSZ

Publikálás dátuma
2020.02.14. 20:52

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a szakképzés átalakítása ellen tüntetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a fővárosban pénteken.
Az érdekképviselet a szombatig tartó 19. kongresszusának első napján vonulásos demonstrációt tartott: a küldöttek az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé mentek, ahol sajtótájékoztatót tartottak. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke bejelentést ígért március 2-ára. Úgy fogalmazott: "(.) fel fogjuk tárni azt a jogi módszert, azt a technikát, amellyel a munkabeszüntetés úgy megvalósulhat, hogy nem ütközik törvénybe, mégis alkalmas arra, hogy megálljon az élet, (.) egy-egy intézményben elgondolkozzanak a kollégák, hogy igazi joghátrány nélkül le tudják állítani a működést." Ez az üzenet nemcsak az oktatásnak szól, hanem "a megalázott közszféra egészének" - tette hozzá. Közölte, hogy március 2-án ismertetik, mikorra hirdetnek tiltakozási mozgalmat. Hozzáfűzte: két hetet adnak arra, hogy a kormány "fontolgassa" a bejelentést. "Kénytelenek vagyunk olyan eszközökhöz folyamodni, amelyek a munkabeszüntetés bizonyos fajtáját jelentik", felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon a közszférában szinte lehetetlen sztrájkolni - mondta Szűcs Tamás, jelezve, a kongresszus határozatot hozott az ügyben. Sem a NAT, sem a szakképzés átszervezése nem gyermekbarát, és a módosítások a munkavállalóknak is kedvezőtlenek - közölte a PDSZ elnöke, aki elemi kötelességnek nevezte a tiltakozást. Nem megengedhető, hogy az iskolások ne élményszerű oktatást kapjanak, helyette "felesleges biflázást" erőltessenek rájuk - hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy tavaly kétszer is sztrájkot hirdettek, de a kormányzat "megakadályozta" azokat. A PDSZ elnökének véleménye szerint mind a NAT, mind a szakképzés átalakítása túl gyorsan történik, nincs elég idő az átállásra.
Szerző
Témák
Nat PDSZ tüntetés
Frissítve: 2020.02.14. 21:04

Sokkolta Ózdot a gyárbezárás: több száz család megélhetése veszélyben

Publikálás dátuma
2020.02.14. 19:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az innovációs miniszter hatpontos programcsomagot vitt a borsodi településre, a kirúgás előtt álló dolgozók feszültek.
Fáradt szürke arcok, olcsó kabátok. Sokan alig várják, hogy kilépjenek a kapun, gyorsan cigarettára gyújtanak: míg odaérnek a gyári buszhoz, elszívnak egy szálat. Péntek délután két óra van, a délelőtti műszak éppen véget ért az ózdi ABB üzemben, amely a napokban jelentette be, hogy a piaci kereslet csökkenése miatt az itteni termelési részlegét máshová telepíti 2020 év végével. Több, mint ezer ember állása szűnik meg, ráadásul egy olyan régióban, amely nem bővelkedik munkalehetőségekben. Ez több száz család számára igazi sorscsapás.
- Fogalmam sincs, mi lesz velünk, a gyárban nem mondanak semmit, dolgozunk, amíg lehet, mi mást tehetnénk?

- mondja Antónia, aki hét éve dolgozik az üzemben, három műszakban.

A fizetésére nem panaszkodik, azt mondja, ózdi viszonylatban tisztességes pénzt keres, el tudja belőle tartani a családját. A munkát is bírja, a mágneses összeszerelő részlegnél dolgozik, elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártanak.
- Pár évem van a nyugdíjig, majdnem húsz éve itt dolgozom. Korábban a kohászatnál volt a munkahelyem, az is megszűnt, másodszor kerülök utcára

 – panaszolja egy idősebb férfi. A legtöbben azonban meg sem állnak, csak az arcukon látszik a feszültség. 
Nemcsak az ABB alkalmazottai, hanem rajtuk kívül még több száz másik család megélhetését is veszélyezteti az üzem bezárása, az országban ugyanis jó néhány alvállalkozó beszállítója a cégnek. Az egyik ilyen vállalat vezetője, Eke István, aki tavaly ősszel a Fidesz színeiben Ózdon polgármesterjelöltként indult az ellenzéki összefogás által támogatott jobbikos jelölttel, a végül nyertes Janiczak Dáviddal szemben. Lapunk megkeresésére azt mondta, hogy a cégcsoporttal fennálló aktív gazdasági kapcsolatai miatt nem kíván az ABB-vel kapcsoltban nyilatkozni. Azt azonban megjegyezte: műszaki menedzserként és cégvezetőként kiterjedt gazdasági kapcsolatrendszere van, tervezett gazdaságfejlesztési programja révén pedig, ha elkerülni nem is, tompítani tudta volna azt a sokkot, amit most Ózdnak át kell élnie a gyárbezárás miatt. Kerestük Ózd polgármesterét, de nem tudtuk elérni. Janiczak Dávid a közösségi oldalán azt írta: jelen helyzet szerint a város más foglalkoztatói nem tudják a felszabaduló munkaerőt felvenni, az ingázás pedig csak átmeneti megoldást jelent. Szavai szerint a helyzetet Ózdon, helyben kell megoldani egy, vagy több nagy foglalkoztató betelepítésével: erre akár az ABB év végéig megüresedő gyára alkalmas is lehet, azt ugyanis értékesíteni szeretnék. 
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy hatpontos programcsomag kidolgozását jelentette be péntek délután Ózdon: ez tartalmazza egyebek között azt, hogy az év végéig megpróbálnak olyan magyar vagy külföldi befektetőt keresni, aki átvenné a gyárat a dolgozókkal együtt, így ugyanis folytatni tudnák a termelést. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egy olyan támogatási rendszert dolgoznak ki, amelynek következtében kisebb csoportokban tudnak majd új munkát találni az alkalmazottak, akár úgy is, hogy a menedzsment segítségével új vállalkozást indítanak. - A magyar állam kész arra, hogy olyan energetikai- és klímastratégiai termékek gyártását ösztönözze Ózdon, amelyek illenek az üzem eddigi tevékenységéhez: ilyen lehet például okos mérőeszközök gyártása. A térségben 310 üres villamosipari és mechanikai gép-összeszerelő álláshely van – ezek egy része Miskolc környékén –, így aki vállalja az ingázást, ezeken el tud helyezkedni - hangzott el. A miniszter azt ígérte, hogy képzésekkel és egy programiroda felállításával is segítik majd a helyieket. Újságírói kérdésre válaszolva Palkovics László közölte: a kormány annyi pénzügyi támogatást nyújt ehhez, amennyire szükség van, és felidézte, hogy korábban közel 11 milliárd forintért vásároltak 20 százalékos részesedést az Ózdi Acélművekben azért, hogy 500 itteni munkahelyet megmentsenek.
Szerző

Áder meghívta Ferenc pápát Magyarországra

Publikálás dátuma
2020.02.14. 15:56

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az államfőt négyszemközti audiencián fogadta a Szentatya a Vatikánban.
Áder János a közmédiának nyilatkozva elmondta: azzal a szándékkal érkezett a Vatikánba, hogy meghívja és meggyőzze a Szentatyát, jöjjön el és vegyen részt a szeptember 13-20. között megrendezendő eucharisztikus világkongresszuson. Az államfő érvei között szerepelt, hogy 100 éve vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és 30 esztendővel ezelőtt újították azt meg. Kitért arra is, hogy 25 éve nem járt katolikus egyházfő Magyarországon, utoljára Szent II. János Pál pápa látogatta meg hazánkat 1996-ban. Áder János kiemelte a találkozón, hogy Ferenc pápa tavalyi csíksomlyói látogatása rendkívül sikeres volt a hívek körében, és biztos, hogy hasonló szeretettel fogadnák a magyarországi hívek is. Áder János rámutatott: az eucharisztikus kongresszus eddig ismert programja nagyon sok izgalmas találkozásra, Magyarország arcának sokrétű bemutatására ad alkalmat, nemcsak hitéleti, liturgikus, hanem kulturális téren is. A köztársasági elnök elmondta: megmutatta a Szentatyának a tervezett programot, aki - közlése szerint - nagy érdeklődéssel tanulmányozta azt. A találkozón Ferenc pápa jelezte, nagyon szívesen eljönne. "Ezt százszázalékos elköteleződésnek nem lehet tekinteni, de több volt ez, mint egyszerű udvarias nyilatkozat a felkérésről" - mondta Áder János. A köztársasági elnök megerősítette a meghívást Pietro Parolin szentszéki államtitkárnál történt megbeszélésén is. A bíboros a találkozó úgy fogalmazott, hogy nagy megtiszteltetés lenne számára, ha elkísérhetné a Szentatyát budapesti útjára - mondta az államfő, aki szerint ez nem alap nélkül tölthet el bizakodással. Az államfő beszámolt arról is,hogy hangsúlyosan szerepelt a pápai audiencián a néhány nappal ezelőtt kiadott pápai buzdítás, ami Amazóniáról szól, és a közös felelősségünket emeli ki a teremtett világ iránt, különös tekintettel a vízkészletek megőrzésére és a természetes vizek megóvására. Egyetértettek abban, hogy a 20. század az olaj évszázada volt, a 21. század pedig már most a víz évszázada, és még inkább az lesz. Ennek értelmében az egyik legnagyobb kihívás az emberiség, és minden egyes ország számára, hogyan tud megfelelő mennyiségű és jó minőségű vízről gondoskodni az ott élők számára - mutatott rá a köztársasági elnök. Áder János beszámolt arról is, Magyarország mit tett annak érdekében, hogy ne csak beszéljenek erről a kérdésről, hanem konkrét megoldási javaslatok szülessenek. Szólt az eddig megrendezett víz világtalálkozókról, az ezeken felvázolt elképzelésekről, javaslatokról, amelyekkel nem csupán a Magyarországon élőknek, hanem a környező országok számára is tudnak megoldást - ha nem is teljes körűen - kínálni. Áder János tájékoztatást adott a Szentatyának az üldözött keresztények megsegítését célzó Hungary Helps programról. Kérdésre a magyar államfő úgy értékelt, hogy vita, nézetkülönbség, megoldásra váró feladat nincs Magyarország és a Szentszék között, közös gondolkodásra igényt tartó témák vannak, ezeket is áttekintették a beszélgetésen, amely reményei szerint Magyarországon folytatódik majd. A köztársasági elnök péntek délutáni hivatalos programja során tárgyalást folytat Sergio Mattarella olasz államfővel.
Szerző