Koronavírus – Kilenc ideiglenes kórházat nyitottak Hupej tartományban

Publikálás dátuma
2020.02.15. 11:13

Fotó: Xiao Yijiu / AFP / Xinhua News Agency
Jelenleg 5600 koronavírusos beteget ápolnak ezekben az intézményekben.
Kilenc ideiglenes kórházat nyitottak meg csaknem hétezer beteg számára az új koronavírus okozta járvány gócpontjának számító kínai Hupej tartományban – jelentette be szombaton a nemzeti egészségügyi bizottság elnökhelyettese. Jelenleg 5600 koronavírusos beteget ápolnak ezekben a kórházakban, amelyeket iskolaépületekben, kiállítási csarnokokban alakítottak ki. Csak olyan pácienseket fogadnak bennük, akiknek enyhe tüneteik vannak. Mindazonáltal ezeknek az intézményeknek kulcsszerepük van a járvány megállításában, és segítségükkel felszabadíthatók állandó kórházi helyek a súlyos betegek számára. További ideiglenes kórházak megnyitását is tervezik – tette hozzá.

Szigorúbb intézkedések

Pekingben megszigorították a járvány elleni óvintézkedéseket. Minden lakosnak, aki visszaérkezik a városba, tizennégy napig az otthonában vagy hatóságilag kialakított karanténban kell maradnia, hogy megfigyelés alatt tartsák. Az intézkedés megszegőit szigorúan megbüntetik – közölte az állami média. Aki visszaérkezik a fővárosba, annak be kell ezt jelentenie a munkahelyén és a lakóközösségében is. Azt nem közölték a dpa hírügynökség szerint, hogy ez a külföldről hazaérkezőkre is vonatkozik-e. Már korábban megtiltották, hogy nem helyi lakos beutazzon Pekingben, a Hupej tartományból érkezőket pedig már eddig is karanténba zárták. Hongkongban több százan tüntettek szombaton az ellen, hogy a különleges közigazgatású kínai terület kormányzata karantént akar kialakítani bizonyos középületekben az anyaország területéről érkezők számára. Követelték, hogy ehelyett teljesen zárják le a Kínával közös határt, senki ne utazhasson be onnan. A müncheni biztonságpolitikai konferencián részt vevő Csin Kang kínai külügyminiszter-helyettes kijelentette szombaton: Peking biztos abban, hogy a járványnak hamarosan vége lesz, és csak rövid ideig nyomasztja a gazdaságot, utána a fellendülés erős lesz az újra felszabaduló fogyasztói kereslet hatására.

Ausztria lemondhat az Eurofighterekről

Publikálás dátuma
2020.02.15. 10:30

Fotó: Nicolas Economou / AFP
Bécs is szeretne részesedni abból a hatalmas büntetési összegből, amelyet az Airbus konzorcium kénytelen kifizetni egykori vesztegetései miatt. A zöldek ennél tovább mennének, le is cserélnék az ország eurofightereit.
Feltűnően hatalmas összegben, 3,6 milliárd euróban egyezett ki a katonai repülőgépeket gyártó Airbus csoport az amerikai igazságügyi hatóságokkal. Sok éves nyomozás hatására a francia, német, spanyol és többségében tőzsdei tulajdonú cég beismerte, hogy becstelen eszközökkel, elsősorban vesztegetések révén mozdította elő harci gépeinek értékesítését az USA-ban, Nagy-Britanniában és Franciaországban. A 3,6 milliárdos összeg kifizetésével megszűnnek az Airbussal szembeni kártérítési követelések. A 2000-ben alakult, akkor még EADS-nek nevezett cég Ausztriában is hírhedt. Utoljára 2017-ben, az akkori hadügyminiszteri tisztséget betöltő, most Burgenland tartomány abszolút többséget szerzett miniszterelnöke, a szociáldemokrata Hans Peter Doskozil állapította meg róla, hogy becsapta országát. Méghozzá nem csupán a vételárral, hanem az eladott repülőgépek technikai színvonalával, felszerelésével is. A semleges osztrák légteret 1985-től a svéd SAAB cég használtan vett Sárkányai, a Drakenek védték, az ezredfordulón határozott úgy az osztrák katonai vezetés, hogy új, korszerűbb gépeket szerez be. Eredetileg öt cég indult harcba a megrendelésért, 2002 nyarán már csak a Gripen és az EADS gépei maradtak állva. Ez utóbbi nem csupán azt vállalta be, hogy 18 darab katonai gépet szállít 1,79 milliárdért, de garantálja, hogy 200 százalékon, azaz közel 4 milliárd euróért olyan termékeket vásárol osztrák cégektől, amelyek a vadászgépek szállításával függnek össze. Beígért továbbá rengeteg extra felszerelést, az átmenetinek mondott első fejlesztésű változat lecserélését a modernebb második verzióval, mihelyst az új modell elkészül. A gépek minden versenytársnál drágábbak voltak, de az eladó belement a 18 részletben történő, 2007-ben megkezdett törlesztésbe. Az osztrák számvevőszék azonban már 2005-ben átláthatatlannak minősítette az ellenüzleteket. Később parlamenti vizsgálóbizottság alakult, ahol a szakértők által a többi géptípusnál négyszer nagyobb működési költségű Eurofighterek ejtése is felmerült. A Peter Pilz, akkor még zöld párti képviselő által vezetett bizottság nyolc hónap alatt számos visszaélést, lefizetést, korrupciót leplezett le – szóba került például a burgenlandi félig magyar gróf, Alfons Mensdorf-Pouilly vesztegetési tevékenysége is. De a szociáldemokraták, akik ellenzékben lelkesen támogatták az Airbus-üzlet átvizsgálását, 2007-ben ismét kormányra kerültek, s nem érdeklődtek többé a képviselőházi vizsgálatok iránt. Ráadásul a szociáldemokrata Norbert Darabos lett a védelmi tárca vezetője, aki 18-ról 15-re vette vissza a vásárolandó vadászgépek számát, de hat modernebb Eurofighter 2 típusú gép szállításáról teljesen lemondott, s azt is elfogadta, hogy az 1-es, kevésbé felszerelt típusból 6 darab ne vadonatúj, hanem használt legyen. Idővel Darabos eltűnt a színről, a keménykezű Doskozil is Burgenlandba húzódott vissza. Tavaly nyári statisztikák szerint az osztrák légteret 15, szuperszonikus Eurofighterből álló és 12 darab 105-és Saab gépből álló flotta védi. A szupergépek nincsenek teljesen felszerelve, főleg éjjel vagy rossz időjárási körülmények között látnak rosszul, a Sárkányokat ez év végén ki kell vonni a forgalomból, végérvényesen elöregedtek. Pótlására három elképzelés kering: az Airbus gépeinek utólagos felszerelése, ami 1 milliárd eurót emésztene fel, vagy a hasonló kétségeket okozó vásárlás Gripenekből, F-16-os repülőkből. Az Airbus beismerő vallomása az amerikai hatóságokkal szemben az osztrákok figyelmét is felkeltette. Wolfgang Peschorn az állam pénzügyeit védő Finanzprokuratur elnöke, aki a decemberig működött átmeneti kormány belügyminisztere volt, pert sürget az óriáscég ellen, s jóvátételt követel az új védelmi miniszter, Klaudia Tanner is. Egyelőre csak 55 millió euróról és 14 olyan személyről, tanácsadóról, szervezetről tudni, akik pénzt kaptak a repülőgép-üzlet előmozdításáért. Bár nevüket az amerikai dokumentumok „kifeketítették”, sejteni lehet például, hogy az eddig is 17 millió euró szétosztásával gyanúsított EADS-lobbista, Erhard Steinigernek 2,75 milliós saját honorárium is jutott. Vélhetően ő adott 87600 eurót az osztrák légierő volt vezetője, a szintén sárosnak talált, majd felmentett Erich Wolf feleségének üzletéhez. A prokuratúra szerint az osztrák államnak összesen 183, 4 millió eurós követelése van az Airbus-szal szemben. A kormányon lévő zöldek szerint az Airbus-botrány alkalmat teremthet arra, hogy Ausztria kiszálljon a nyomasztó Eurofighter-szerződésből. Az elöregedett Saabokat amúgy is olasz Leonardo M346-os vadászgépekre cserélnék, s ezek a nem szuperszonikus, de megbízható repülők az Eurofighterek helyébe is léphetnének. A drága légi járgányok éves üzemköltsége 65 millió euró, míg a Saabé csak négy millió, s a Leonardoé sem sokkal több.  
Témák
Ausztria airbus

Fordulatot hozhat Joe Biden kampányában a nevadai és a dél-karolinai voksolás

Publikálás dátuma
2020.02.15. 09:37
Joe Biden
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Amerikai sajtójelentések szerint a nagy finanszírozók közül többen is fontolgatják, hogy a továbbiakban nem az Obama-kormányzat egykori alelnökét támogatják.
Nevadában is Bernie Sanders a legnépszerűbb demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, és pénteken Bill de Blasio, New York polgármestere is bejelentette, hogy őt támogatja. A Nevada Poll nevű közvélemény-kutató intézet és a Las Vegas Review-Journal című helyi lap pénteken nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint a nevadai demokrata párti választók 25 százaléka Bernie Sanders vermonti szenátort látná a legszívesebben a demokraták elnökjelöltjeként. Joe Bident, az Obama-kormányzat egykori alelnökét a megkérdezettek 18 százaléka, míg Elizabeth Warren massachusettsi szenátort 13 százalékuk támogatja. A nyugati Nevadában a jövő szombaton, február 22-én csakis a demokraták választanak, mégpedig jelölőgyűlések (caucus) útján. Elemzők szerint ez lesz az első komolyabb erőfelmérés a számukra a spanyolajkú amerikaiak körében. Hasonlóan fontos próba lesz a következő héten, február 29-én tartandó előválasztás Dél-Karolinában, ahol pedig sok afroamerikai él. Elemzők szerint a nevadai és a dél-karolinai megmérettetés valószínűleg eldönti Joe Biden kampányát. A volt alelnök ugyanis a várakozásokkal ellentétben gyengén szerepelt mind az iowai jelölőgyűlésen, mind a New Hampshire-i előválasztáson, és valamennyi felmérés azt tanúsítja, hogy lemaradóban van a népszerűségi listákon. Amerikai sajtójelentések szerint a Biden-kampány nagy finanszírozói közül többen is fontolgatják, hogy a továbbiakban nem őt támogatják. Március 3-án, az úgynevezett szuperkedden tucatnál is több tagállamban választanak, a szuperkeddi voksolásokon száll be az elektorokért folytatott küzdelembe a kampányra már eddig is több mint 250 millió dollárt költő milliárdos, Mike Bloomberg, New York volt polgármestere is. New York jelenlegi polgármestere, Bill de Blasio pénteken Bernie Sanders szenátort biztosította támogatásáról. De Blasio maga is pályázott az elnökjelöltségre, de tavaly szeptemberben kiszállt a versenyből.
Szerző