Titoktartási kötelezettség terheli a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak azon tagjait, akik az Oktatási Hivatal (OH) felkérésére végzik el az idén szeptemberig tanköteles korba lépő gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát. Az erről szóló határozatot a Pedagógiai Oktatási Központok (POK) küldték meg a szakszolgálatoknak. A POK-ok helyi, megyei szinten látják el az OH pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait.
A lapunk által megismert dokumentum kimondja: a szakértői bizottság tagjait a szakértői tevékenység során tudomásukra jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Tájékoztatást csak az ügyben eljáró hatóságok és a törvényben meghatározott szerv részére adhatnak. Aki megszegi a titoktartási kötelezettséget, azzal szemben „polgári jogi igény támasztható”.
Egy ilyen határozat Szél Bernadett független országgyűlési képviselőhöz is eljutott – ahogy számos szülői panasz is arról, hogy a szakszolgálatok még nekik sem adnak tájékoztatást saját gyermekük vizsgálati eredményeiről.
Megírtuk: míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet óvodában maradhat-e, a kormány egy törvénymódosítással megszüntette ezt a jogot. Januártól csak az OH dönthet, az iskolahalasztást a szülőnek kell kérelmeznie, idén erre január 31-éig volt lehetőségük. Ha az OH nem tud maga döntést hozni, kérheti az érintett gyermek vizsgálatát az illetékes szakszolgálatnál.
A hivatal döntése ellen a szülő bírósági eljárás keretében fellebbezhet – ezért is furcsa, hogy a szülők nem ismerhetik meg a saját gyermekükről szóló írásos szakvéleményt, hiszen arra szükségük lehet az eljárásban. A Szél Bernadettet megkereső szülők azt mondták, a szakszolgálat főigazgatója legfeljebb szóbeli tájékoztatást engedélyez, és azt is csak külön megkeresésre. A politikus erre levélben hívta fel az OH elnökének, Gloviczki Zoltánnak a figyelmét, aki azt írta: „ismételt tájékoztatást is nyújtó felhatalmazást” fog küldeni a szakszolgálatoknak, kezdeményezve az írásbeli eredmények közlését.
Ebből is az látszik, hogy a szabályok szigorítása, a szülői jogok csorbítása jogértelmezési és jogalkalmazási káoszt teremtett.
Az OH megkeresésünkre egyébként azt közölte: a hivatalhoz 10 731 iskolahalasztási kérelem érkezett. Állításuk szerint bővebb adatok csak később, a döntések meghozatala után állnak majd rendelkezésre. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára ugyanakkor azt írta Szél Bernadett írásbeli kérdésére: az OH-hoz január 31-ig 10 816 kérelem érkezett. Valamiért ő már tudott bővebb adatokat is közölni: 4637, „egyszerű megítélésű” ügyben az OH már meghozta a támogató döntést, 5972 ügyben pedig szakértőként rendelte ki a pedagógiai szakszolgálatokat. Ezek lezárására 60 nap áll rendelkezésre.
„Elmaradt tehát az ellenzék által vizionált több tízezres tömeg, rendben, fennakadások nélkül zajlik az iskolai felmentési kérelmek feldolgozása” – írta az államtitkár. A júliusi törvénymódosítás és karácsony között viszont 19,7 ezer, iskolaérettség megállapítására irányuló kérelem érkezett a szakszolgálatokhoz, a szülőknek, óvodáknak ugyanis év végéig még volt lehetőségük, hogy az OH-t megkerüljék. Összesen tehát több mint 30 ezer gyermek iskolahalasztását kezdeményezték a nyári szigorítást követően.
