Előfizetés

Szájzárat kaptak a szakszolgálatok, mintha államtitok lenne az iskolaérettségi vizsgálatok eredménye

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.02.17. 06:00

Fotó: Pavel Kobysh
Még a szülők sem kaphatnak írásos tájékoztatást gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményéről.
Titoktartási kötelezettség terheli a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak azon tagjait, akik az Oktatási Hivatal (OH) felkérésére végzik el az idén szeptemberig tanköteles korba lépő gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát. Az erről szóló határozatot a Pedagógiai Oktatási Központok (POK) küldték meg a szakszolgálatoknak. A POK-ok helyi, megyei szinten látják el az OH pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait. A lapunk által megismert dokumentum kimondja: a szakértői bizottság tagjait a szakértői tevékenység során tudomásukra jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Tájékoztatást csak az ügyben eljáró hatóságok és a törvényben meghatározott szerv részére adhatnak. Aki megszegi a titoktartási kötelezettséget, azzal szemben „polgári jogi igény támasztható”. Egy ilyen határozat Szél Bernadett független országgyűlési képviselőhöz is eljutott – ahogy számos szülői panasz is arról, hogy a szakszolgálatok még nekik sem adnak tájékoztatást saját gyermekük vizsgálati eredményeiről. Megírtuk: míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet óvodában maradhat-e, a kormány egy törvénymódosítással megszüntette ezt a jogot. Januártól csak az OH dönthet, az iskolahalasztást a szülőnek kell kérelmeznie, idén erre január 31-éig volt lehetőségük. Ha az OH nem tud maga döntést hozni, kérheti az érintett gyermek vizsgálatát az illetékes szakszolgálatnál. A hivatal döntése ellen a szülő bírósági eljárás keretében fellebbezhet – ezért is furcsa, hogy a szülők nem ismerhetik meg a saját gyermekükről szóló írásos szakvéleményt, hiszen arra szükségük lehet az eljárásban. A Szél Bernadettet megkereső szülők azt mondták, a szakszolgálat főigazgatója legfeljebb szóbeli tájékoztatást engedélyez, és azt is csak külön megkeresésre. A politikus erre levélben hívta fel az OH elnökének, Gloviczki Zoltánnak a figyelmét, aki azt írta: „ismételt tájékoztatást is nyújtó felhatalmazást” fog küldeni a szakszolgálatoknak, kezdeményezve az írásbeli eredmények közlését. Ebből is az látszik, hogy a szabályok szigorítása, a szülői jogok csorbítása jogértelmezési és jogalkalmazási káoszt teremtett. 
Az OH megkeresésünkre egyébként azt közölte: a hivatalhoz 10 731 iskolahalasztási kérelem érkezett. Állításuk szerint bővebb adatok csak később, a döntések meghozatala után állnak majd rendelkezésre. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára ugyanakkor azt írta Szél Bernadett írásbeli kérdésére: az OH-hoz január 31-ig 10 816 kérelem érkezett. Valamiért ő már tudott bővebb adatokat is közölni: 4637, „egyszerű megítélésű” ügyben az OH már meghozta a támogató döntést, 5972 ügyben pedig szakértőként rendelte ki a pedagógiai szakszolgálatokat. Ezek lezárására 60 nap áll rendelkezésre. „Elmaradt tehát az ellenzék által vizionált több tízezres tömeg, rendben, fennakadások nélkül zajlik az iskolai felmentési kérelmek feldolgozása” – írta az államtitkár. A júliusi törvénymódosítás és karácsony között viszont 19,7 ezer, iskolaérettség megállapítására irányuló kérelem érkezett a szakszolgálatokhoz, a szülőknek, óvodáknak ugyanis év végéig még volt lehetőségük, hogy az OH-t megkerüljék. Összesen tehát több mint 30 ezer gyermek iskolahalasztását kezdeményezték a nyári szigorítást követően.

OH: megismerhető a szakértői vélemény

Cikkünk megjelenése után mégis sikerült bővebb adatokat közölnie az OH-nak: ezek szerint összesen 10 874 kérelem érkezett, amelyek 72 százalékáról (7828 db) már született döntés; a hivatal 90 százalékban helyt adott a kérelmeknek. További 2814 ügyben még szakértői véleményre várnak, az ügyek lezárására 60 nap áll rendelkezésre. Hozzátették: „Az ellenzéki médiumokban megjelentekkel ellentétben természetesen minden szülő megismerheti a saját gyermekéről készült szakértői véleményt”. Arra viszont már nem tértek ki, hogy pontosan mikor és milyen formában. A Szél Bernadetthez eljutott szülői panaszok épp arról szóltak, hogy a szakszolgálat legfeljebb csak szóban tájékoztat, írásban nem. A parlamenti képviselő Facebook-oldalán közzé is tette azt a dokumentumot, ami alapján a szakszolgálatok dolgozói „félnek” eleget tenni a szülők kérésének. 

Fölényes ellenzéki győzelem Dunaújvárosban

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.02.16. 21:07

Fotó: Jobbik Magyarországért Mozgalom Facebook-oldala
A jobbikos Kálló Gergely - a cikkünk megjelenésekor ismert adatok szerint - a szavazatok 56,29 százalékát megszerezve nyerte a választást, Molnár Tibor, független jelöltnek jutott a voksok 37,72 százaléka.
Az ellenzéki összefogás jelöltje fölényesen győzött a kormánypártok által támogatott független jelölt ellen a Fejér megye 4. számú parlamenti körzetében. A jobbikos Kálló Gergely - a cikkünk megjelenésekor ismert adatok szerint - a szavazatok 56,29 százalékát megszerezve nyerte a választást, Molnár Tibor, független jelöltnek jutott a voksok 37,72 százaléka. A részvétel alacsony volt, a szavazópolgárok alig 29 százaléka ment el szavazni.
A Fejér megyei 4-es választókerületben azért volt szükség időközi voksolásra, mert a körzet parlamenti képviselőjét, a jobbikos Pintér Tamást októberben megválasztották Dunaújváros polgármesterévé, így le kellett mondjon országgyűlési mandátumáról.
Az időközi választásnak három különlegessége is volt. Először fordult elő Magyarországon, hogy a Jobbik, a baloldali pártok, az LMP és a Momentum közösen állított parlamenti jelöltet Kálló Gergely személyében. Ugyancsak először fordult elő, hogy a Fidesz nem indított saját jelöltet, hanem beállt egy független aspiráns, Molnár Tibor, iváncsai polgármester mögé.

Utóbbi azzal volt magyarázható, hogy Pintér 2018-ban összefogás nélkül is legyőzte a kormánypártok jelöltjét, majd a helyhatóság választáson az integráltan induló ellenzék Dunaújváros mind a tíz körzetében megnyerte a voksolást. Az Fidesz ettől elbizonytalanodott, és nem talált esélyes jelöltet a tagjai között, ezért tolták maguk előtt Molnárt, aki sikeres irányítója falujának. Az őszi választás eredménye azt sugallta, hogy Kálló biztosan nyer, ha a részvétel meghaladja az 50 százalékot, ha azonban ennél jóval kevesebben jönnek el, akkor Molnár sanszai javulnak, hisz a kormánypártok – a tapasztalat szerint - jól tudják mozgósítani saját szavazóikat. A választás előtti héten megkérdeztük a körzet lakóit, s a válaszok alapján alacsony részvételt lehetett prognosztizálni, a kérdezettek jelentős százaléka ugyanis úgy érezte, nincs igazán tétje a választásnak, mivel az eredmény nem befolyásolja a parlamenti erőviszonyokat. A választáson Kállón és Molnáron kívül még négy jelölt állt rajthoz: a független Sürü Renáta, Dunaújváros januárban távozó jegyzője, Árgyelán János, a Mi Hazánk, Borbély József, a Tempo Párt és Medveczki Zoltán, a Zöldek színeiben. A jegyzőn kívül utóbbiak ismertsége a körzetben minimális volt, amiképp az esélye is. Vélhetően közülük volt, aki az indulásért járó egymillió forintos állami támogatásért vállalta a jelöltséget. A négy jelölt végül be kellett érje a voksok hat százalékával. A választás eredménye annyiban meglepő, hogy a 35 esztendős Kálló Gergely az alacsony részvétel ellenére is fölényesen legyőzte a kormánypártok emberét. Így ennek a választásnak ez már a harmadik különlegessége, hisz az elmúlt tíz év választásain alacsony részvétel mellett a Fidesz mindig „aratott”. Azt, hogy a kormánypárti szavazók száma lecsökkent a körzetben, eddig is tudtuk, ám ezúttal az is bebizonyosodott, hogy a megmaradt Fidesz-szavazók elszántsága is fogyóban. A voksszámlálás után rövid értékelést kértünk Kálló Gergelytől, aki a következőket mondta: 
A mai szavazás azt bizonyítja, hogy az ellenzék tábora sikerre vágyik, és akar is tenni a sikerért. A szavazók újra igent mondtak az összefogásra, és ez arra utasítja az ellenzék pártjait, hogy folytassák közös munkájukat. Ezzel az összefogással 2022-ben a Fidesz le fogjuk győzni.

Erőtlen rasszista vonulás Sályon

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.02.16. 20:39

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Borsodban demonstrált a Mi Hazánk Mozgalom, Miskolcon többen voltak az ellentüntetők, Sály pedig kiürült a fáklyás felvonulás idejére.
Nem felejtünk Olaszliszka.... Állítsuk meg a cigánybűnözést! - ilyen feliratú plakátok alatt gyülekeztek a Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsai nagyjából kétszázan, Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal épülete előtt, hogy rendet követeljenek a megyének, s az országnak. Tüntetésükkel nagyjából egyidőben, pár száz méterrel odébb, a Hősök terén ennél jóval több roma gyűlt össze a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat felhívására, hogy békésen demonstráljanak az őket megbélyegzők ellen. A szónokok itt arról beszéltek, hogy ők is a magyar nemzet részei, itt élnek évszázadok óta, s elítélnek minden törekvést, amely politikai eszközként használja fel a cigányságot különböző célokra, akár a gyűlöletkeltésre is. A két tüntetés helyszínét szinte hermetikusan zárták el kordonokkal és erős jelenléttel a rendőrök, miközben paradox módon a háttérben a hétvégén zajló kocsonyafesztivál zsibongása és burjánzó illata testesítette meg a normális mindennapokat. Az elsőként felszólaló Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke arról beszélt, hogy a hatalom jelenleg nem azokat üldözi, akiket kellene, hanem azokat, akik a bűn ellen tennének. Úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy ha cigánybűnözés önmagában talán nincs is, ám vannak olyan bűnelkövetési módok, amelyek szerinte a cigányokra jellemzők: ilyen a lincselés, amely ma sincs a büntető törvénykönyvbe foglalva, noha pártjuk ezt már többször kezdeményezte. Pakusza Zoltán a mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke kijelentette: a magyar állam képtelen megvédeni azokat az embereket, akik életüket végéig dolgoznak, és adót fizetnek. Követelte, hogy szüntessék meg a lakcím-kártya bizniszt, jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy bármilyen fabódéra kiadják ezt a dokumentumot, így Borsodban vannak olyan kültelki részek, ahová egy-egy ilyen házba tucatnyian vannak bejelentkezve: az ő szavazataikat pedig megvásárolja az épp aktuális politikai erő. Apáti István a párt országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az Opre Roma párt négy észak-kelet-magyarországi megyét egyfajta cigány-tartományként el akar szakítani Magyarországtól, ami szavai szerint egy második Trianon lenne. Toroczkai László a párt elnöke szerint 2020-ra előállt az a helyzet, hogy „törzsi módszerekkel” fenyegetnek mentősöket, rendőröket, tanárokat, óvónőket, szomszédokat. Megemlítette Csenyétét, ahová néhány héttel ezelőtt a mentősök nem mertek bemenni egy haldokló cigány emberért, Sályt, ahol januárban egy ismert néprajzkutató asszonyt a saját otthonában ölt meg egy – lapértesülések szerint kábítószer hatása alatt álló (A Szerk.) - férfi, s ahol Toroczkai szavai szerint a mozgalom aktivistáját, „egy 29 éves honleányt” rendszeresen vegzálnak párthovatartozása miatt. Szerinte a megoldás pofonegyszerű: az ország minden cigánytelepére rendőrőrs kell, a rendőrök fizetését pedig 80 százalékkal fel kell emelni. Az országnak meg kell szüntetni a „wellness-börtönöket”, helyette elrettentésként „szibériai stílusú” börtönöket kell létrehozni. Végül felszólította a jelenlévőket, kövessék őt Sályra, ahol fáklyás felvonulást tartanak a meggyilkolt asszony emlékére. A Miskolctól harminc kilométerre lévő falut erős rendőri felvonulással őrizték: a járőrök már hét kilométerre a település határától, Bükkábrányban megállították és elterelték a forgalmat, az újságírók egy részét sem engedték tovább. Itt egyébként az egyik parkolóban a Miskolcról ideérkező roma tüntetők egy csoportja várakozott, de a rendőrök őket szintén nem engedték tovább a faluba. Az 1700 lelkes községben gyakorlatilag kihalt utcák, bezárt ajtók, ablakok, vagy épp üres házak fogadták a demonstrálókat, és minden sarkot rendőrök őriztek, a helyben élő több, mint kétszáz roma pedig a vonulás helyszínétől távolabb erős rendőri védelmet kapott erre az időszakra. Este nyolc óra körül szinte minden idegen elhagyta a falut, a polgármesteri hivataltól indult fáklyás felvonulásnak különösebb nyoma, utózöngéje nem maradt.