külföldi lapszemle;Szabad szemmel;

2020-02-17 06:38:26

Szabad szemmel: Magyarország most a líbiai fegyvercsempészet visszaszorítását blokkolta az EU-ban, mert migránsok

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 17.

Frankfurter Rundschau

Magyarország és Ausztria megakadályozta az EU-ban, hogy hadihajók ügyeljenek a Líbia elleni fegyverembargó betartására, ily módon gátolva a polgárháború elharapózását. Budapest és Bécs arra hivatkozik, hogy semmiképpen sem szeretné, ha ezeknek a hajóknak bajbajutott menekülteket is ki kellene halászniuk a tengerből, mert ezzel csak az embercsempészeket bátorítanák. Az unió külügyi biztosa nyíltan nehezményezi, hogy az ilyen ügyekben egyhangú döntéssel lehet csak határozni. A magyar-osztrák blokád egyben csapás a német külügyminiszter számára, aki próbál hatékony európai fellépést összehozni a líbiai békefolyamat támogatására.

Ilyen helyzetben mai brüsszeli tanácskozásukon az uniós külügyminiszterek várhatóan csak arról egyeznek meg, hogy repülőgépekről és műholdakról követik a potenciális fegyvercsempészek mozgását. Ám mint a Német Tudomány és Politika Alapítvány a minap rámutatott: ez semmiképpen sem segít érvényt szerezni a tilalomnak. Ahhoz ugyanis hajók kellenének. A német zöldek egyik EP-képviselője ugyanakkor arra emlékeztet, hogy semmiféle statisztikai adat nem támasztja alá az állítást, miszerint a haditengerészet jelenléte fellendítené az illegális migrációt. Marquart inkább attól tart, hogy az osztrák kancellár olyan útra tévedt, amit Magyarország jóvoltából már ismer a világ.  

New York Times/Reuters

Adócsökkentéseket jelentett be évértékelő beszédében Orbán Viktor, de egyben kemény időket jósol a magyar gazdaság számára, mivel megtorpant a növekedés az euroövezetben. A nacionalista kormányfő, aki gyakran összecsap a különféle uniós intézményekkel a bevándorlás megszigorítása miatt, részben külön úton jár a gazdaságpolitikában. A hangsúlyt arra helyezi, hogy hazai forrásokból finanszírozza az államadósságot, miközben alacsonyan tartja a költségvetés hiányát. A bírálók szerint viszont súlyosbodott a korrupció, a miniszterelnökhöz közelálló oligarchák nagyokat nyerészkednek az állami szerződéseken, illetve az uniós támogatásokon.

Ugyanakkor az Eurasia Group elemző intézet úgy látja, hogy a politikus szilárd népszerűségét csakis a gazdaság visszaesése veszélyeztetheti. Az agytröszt azt várja, hogy a hatalom továbbra is a költségvetési kiadások segítségével igyekszik ösztönözni a fejlődést, a jegybank pedig az emelkedő infláció ellenére változatlanul alacsonyan tartja az alapkamatot.  

Süddeutsche Zeitung

Szokásos éves beszédében Brüsszelt támadta a magyar miniszterelnök, továbbá intézkedéseket jelentett be, hogy több gyerek szülessen. Az egekig magasztalta saját családpolitikájának sikereit, ideértve a sok házasságkötést és a kevés válást. Egyben bejelentette, hogy fellép a környezetszennyezés ellen. Az egészet azzal kezdte, hogy emlékeztetett Trianonra, kifejtve, hogy „hisz egy hazában”. Ezúttal sem maradt el Soros szidalmazása. Azt vetette a milliárdos szemére, hogy az megpróbálta háromszor is kifosztani az országot. Azon kívül a „megfáradt brüsszeli elitet” ostorozta, hozzátéve, hogy manapság már Magyarország jelenti Európa jövőjét.     

Süddeutsche Zeitung

Orbán Viktor a szokásos formáját futja, jobboldali populistaként manapság pont annyira radikális, mint amennyire mindig is volt – állapítja meg a kommentár. Korábban ugyan már majdnem azt lehetett hinni, hogy mérséklődik, amikor az EP-választás után békülékenyebb hangot ütött meg a Bizottsággal és a Néppárttal szemben. Ám kiderült, hogy ez nem több mint illúzió. Tegnapi beszéde óta nincs kétség afelől, hogy nem változott egy jottányit sem. A nagy magyar érzelmekre apellál, támadja Sorost, az állítólagos közellenséget, gúnyolódik a „brüsszeli értelmiségieken”, akik egyszerűen képtelenek méltatni kormányzati munkájának eredményeit.

Természetesen, az ilyesfajta megnyilatkozást lehet úgy is tekinteni, hogy a saját ügyében lármázik. Ám ha idevesszük az oktatás, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége ellen indított rohamokat, akkor egyértelmű a kép és az remélhetőleg valamelyest megkönnyíti az Európai Néppárt dolgát, hogy eldönthesse: továbbra is tagjai sorában akarja-e tudni a Fideszt.  

Die Presse/Kurier/APA

Csak dicsérettel illette saját kormánya munkáját Orbán Viktor, cseppet sem fogta magát vissza a méltatásban. Kifejtette, hogy ilyen sikeres évtized még nem volt az eltelt egy évszázadban. Ezt bizonyítja szerinte a növekedés üteme, a rengeteg új munkahely, a növekvő bérszint és kivitel. Ráadásul az eredmények nem az emberek feje fölött születtek, hanem velük együttműködve, lásd a nemzeti konzultációkat, ezt a vitatott, áldemokratikus módszert, amelynek során sugallt válaszokkal kérdezik ki a polgárokat. Legközelebb a rabok és az iskolában elkülönített roma diákok kártérítése kapcsán indítanak ilyen akciót. A politikus ismét elhatárolódott az európai politika fő áramlatától, amikor arról szólt, hogy Európa nem Brüsszelben van, miközben a tekintélyelvű kormányzás miatt uniós eljárás folyik a magyar vezetés ellen.

Bírálta a miniszterelnök Brüsszelt és Sorost. Kijelentette: olyan nincs, hogy liberális, az csupán diplomás kommunista. És ha Magyarország megfogadta volna a tanácsokat, akkor most a Valutaalap és Brüsszel hiteleinek lélegeztető gépére volna rákapcsolva, a csapon pedig Soros tartaná rajta a kezét.   

Financial Times

Az osztrák kancellár azt sürgeti, hogy a jövőben az uniós támogatásokat kössék a közös politika valóra váltásához, illetve a jogállam fenntartásához. A négy politikus azt is szeretné, ha az EU következő hosszú távú költségvetése számot vetne a lehetőségekkel. Kurz, aki az állásfoglaláshoz kikérte a másik három nettó befizető, vagyis dán, holland és svéd kollégája támogatását, azt hangsúlyozza a három nap múlva esedékes rendkívüli csúcstalálkozó előtt, hogy négyüket ugyan takarékosnak nevezik, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének épp olyan elkötelezettek az unió iránt, mint azok az országok, amelyek nagyobb büdzsét akarnak. Ám a britek kiválása után meg kell nézni, meddig ér a takaró.

Ebben a helyzetben az a felelősségteljes megközelítés, hogy sorrendet kell felállítani az adófizetők érdekei alapján, azaz a nemzeti hozzájárulás nem léphet túl a bruttó nemzeti jövedelem 1 százalékán, és nem lehet pótlólagos terheket rakni egyes államokra a túlzott kiadások miatt. Mellesleg ez a hányad nominálisan több pénzt jelent az eddigi kereteknél. A célok közül pedig a versenyképességet, az éghajlatváltozást, a migrációt és a biztonságot kell előtérbe helyezni. Kurz nehezményezi, hogy az Európai Tanács elnökének javaslata értelmében kifutna a visszatérítések rendszere, ily módon azonban a négyek, illetve Németország már közös költségvetés 75 százalékát állnák.

Nem zárkóznak el attól, hogy lényegesen többet adjanak be a brüsszeli kasszába, mint amennyit onnan visszakapnak, de nem tartják megengedhetőnek, hogy elszaladjanak a kiadások.    

Guardian

Hosszú hétvégére készülnek az uniós állam- és kormányfők a csütörtöki csúcsértekezleten, mert megy a marakodás a pénzért, miután a Brexit jó 60 milliárd eurós lyukat ütött a költségvetésen. A tagországoknak és az egyre kiszámíthatatlanabb Európai Parlamentnek még az év vége előtt meg kellene állapodniuk a következő hét év költségvetési előirányzatáról, mert ha nem akkor 9 hónapon belül leállnak a kifizetések, beleértve a szegényebb kormányok megsegítésére szolgáló kohéziós alapokat.

A büdzsé sosem egyszerű kérdés, de a helyzet most azért különleges, mert a brit kilépés miatt mindenkinek többet kell befizetnie, ám ez senkinek sem akaródzik. Az egyik oldalon vannak a takarékos négyek, velük szemben állnak a „felzárkózás barátai”, összesen 15-en, köztük Magyarország, akikről a mértéktartó négy állam egyik diplomatája úgy viccelődött, hogy ők inkább a korrupció nagy hívei. Az első csoport azt mondja, hogy a Bizottság ugyan 90 milliárd eurós csökkentést irányzott elő az agrár- és kohéziós támogatásokban, de ez nem elég. Ráadásul Brüsszel felvetette, hogy a szintkülönbség csökkentését célzó szubvenciókat kössék a jogállam tiszteletben tartásához. Csakhogy ez vörös posztó Budapest és Varsó szemében, miközben már egyébként is viaskodnak ez EU-val az igazságszolgáltatás reformja és más ügyek miatt.

Egy uniós vezető azt mondja, hogy a végén senki sem lesz boldog, csak az a kérdés, hogy milyen szintet ér el az elégedetlenség. A négyek egyik képviselője viszont azt közölte, hogy semmiképpen sem növelik hozzájárulásokat, de az idő nekik dolgozik.   

FAZ

A lap bírálja az Európai Tanács elnökét, mert úgy ítéli meg, hogy az máris piszkos kompromisszumot akar kötni a következő közösségi költségvetés ügyében, noha az ilyen alku talán még egy kicsit korai. Így Michel mérsékelné azt a törekvést, hogy a jogállamiság betartásától tegyék függővé az uniós támogatások folyósítását, amivel Magyarországnak és Lengyelországnak igyekszik a kedvében járni. De az is kiábrándító, hogy ő és a Bizottság túl kevés pénzt szán olyan célokra, mint a klímavédelem, a digitalizáció és a migráció. Pedig az minden, csak nem korszerű büdzsé, amelynek kétharmadát a mezőgazdasági és szerkezeti alap kapná meg. Ám itt még ennél is rosszabb a helyzet, mert a gazdáknak többet adnának, viszont a korszerű célkitűzésekre kevesebbet irányoznának elő. Azaz Brüsszel enged Berlinnek, Párizsnak és Bécsnek, miután mind a három a jelenlegi viszonyokat próbálja fenntartani.   

FAZ

Kaczynski megcsinálta azt, amiről Orbán Viktor három éve, kettejük találkozásakor beszélt: kulturális ellenforradalmat indított. Ennek eredményeképpen egyre nagyobb nyomás nehezedik neves kulturális intézményekre, amit jól mutat a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeuma. Olyannyira, hogy annak alapító igazgatója már fel is ajánlotta lemondását, mert az illetékes miniszter nem akarja aláírni megbízatása meghosszabbítását. A bűne az a hatalom szemében, hogy nem volt hajlandó konferenciát összehívni a szmolenszki repülőgép szerencsétlenségben meghalt államfő, Lech Kaczynski politikai örökségéről. Illetve belement volna, ha kormány kinevez mellé egy társszervezőt.

A varsói Kortárs Művészetek Múzeuma is saját bőrén érzi, milyen is a kulturális ellenforradalom, miután kiállítást rendezett a közép-európai LMBT és meleg identitásról. A tárca nem sokkal később közölte, hogy az eddigi igazgató helyét a nyilvános pályázat mellőzésével valaki más kapja meg. Mert nehogy azt higgye már bárki is, hogy a baloldal vagy a sajtó monopóliumot élvez a kinevezéseknél. Az utód a jobboldal feltétlen híve és eddig provokatív tárlatokkal hívta fel magára a figyelmet Poznanban. Így a politikai korrektség, vagy az ellen, hogy a művészet csakis balpártok kiváltsága lehet.

A legnagyobb harc azonban Gdanskban a 2. világháború múzeuma kapcsán zajlik, miután egy kormányközeli szakértő azt írta, hogy az nem emeli ki kellőképpen a lengyelek bátorságát és hazafiságát. Emiatt már mennie kellett a korábbi direktornak. Azóta kiretusálták az intézmény honlapjáról az akkori miniszterelnököt, a helyben született Tuskot, valamint az első igazgatót az alapkőletételkor készült felvételről. Viszont utóbbi példátlan pert indított a bemutatón végrehajtott szakmai változtatások miatt.

Menesztették a katowicei Szilézia Múzeum vezetőjét is, alighanem azért, mert ellenezte, hogy a miniszterelnök kampányrendezvényt tartson az intézményben. Ennek az ügynek is van bírósági utójátéka. A változásokért leginkább a szakminiszter a felelős, aki Kaczynski bizalmasa. De a ténykedéset mutatja, milyen fájdalmas az európai egyesülési folyamat. A PiS a konzervatív ellenforradalmat állítja szembe az „értékek forradalmával”, amit állítólag kívülről hurcolnak be az országba. A próbálkozás keserű emlékeket ébreszt a lengyel PEN-klub elnökében. Azt mondja, a hatalom a szocializmus bukása óta most először akarja megváltoztatni az emberek tudatát.   

Washington Post

Európa lélegzetvisszafojtva figyeli, hogy mit csinál Trump, illetve Sanders a választási kampányban, de felkészül arra, hogy Amerika a jövőben is mind inkább befelé fordul, illetve hogy a jelenlegi elnök marad hivatalában. De ha meg is bukik, fő demokrata riválisa hozzá hasonló nézeteket vall az USA nemzetközi szerepéről, mármint hogy az ország az nem lehet a világ csendőre. Utóbbira Macron hívta fel a figyelmet a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Az európaiak javarésze persze azt szeretné, ha az alelnök Biden költözne be a Fehér Házba, mert ő kiszámítható a világpolitikában.

Egyes kelet-európai kormányok azonban bizonyosan örülnek Trumpnak, a jobboldali magyar és lengyel vezetés bátorságot merít hallgatólagos támogatásából, miközben megszilárdították a bíróságok és az ellenzék ellenőrzését. Az Oroszországgal határos államok pedig díjazzák, hogy az USA az eddiginél többet áldoz a földrész védelmére. Viszont a német parlament Külügyi Bizottságának CDU-s elnöke, Röttgen azt mondja, nagy feladata elé állítaná a kontinenst az elnök újraválasztása, mert a politikus várhatóan elszabadulna és csak még jobban ütné a vasat. A Német Külkapcsolati Tanács vezetője ezzel párhuzamosan úgy ítéli meg, hogy ha a demokraták nyernek, az Egyesült Államok akkor is csak még jobban visszavonulna a nemzetközi színtérről.