Előfizetés

Jól fialnak az orbáni „nem megszorítások”

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.02.18. 07:50

Fotó: JENS KALAENE / AFP
Számításaink szerint a „nem megszorítások” eredményeként csak tavaly 573 milliárd forintnyi extrabevételre tett szert az állam azokból a különadókból, amit még a 2010-es évek első felében vetett ki a cégekre, illetve a lakosságra a kormány.
Az elmúlt évszázad legfényesebb tíz éveként értékelte Orbán Viktor miniszterelnök 2010 óta tartó kormányzását, kiemelve, hogy mindezt szerinte sikerült megszorítások nélkül megúszni. Miközben azokat az IMF és Brüsszel „hörögve követelte” a kormányzásuk elején – fogalmazott a miniszterelnök hétvégi évértékelőjében. Lapunk számításai szerint a „nem megszorítások” eredményeként csak tavaly 573 milliárd forintnyi extrabevételre tett szert az állam azokból a különadókból, amit még a 2010-es évek első felében vetett ki a cégekre, illetve a lakosságra a kormány. Direkt lakossági megszorítás valóban nem volt a 2010-es években, de végül is az adóemelések, a különadók jelentős részét a lakosság fizette meg – mondta a Népszava kérdésére Palócz Éva a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Míg a 2010-et megelőző baloldali kormányok nem egyszer a szerzett jogok visszavonásával növelték költségvetési mozgásterét, ezt az Orbán-kormányok „okosabban” csinálták: egyszerűen elinflálták a kiadásokat, ez történt a családi pótlékkal, de a nyugdíjemeléseknél is.      Ma már a családi pótlék havi 12 ezer forintja az egygyermekes családok életében nem sokat ér, de hasonló történt a nyugdíjemeléseknél is: néhány év alatt a bérindexált nyugdíjemelésekből a kormányok visszavonultak és ma már azt is vívmánynak adhatja el az Orbán-kormány, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóerejüket, vagyis azt, hogy az infláción felül elvileg egy fillért se emelnek. Ennek következtében a bérek és nyugdíjak között az elmúlt három évben jelentős szakadék nőtt, hisz míg a nettó bérek 2016-2019 között közel negyven százalékkal emelkedtek, addig a nyugdíjak tíz százalékkal nőttek. Idén például annak ellenére csak 2,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, hogy az éves inflációs várhatóan 3,5 százalék lesz, az már csak hab a tortán, hogy januárban az árak 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A 2010-es évek első felében a költségvetés megbillent egyensúlyát a kormány sorozatos adóemelésekkel hozta egyenesbe. Ekkor emelkedett az áfa mértéke 25 százalékról 27 százalékra, amely így mind a mai napig a legmagasabb hozzáadott értékadó a világon. Az általános adóemelés mellett számtalan módon a terhek szétterítésével is próbálkozott a kormány: különadót vetettek ki a kiskereskedelemre, a bankokra, a biztosítókra, a távközlési- és közműcégekre, bevezették a reklámadót – ezen sarcok jelentős részét a cégek azonban továbbterhelték a lakosságra. A különadók egy része ugyan kikopott a rendszerből, ám az igazán hatékonyakból még tavaly is 573 milliárd forintnyi adó folyt be. A legnagyobb tétel ezek közül a banki átutalásokat és a pénzfelvételt terhelő tranzakciós illeték, amiből csak tavaly 243 milliárd került a büdzsébe. Igaz ebből csak néhány tíz milliárdot fizet közvetlenül a lakosság, ám a cégek a nyakukba kapott pluszterheket beépítik a termékek árába. Mind a mai napig él a távközlési adó, amely percenként és sms-ként 2, illetve 3 forinttal terheli meg a számlát. Ez kimondva nem sok, de 10-20 forintos percdíjakkal számolva akár a díj 20 százaléka is lehet a különadó, emiatt az EU-ban az egyik legmagasabb mobildíjat fizetik a magyarok. E drágaság pedig a gazdasági fejlődés egyik korlátja, s erre a Magyar Nemzeti Bank elemzői is felhívják a figyelmet. Hasonló a helyzet a biztosítási adóval, amelyet nem szokás megszorításnak tekinteni, annak ellenére sem, hogy a biztosítások díját csak ez a tétel 23 százalékkal emeli meg. A „nem megszorítások” sorában azonban vannak lazító intézkedések is, ezek közé szokta a kormányzat az egykulcsos szja-t sorolni, amely valójában a magas jövedelműeknek jelentett valódi adócsökkentést, ám az adójóváírás eltörlése miatt az átlag alatt keresőknek ez tehernövekedéssel járt,  hacsak ezt nem tudták családi adókedvezménnyel ellentételezni.   

Eladja szlovák leánybankját az OTP

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.17. 19:51

Fotó: Népszava
Az OTP Bank eladja az OTP Banka Slovensko a.s.-ban fennálló 99,44 százalékos részesedését a KBC Banknak – közölte az OTP a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn.
Az OTP Bank az MTI-vel azt közölte: a tranzakció pénzügyi zárása a szükséges szabályozói és felügyeleti engedélyek – a Szlovák Nemzeti Bank (NBS), a Belga Nemzeti Bank (NBB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatalának jóváhagyása – megszerzését követően, várhatóan 2020 második, vagy legkésőbb harmadik negyedévében kerülhet sor. Az OTP Banka Slovensko a KBC Bank leánybankjává válik, majd ezt követően egyesül a ČSOB Bankkal, a KBC Bank szlovák leányvállalatával. Az OTP Banka Slovensko továbbra is eleget tesz a piacon vállalt kötelezettségeinek, az ügyfeleknek az eladással kapcsolatban semmiféle teendőjük sincs. A tulajdonosváltás nem befolyásolja a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásainak rendszerét, illetve a magyarlakta településeken az anyanyelven történő kiszolgálás lehetőségét sem – áll a közleményben. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója – a közlemény szerint – elmondta: „az OTP Csoport az organikus növekedés és felvásárlások révén folyamatosan növelni kívánja piaci részesedését a közép-kelet-európai régióban. A csoport, közel húsz éves szlovákiai jelenléte során is ezt a stratégiát követte, de mivel ez alatt az idő alatt sem sikerült optimális piacrészt elérnünk, a vezetőség úgy döntött, hogy értékesíti ezt a csoporttagot. Ez lehetővé teszi a cégcsoport számára, hogy olyan piacokra összpontosítson, ahol a jövőben jelentősebb piaci részesedést tud elérni”. Johan Tijs, a KBC Csoport vezérigazgatója azt emelte ki: „az OTP Banka Slovensko felvásárlása révén komolyan megerősíthetjük helyzetünket a szlovákiai piacon, továbbá kihasználhatjuk a méretgazdaságosság nyújtotta előnyöket ezen az erősen versenyorientált piacon” – áll a közleményben. Arról, hogy az OTP szlovákiai leányvállalata eladásra kerülhet, először tavaly ősszel írt a szlovák sajtó. A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség korábban azt írta: az OTP 2020 tavaszáig kivonul a szlovák piacról, mert piaci részesedését nem tudta 3 százalék fölé emelni. Az OTP Bank Nyrt. 2002-ben vált a szlovák leányvállalat többségi tulajdonosává, jelenleg részvényeinek 99,44 százalékát birtokolja, a fennmaradó rész kisrészvényesek tulajdonában van. A leányvállalat központja Pozsony, a pénzintézet Szlovákiában 62 kirendeltséggel rendelkezik. Az OTP jelenleg 12 közép- és kelet-európai országban van jelen, többek közt Szerbiában, Bulgáriában, Moldáviában, Romániában, Montenegróban, Albániában, Horvátországban, Ukrajnában, és Oroszországban is. A pénzintézet januárban jelentette be, hogy lezárta a szlovén SKB Bank felvásárlását. Az OTP csoportnak közel 40 ezer alkalmazottja és 20 millió ügyfele van. Az OTP legutóbbi pénzügyi jelentése szerint a tavalyi harmadik negyedévben 131,6 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményt ért el, ami 53 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi azonos időszak, és 25 százalékkal a második negyedév nyereségét. Az eredmény jóval magasabb volt az elemzők által várt mintegy 105 milliárd forintnál. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) alapján készült jelentés szerint 2019 első kilenc hónapjában a bankcsoport majdnem 310 milliárd forint adózott eredményt ért el, 29 százalékkal magasabbat, mint egy évvel korábban. A bevételek 2018-hoz képest 18 százalékkal emelkedtek, összegük a harmadik negyedév végére meghaladta a 772,2 milliárd forintot. A bolgár, albán, moldáviai és montenegrói akvizíciós hatást kiszűrve a bevételnövekedés 12 százalékos volt. A közlemény szerint a szlovák leánybank Szlovákiában 1,69 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, 58 fiókból álló hálózata, megközelítőleg 176 000 lakossági ügyfelet és 14 400 vállalati/KKV-ügyfelet szolgál ki. Az OTP tavalyi három negyedéves jelentésében azt írta: a szlovák leánybank 2019 három negyedévében az egy évvel korábbi eredményét csaknem négyszeresére, mintegy 2 milliárd forintra növelte. Az eredményt főként a kockázati költségek kedvező alakulása befolyásolta, ugyanakkor a működési eredmény visszaesett. A kilenchavi összes bevétel 2 százalékkal, 10,9 milliárd forintra mérséklődött, ezen belül a nettó kamatbevétel százalékkal csökkent, a teljesítő hitelállomány egy százalékkal növekedett, a nettó kamatmarzs 18 bázisponttal 2,31 százalékra zsugorodott. Eszközeinek teljes értéke a harmadik negyedév végén 474,859 milliárd forint volt. A bank saját tőkéje az időszak végén 31,56 milliárd forintot tett ki. A belga KBC Bank piacvezető európai pénzügyi csoport, 11 millió ügyféllel és 42 000 alkalmazottal. Leánybankján, a több mint 50 éves tapasztalattal rendelkező ČSOB-n keresztül a szlovák piac meghatározó szereplője. Az OTP részvényeit a BÉT prémium kategóriájában jegyzik. Árfolyamuk hétfőn 15 250 forint volt. Az elmúlt egy évben 15 850 forint volt az OTP papírok legmagasabb, és 11 270 forint a legalacsonyabb árfolyama.

335,73 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.17. 19:28

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon.
Hétfő este hét órakor az eurót 335,73 forinton, a dollárt 309,97 forinton, a svájci frankot pedig 315,91 forinton jegyezték. Az előző kereskedési nap zárásához képest az euró 0,13 százalékkal, a dollár 0,14 százalékkal, a frank pedig 0,26 százalékkal erősödött. Az euró jegyzése a 334,40 és a 336,13 forint közötti sávban mozgott az eddigi kereskedésben, a dolláré pedig 308,30 és 310,25 forint között. Hétfő délelőtt, napi legerősebb szintjén közel négyheti csúcson járt a forint euróhoz viszonyított árfolyama. Az euró 1,0833 dolláron forgott este, napi szinten 0,02 százalékkal erősödött. Eddigi napi legalacsonyabb jegyzése 1,0817, a legmagasabb 1,0851 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,08 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0628 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9813 frankot adtak, 0,07 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,17 százalékkal erősödött a dollár, 109,93 jenen jegyezték hétfő este.