Az alkotmánybírók fele nem értett egyet a lúgos orvos ügyében hozott határozattal

Publikálás dátuma
2020.02.18. 21:01
A „lúgos orvosként” hírhedtté vált vádlott, egy korábbi tárgyalás során
Fotó: Népszava
A 12 szavazó bíró közül 6 fogalmazott meg különvéleményt a döntéshez, egy pedig párhuzamos indoklást fűzött ahhoz.
Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozata alapján újra a Kúria elé kerül a volt barátnőjét lúggal leöntő orvos büntetőügye, mivel a büntetőeljárás során az Ab szerint sérült B. Krisztián, a 11 évre ítélt orvos-igazgató jogorvoslathoz fűződő joga. Mint a Népszava is megírta, a 12 szavazó bíró közül csak 6 értett egyet a döntéssel. Az Ab többségi határozatához hat alkotmánybíró - Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária - különvéleményt, Varga Zs. András pedig párhuzamos indoklást fűzött.
Némelyikük egészen erősen is fogalmazott a különvéleményében - szemlézi azokat a 444.hu -, Juhász szerint például a határozat kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Benéék ügye újra a Kúria elé kerülhessen, és így megnyíljon az út a harmadfokú döntés felülvizsgálatára. Egy ponton úgy fogalmaz:
"a többségi határozat rendelkező részének 2. pontja döntött a Kúria ítéletének felülvizsgálatáról. Álláspontom szerint e rendelkezésnek sem alkotmányos, sem törvényes alapja nincs".

Ezt a pontot majdnem mindegyik különvélemény bírálat tárgyává teszi. De Pokol például már azt írta, nem támogatja a rendelkező rész egyetlen pontját sem. Salamon különvéleménye nem volt ennyire sarkos, ő csak azzal nem értett egyet, hogy a lúgos orvos ügyét újra kelljen tárgyalnia a Kúriának. Szabó is azt írta, hogy szerinte nem sérült volna az elítélt jogorvoslathoz való joga akkor sem, ha nem utasítják új eljárás lefolytatására a Kúriát és Szívós is hasonlóan fejtette ki az álláspontját.
Az ilyen súlyosan fogalmazó különvélemények, és főleg azok ilyen nagy száma egyébként meglehetősen ritka a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban.
Szerző

A szexmunkások kétharmada már volt bűncselekmény áldozata

Publikálás dátuma
2020.02.18. 20:30
Képünk illusztráció
Fotó: REMY GABALDA / AFP
Ez derült ki egy európai kutatás magyar válaszaiból.
Nyugat-Európában ma már a szexmunkások 80 százaléka bevándorló vagy menedékkérő, a maradék nagy része pedig magyar anyanyelvű, sok a határon túli magyar – vázolta a helyzetet a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) egyik segítője az emberi jogokkal való visszaélést felmérő nemzetközi kutatás ismertetésekor. Hazánk ugyanakkor szűkebb körben befogadó ország is, Budapestre is jönnek szexmunkások és prostituáltak más országokból, a magyar fővárost „Európa Bangkokjaként” hirdetik egyes angol és francia internetes oldalakon – árnyalta a képet a szervezet jogásza, Makó Klaudia. Ilyen körülmények között nagyon fontos lenne, hogy mindenki, aki ezt a munkát végzi, tisztában legyen a jogaival, ám a 13 országban végzett felmérésből az derült ki, a magyar lányok és fiúk fele még azzal sincs tisztában, hogy nálunk több mint húsz éve legális, nem tiltott, így nem számít bűnnek a szexmunka. Ezért az egyesület jogi felvilágosító kampányba kezd, amelynek egyik legfontosabb része, hogy a megkérdezettek tisztában legyenek vele, mi számít bűncselekménynek és mi nem abból, ami velük történik. Ebből a szempontból megdöbbentő, hogy a megkérdezettek kétharmada munkája során már volt bűncselekmény elszenvedője. A válaszadók 15 százaléka értékelte úgy, hogy olyan kiszolgáltatott helyzetben volt vagy van, ami miatt kizsákmányolják. Ez természetesen azt jelenti, hogy nem önként dolgozik prostituáltként, hanem azért, hogy pénzt keressen valaki másnak. A kutatás arra is rávilágított, hogy ebből a szempontból a leginkább veszélyeztetett csoportok a mélyszegénységből mesés ígéretekkel kiemeltek köre, a drogosok és az állami gondozottak. Közülük van, akit egy bűnöző, esetleg egy emberkereskedő épp azzal zsarol, hogy elmondja a mit sem sejtő szülőknek vagy épp a gyerekeknek, mivel keresi a kenyerét, másoktól elveszik a gyereküket vagy ezzel fenyegetnek, vannak a magány miatt sebezhetők, és veszélyben vannak a kiskorúak is. Több mint húsz éve nem javul a szexmunka teljesen ellentmondásos jogi szabályozása – felelte a konferencia szünetében a Népszava kérdésére a SZEXE elnöke. Földi Ágnes emlékeztetett rá, hogy a lehetőség ellenére egy önkormányzat sem jelölt ki türelmi zónákat, ahol szabadon felajánlhatják magukat a szexmunkások, védett övezetet annál többet, s a rendőrség azzal is rontja a jog betartásának esélyét, hogy nem adja ki az övezeti határokat mutató térképeket az egyesületnek. Mindent összevetve ma csak az a szexmunkás van biztonságban, aki saját lakásában és egyedül dolgozik, mert a bérelt lakás tulajdonosa, de még a szomszéd szobában tartózkodó barátnő is bűncselekményt követ el, ha felveszi a másik telefonját. Ha a nőnek gyereke van, akkor két lakás kellene, különben kiskorú veszélyeztetésével vádolják. A szexmunkások csak vállalkozói igazolvánnyal dolgozhatnak, ami mögött azonban nincs szociális védőháló – sorolta a szabályozásban tátongó lyukakat Földi Ágnes. Ezek megszüntetéséért folytatják az egyesületi munkát, tagjaik kiszolgáltatottságát pedig egy „erőszaktérkép” összeállításával akarják enyhíteni, hogy elkerülhessék a legveszélyesebb körzeteket az országban. A szervezet megújult honlapjára folyamatosan töltik fel a jogi kérdéseket közérthetően elmagyarázó oldalakat, májusban pedig a kutatás újabb részével állnak a nyilvánosság elé.

Kaposvári összefogás: nem szűnt meg, de vannak viták

Publikálás dátuma
2020.02.18. 20:13

Fotó: kaposvar.hu
Információink szerint a Kaposváriakért Egyesület elnöke már megkereste, illetve a napokban megkeresi a pártok helyi vezetőit.
Ugyanúgy létezik az ellenzéki összefogás, mint az önkormányzati választások előtt, azonban néhány személyes konfliktust meg kell beszélni – állította egyöntetűen a Jobbik, a Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum, az MSZP és az LMP kaposvári városi vezetője a Népszavának. Azt követően jelentették ezt ki, hogy a Kapost.hu cikke alapján elterjedt az országos sajtóban: véget ért az ellenzéki összefogás a somogyi megyeszékhelyen. Tavaly tavasszal írt alá öt évre szóló együttműködést az öt párt a Kaposváriakért Egyesülettel. Ezzel egyidejűleg a pártok politikusai közül többen civilként is beléptek az egyesületbe. A választáson közös jelölteket indítottak, de egyéni mandátumot nem szereztek, listán nyertek négy helyet a közgyűlésben. Ebből egy-egy jutott a DK-nak, a Jobbiknak és a Momentumnak. Arról vita alakult ki, hogy a negyedik mandátumot az LMP vagy MSZP kapja-e. Noha az LMP-s képviselő szerepelt előrébb a listán, az egyesületi tagok többsége a szocialista képviselőt küldte volna a közgyűlésbe. Csakhogy a lista sorrendjén kizárólag akkor lehetett volna utólag változtatni, ha erről egyhangú döntés születik, vagy lemond mandátumáról az LMP-s politikus. Egyik sem történt meg, így a vita a bíróságra került, ahol úgy döntöttek, az LMP-nek kell kapnia a mandátumot. Ezután határoztak úgy a DK, a Momentum, az MSZP és a Jobbik politikusai, tiltakozásul kilépnek a Kaposváriakért Egyesületből, ezzel jelezve, hogy nem értenek egyet a történtekkel, a szocialista képviselő mandátumának „megfúrásával”, ám a pártok és az egyesület öt évre szóló együttműködési szerződése továbbra is érvényben van. Igaz, azt elismerték: az együttműködés a további egyeztetésektől is függ. Arról sem született még végleges döntés, alakítanak-e frakciót a közgyűlésben továbbra is a Kaposváriakért Egyesület-DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP színeiben politizáló képviselők. A Momentum és az MSZP szerint ugyanis amellett, hogy több jogkörük lenne, az ellenzéki egységet is demonstrálná a képviselőcsoport, a DK és Jobbik viszont úgy véli, anélkül is lehet együttműködni. A négy párt attól sem zárkózik el, hogy képviselőik a jövőben az LMP-s városatyával is együtt dolgozzanak: mint vezetőik mondták, személyes sérelmek nem írhatják felül a politikai célokat, így egy tisztázó-egyeztető beszélgetés után akár a zöldpárti politikussal is együtt tudnak dolgozni. Az egyeztetésre március elején kerülhet sor, információink szerint a Kaposváriakért Egyesület elnöke ugyanis már megkereste, illetve a napokban megkeresi a pártok helyi vezetőit.
Szerző
Témák
Kaposvár
Frissítve: 2020.02.19. 09:53