Előfizetés

Kiérkezési számháború: vesztésre áll az OMSZ

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.02.20. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kozmetikázza a szolgálat az adatokat: a mentők kiérkezési idejét nem a hívástól számítják, hanem a gépkocsik indulása és a helyszínre érkezés között rögzítik.
A mentőszolgálat által prezentált adatok szerint gyorsulnak a mentők - derült ki Rétvári Bence a jobbikos Lukács László kérdésére adott írásbeli válaszából. A humán tárca államtitkára szerint ugyanis az utóbbi években folyamatosan javult a sürgős esetekben a kiérkezési idő: 2018 végén a 15 percen belüli kiérkezési arány még 78 százalék volt, egyetlen évvel később ez az adat már 4 százalékpontos javulást követően 82 százalékra emelkedett. Ez a javulás azonban az érintettek számára nem ellenőrizhető, mivel az adatok nem összevethetők. Ugyanis a mentőszolgálat által újabban publikált számokkal meglehetősen kreatívan értelmezik a valóságot. Egyrészt a kiérkezési időt nem a hívástól számítják, hanem a mentőgépkocsik indulása és a helyszínre érkezés között rögzítik. Így az adatok nem csak azzal az egy-két perccel látszanak rövidebbnek, ami a kikérdezéssel telik, hanem teljesen elfedik azt, amikor kapacitáshiány miatt nincs elindítható gépkocsi a szolgálatnál. Ilyen helyzet a fővárosban és az ide tartozó agglomeráció esetében meglehetősen gyakran fordul elő. Úgy tudjuk: délután öt és hét óra között átlagosan 30 feladatot nem lehet azonnal kiadni, este hét után az ilyen esetek száma tízre csökken. Újdonsága a szolgálat mostanában közölt statisztikájának az is, hogy azok csak a „prioritás egyes” kategóriára vonatkoznak. Ez az statisztikákban egy újólag használt kategória, csupán csak egy része a mentési rendeletben meghatározott azonnali mentést igénylő eseteknek. Ez a fajta mazsolázás arra is lehetőséget ad, hogy a statisztika úgy is javulást mutasson a korábbiakhoz képest, ha valójában semmilyen előrelépés nem történt.
A kiérkezési idők firtatásától a mentőszolgálatnál azért is különösen "nyűgösek", mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megállapította: hiába költöttek el az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint európai pénzt arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzenek, ezt nem sikerült teljesíteni. A tavaly nyáron nyilvánosságra hozott, "A vészhelyzeti betegellátás rendszerének ellenőrzése” című vizsgálatban is megállapították, míg a mentők 15 percen belüli kiérkezési idejének aránya 2010-ben 77,6 százalékos volt, 2015-ben már csak 68,2 százalék, 2016-ban 69,7 százalék, 2017-ben pedig ez 64,9 százalékra esett vissza. S Rétvári Bence minapi parlamenti írásbeli válasza szerint 2018-ra az esetek 78 százalékban sikerült 15 perc alatt kiérni a betegekhez. Az idézett ÁSZ vizsgálat részeként megkérdezték az ügyfeleket is, akik szerint viszont csak a hívások felében érkeztek meg 15 percen belül a mentők. A felmérésből az is kiderült, az ÁSZ is értelemszerűnek vette, és a válaszadók arról beszéltek, hogy a hívástól mennyi idő alatt ér hozzájuk a segítség, mert ha ezt nem így lenne, akkor ez egy gépkocsi sofőrök ügyességét mérő adat lenne. Lapunknak közérdekű adatként arról érdeklődött, hogy megyénként mennyi volt az átlagos 15 percen belüli kiérkezési idő. A kapott válaszban csak az autózással töltött időt számolták, így pedig 2019 első 11 hónapjában Győr-Sopron megyében volt a legjobb a helyzet, ahol az esetek 88,1 százalékában értek ki 15 perc alatt, a legrosszabb pedig Pest-megyében ahová 68,9 százalékban értek ki a sürgős hívásokra.

Novák Katalin úgy elmélyítette a lengyel-magyar kapcsolatokat, hogy Lengyel Köztársasági Érdemrendet kapott érte

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.19. 21:20

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az államtitkár szerint az országok kapcsolata "nagy hömpölygő folyó" Budapesttől Krakkóig.
Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjével tüntette ki Novák Katalint, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkárát "a lengyel-magyar kapcsolatok mélyítéséért tett elévülhetetlen érdemeiért". A kitüntetést szerdán Marlena Malag munka-, családügyi és szociálpolitikai miniszter adta át a budapesti lengyel nagykövetségen. Méltatásában a "családbarát politikát" és a visegrádi együttműködést emlegette. Jerzy Snopek lengyel nagykövet ugyancsak a családokat hozta fel a kitüntetés kapcsán: szerinte Magyarország és Lengyelország együttműködése a családbarát politika kialakításában mindkét fél számára gyümölcsöző volt.
Novák Katalin a kitüntetést megköszönve arról beszélt, hogy a két országnak "küldetése van Európában" a "családközpontú megközelítés" képviseletében. Az államtitkár - aki a Fidesz alelnöke is - úgy fogalmazott, a magyar-lengyel kapcsolat "nagy hömpölygő folyó" Budapesttől Krakkóig, a folyót pedig sok mellékfolyó táplálja, és a vizük mára sem apadt el.
Marlena Malag munka-, családügyi és szociálpolitikai miniszter kitűzi Novákra a kitüntetést, a jelenetet szemléli Elizabeta Rafalska EP-képviselő
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Gázolajjal mérgeztek meg egy parknyi fát Zamárdiban, feljelentést tesz a polgármester

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.19. 21:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Több tucat fa tövébe került gázolaj abban a ligetben, ahol az újszülötteknek ültetik el őket - csak úgy, mint öt éve.
Gázolajat öntött Zamárdi egyik parkjában több tucat fa tövébe egy ismeretlen, a település polgármestere környezetkárosítás miatt szerdán feljelentést tett. Csákovics Gyula (független) polgármester az MTI-nek elmondta, szakértővel is bevizsgáltatták az Újszülöttek ligetének nevezett, mintegy 400 négyzetméteres, a Balatonhoz közeli területet, a szakember a talajmintákból a kőolajszármazékok megengedett határértékének harmincnégyszeresét mutatta ki.
Öt évvel ezelőtt már előfordult hasonló eset az akkor még csak pár éve kialakított Újszülöttek ligetében, ahová minden zamárdi újszülöttnek ültetnek egy-egy fát.

A növényeket megrongálták, és akkor is gázolajat is öntöttek a fák tövébe. Teljes talajcserét kellett végrehajtani, majd új fákat ültettek. Az elmúlt hónapokban ismét arra lettek figyelmesek, hogy pusztulni kezdett a park növényzete, ezért kezdeményezett az önkormányzat talajvizsgálatot.
Ismét szándékosan megmérgezték a fáinkat, vélhetően azért, hogy megnőve ne zavarják majd a kilátást

- mondta Csákovics Gyula. Hozzátette, újra kicserélik a talajt, pótolják a gyerekek fáit, és bekamerázzák a területet. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI megkeresésére közölte, hogy a Siófoki Rendőrkapitányság környezetkárosítás miatt indított az ügyben eljárást.

Fairtással a kilátásért

Nem egyedi eset az, ami Zamárdiban történt, ráadásul a magánakciók mellett társadalmi egyeztetés nélküli, tömeges fairtással induló beruházások sokasága is zajlik a tó körül, jellemzően NER-közeli cégek kivitelezésében. Például, lapunkban is beszámoltunk a balatonszemesi egykori Hunyady-park ledózerolásáról, ahol több tucatnyi egészséges fa kivágása árán teremtettek helyet a vasútfelújítás során keletkező kő- és aszfalttörmeléknek
Hasonló módon esik áldozatul a tóparti nádas is az ingatlantulajdonosok kényének, derült ki a Balatoni Szövetség februári ülésén. Négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat az ingatlanok tulajdonosai; az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele pedig tavaly is irtást végzett az aratás helyett. A balatoni nádasokat jelentősen károsítják az illegális stégek, bejárók, feltöltések is, amelyekből már öt éve is 1700-at számláltak - a friss összesítés erről még csak részben készült el.