Kockázatok között lavíroz a főváros költségvetése

Szűkös források, a városlakók növekvő igényei, fokozódó sztrájkhelyzet – a többi között ezekkel kell szembenéznie Karácsony Gergely főpolgármesternek és csapatának.

A bérfeszültség okozta sztrájkhelyzetet, valamint az ehhez kapcsolódó, elvándorlásból adódó munkaerőhiányt jelölte meg az új városvezetés a legnagyobb költségvetési kockázatként az első, általuk összeállított büdzsé tervezetében. A közalkalmazotti kört érintő béremelésre 585 millió forintot különítettek el a hatályos jogszabályok alapján.

A fővárosi tulajdonú cégek bérfejlesztése ennél keményebb dió. A szakszervezetek – az új ellenzéki városvezetés érzékenységére apellálva – a korábbi éveknél is makacsabbul ragaszkodnak követelésükhöz. A városvezetés egyelőre nem akarja elvonni a bértárgyalások lefolytatásának jogát egyik cég menedzsmentjétől sem, mivel ez felelőtlenné tenné a cégvezetőket. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint most mindenki teszi a dolgát: a szakszervezetek próbálják a dolgozói érdeket képviselni, a cégvezetés pedig olyan megoldást keres, amely finanszírozható.

Nem mellékes szempont, hogy a BKK-BKV dolgozóinak egy százalékos béremelése 750 milliót visz el, ráadásul a BKV 2018 óta veszteséges. Tavaly már 15 milliárdos mínuszt terveztek be, amelyből várhatóan 13 milliárd össze is jön. Az összeg idén sem lesz kevesebb. Kiss Ambrus szerint valóban kínos, hogy az ország legnagyobb közlekedési cége immár harmadik éve veszteséges lesz. Ha a főváros mentesülne a 10 milliárdos szolidaritási adót befizetése alól és át tudná csoportosítani a pénzeket, jelentősen csökkenthetne a BKV-ra nehezedő nyomás. De az elmaradó fejlesztések problémáját ez sem oldaná meg.

A közösségi közlekedés finanszírozása egyébként a legnagyobb kiadási tétel a fővárosi költségvetésben: a 97,9 milliárd forintból 85,9 milliárdot biztosít az önkormányzat és 12 milliárdot ad az állam. (Tavaly összesen 91,4 milliárdot kapott a BKK és a BKV.) Ám a fenti összeg nem tartalmazza a béremelés fedezetét. Erre a 7 milliárdos általános tartalékkeretből lehet átcsoportosítani. De még sok minden másra is kellhet ez a pénz: például a nagy számú peres ügyre, az esetleges természeti katasztrófákra, az árfolyamváltozás miatti kiadásokra.

Nem kevés fejtörést okoz az M3-as metróvonal infrastruktúrájának megörökölt felújítása sem. A fejlesztés drágulását eddig az állam finanszírozta, a további drágulásra a jelenlegi fővárosi költségvetésben nincs fedezet. Ráadásul jelentős plusz kiadás a buszos pótlás és gondot okoz az is, hogy az ingyenes, illetve kedvezményes árú utazások után kapott állami támogatás csak részben fedezi a menetdíjban jelentkező bevételkiesést.

Egy tavalyi jogszabályváltozás nyomán az iparűzési bevétel fővárosra eső részéből elsősorban a helyi tömegközlekedésre kell költeni, így ez látszólag „megoldott”. Csakhogy ha nagyon sokat visz el a közlekedés, akkor nem marad másra. Márpedig a fővárosnak az állami normatívákon felül ez a legnagyobb bevételi forrása, amiből nagyon sokféle tevékenységet kellene fedezni. Jövőre 174,9 milliárdot, az ideinél 19,4 milliárddal több bevételt remélnek az említett adónemből. A működés pénzügyi egyensúlyát viszont így is csak a 17,2 milliárd forint maradvány felhasználásával tudják biztosítani.

Budapest 2020-as költségvetési rendelettervezetének főbb számairól a múlt héten a Népszava elsőként számolt be. Mint akkor megírtuk: a működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be (csaknem 18 milliárddal többet, mint tavaly), a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot. Az új ellenzéki városvezetés szakítani kíván az elődök által alkalmazott hazugsággal, amikor „valós fedezet nélküli fejlesztésekkel hitegették” a budapestieket. „Amire nincs forrásuk, arra nem vállalnak kötelezettséget” – olvasható az előterjesztésben.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a főváros jogos fejlesztési igényei és a rendelkezésre álló források között óriási a szakadék. 2014-2018 között összesen 375 milliárdot kellett volna budapesti beruházásokra költeni, de a kormány által teremtett és az előző városvezetés által elfogadott pénzügyi újraelosztási keretek csak 153,2 milliárd forint felhasználását tették lehetővé. A fejlesztési hiány tehát meghaladja a 200 milliárdot. Ez a mutató idén se javul. A metrófelújításon és a Lánchídon kívül csak néhány idősotthon renoválására, az árvízvédelemre és útfelújításra jut pénz. Bár a városvezetés elzárkózik attól, hogy kereskedelmi hitelt vegyen fel, az Európai Beruházási Bank (EIB) által kínált kedvező kamatozású, 99 milliárd forintos kölcsönkeretet teljes egészében kihasználnák 2025-ig. Mivel az előző városvezetés 40 milliárdot már felhasznált, ez a maradék 59 milliárd felvételét jelenti. Ebből jövőre összesen 31,2 milliárdot hívnak le az önkormányzati beruházások finanszírozására. 2020-ban ezen felül 82 milliárd forintnyi állampapír értékesítését tervezik, de ez az eladás nem meríti ki a teljes állományt. A Fővárosi Önkormányzat ugyanis készpénzállományának nagy részét - a jogszabályok adta kereteknek megfelelően – állampapírban tartja. Azokat a forrásokat is így kezelik, amelyek valamilyen cél-jellegű támogatásként korábban beérkeztek a számlákra, de még nem használták fel őket. (Az értékpapírállomány mértéke a projektek előre haladásának ütemében folyamatosan változik).

A bevételi tételek között szerepel a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága 50 milliós betétállományának megszüntetése is, de ez sem jelenti a teljes betétállomány felszámolását. Az ideinél csaknem egymilliárd forinttal több osztalékbevételt terveznek. A 3,2 milliárdot a FŐTÁV és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. dobja össze. Előbbi csak a 2018-ra, míg a fürdőigazgatóság a 2018-2019. évre fizet osztalékot. A FŐTÁV ugyanis tavaly veszteségessé vált, akárcsak a többi fővárosi cég az elmúlt években.