Trójai falóként működő magyar fejlesztés nyithat új utat a rákgyógyításban

Publikálás dátuma
2020.02.21. 13:15

Fotó: Warner Bros / Helena Productions / AFP/Warner Bros / Helena Productions
Bizonyos daganatos és autoimmun betegségek kezelése során használt, fehérje alapú gyógyszerek sejtbe juttatására dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók.
Napjainkban a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogyan lehetséges a fehérje alapú gyógyszereket a sejten belülre juttatni, hiszen a jelenleg elérhető ilyen készítmények csak a sejten kívüli célpontokat képesek elérni. Számos, jelenleg kiaknázatlan sejten belüli gyógyszercélpont van, amelyekhez hozzáférve újabb, fontos betegségekre lehetne terápiát fejleszteni – derül ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közleményéből.  
Az intézmény Orvosi Vegytani Intézetének kutatói együttműködésben a Szegedi Biológiai Központ munkatársaival egy olyan speciális molekulát fejlesztettek ki, amely a biológiai hatóanyagokhoz kapcsolva „trójai falóként” képes a molekulákat a sejtbe juttatni. A gyógyszergyárak jelenlegi technológiájába illeszkedő módszer új lehetőséget nyithat olyan betegségek kezelésében, ahol a cél a sejten belüli folyamatok közvetlen befolyásolása biológiai hatóanyagokkal. A kutatás eredményeit a rangos Advanced Science magazin kiemelt helyen közli.
A kutatók 2016 óta dolgoznak azon, hogy nagyobb méretű fehérjét vigyenek a sejten belülre egy hordozó molekulával – mondta Imre Norbert, a kutatócsoport tagja, a tudományos cikk első szerzője. A „csali” molekula trójai falóként hatol át a sejtmembránon, egy olyan útvonalon, amelyet például a kolera és a tetanusz toxinja, vagy bizonyos vírusok – például a járványos gyermekbénulásért felelős poliovírus – is kihasználnak. Az antitestet biomimetikus módszerrel juttatják a sejtbe, vagyis a már meglévő bejáratot nyitják ki úgy, hogy a bakteriális toxinok és vírusok biológiai rendszereit utánozzák.
A sejtmembrán bemélyedései különböző útvonalakon juttatják be a molekulákat a sejtbe. Ahhoz, hogy az antitest működőképes maradjon, nem szabad, hogy a sejt lebontsa, vagyis olyan útvonalat kellett találni az antitest bejuttatásához, amely a sejt belső, biztonságos szállítórendszerébe viszi azt. Ennek az útvonalnak a bejáratait bizonyos cukormolekulák kódolják. A vizsgált speciális molekula felismeri ezeket, így az antitestet úgy tudják bejuttatni a sejtbe, hogy az nem bontja le – ismertette Martinek Tamás, az SZTE Orvosi Vegytani Intézet vezetője az eljárást. Olyan anyagot kellett találni, amely hozzáragasztja az antitestet a sejt megfelelő bejáratához. Ez egy rövid peptid, méretét tekintve az eddig használt molekulák egy százada. Olyan kicsi, hogy lényegesen nem befolyásolja az antitest működését. Ezen felül nem mérgező és az előállítási költsége is alacsony. A molekula további előnye, hogy bármilyen fehérjealapú gyógyszerhez kapcsolható – tette hozzá a professzor.
A tudományos eredmény alapján az SZTE és az SZBK szabadalmi bejelentést nyújtott be.
Szerző

Időjóslás szupergéppel

Publikálás dátuma
2020.02.21. 10:30
A Met Office már ma is naponta több mint 200 milliárd adatot dolgoz fel
Fotó: METOFFICE.GOV.UK
Új komputer segíti nemsokára a meteorológusokat Angliában, teljesítménye sokszorosa az eddiginek. Segítségével a klímaváltozás okai, folyamatai is jobban megérthetők lesznek.
Az időjáráselőrejelző programokat a meteorológusok annyi adattal igyekeznek ellátni, amennyivel csak lehetséges. A fejlődés eddig is látványos volt, ma egy ötnapos előrejelzés olyan pontos, mint 40 éve egy másnapra vonatkozó volt. Az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata a Met Office nemsokára egy csaknem 500 milliárd forintba kerülő gép szolgálatait fogja igénybe venni. A több mint kétszáz milliárd adatot műholdak, meteorológiai állomások, tengeri bóják gyűjtik számukra már most is, amelyek száma egyre nő. Azonban olyan események, mint a nemrégiben pusztító Dennis és Ciara viharok előrejelzéséhez még több információra van szükség - a Dennist most hat nappal előbb jelezték. Az új komputer ára mellett - amelyben tíz év működtetési költsége is benne van - eltörpül az eddig használt számítógép 39 milliárd forintos ára. A program a valóságos légköri folyamatok „digitális ikertestvérét” futtatja majd, ehhez a földet hálózattal mezőkre osztották: minél kisebbek a mezők, annál pontosabbak lehetnek a jóslatok. Most általában 10 kilométer átmérőjűek a kockák, de az új számítógép lehetővé teszi, hogy a hálót mindössze 100 méteres átmérőjű kockák alkossák. „Arra nem fogadnék, hogy egy újabb napot nyerünk a következő évtizedben, de az előrejelzések pontosabbak, jobban időzítettek és térben behatároltabbak lesznek” - mondta Penny Endersby, a Meteorológiai Hivatal főigazgatója. Az új komputer a kezdeti szakaszban hatszor lesz nagyobb teljesítményű, mint az eddigi, öt évvel később pedig ismét háromszorosára emelkedik a tudása. Az emberek, az ipar, a mezőgazdaság, a hadsereg igényeinek szolgálata mellett a szupergép a légköri folyamatok modellezése révén a klímaváltozás folyamatainak jobb megértéséhez is hozzájárul: az, hogy miért emelkedett 1 fokkal a Föld átlaghőmérséklete az utóbbi 150 évben, még mindig nem teljesen tiszta. Ennek megértéséhez új adatokra van szükség és a folyamatok elemzését alaposabban kell elvégezni, amire ezután lehetőség lesz. Például kiderülhet, hogyan hat egymásra a légkörben a nitrogén és a szén-dioxid, és az is megtudható lesz, hova milyen erdőket kell telepíteni. A szuperkomputer hatalmas energiaigénye miatt a számítások fele - azok, amelyek a klímaváltozásra vonatkoznak - olyan országokban fog megtörténni, ahol olcsó megújuló energiaforrás áll rendelkezésre. Izland a geotermikus, Norvégia a vízi és geotermikus energia miatt jött számításba, minthogy a program nyitott az Európai Gazdasági Térség országai számára. Az IT-cégeket már elkezdték felkérni, a szuperszámítógép 2022 végén állhat munkába.  
Szerző

Megzavarják az agy működését a gyorsételek

Publikálás dátuma
2020.02.21. 10:00

Fotó: Jonathan Nicholson/NurPhoto / AFP
Már egy adag is bajt okoz, de egy hét alatt az étvágyszabályozó funkció, sőt a memória is romlik.
A túlságosan feldolgozott, túl sós, cukros, zsíros ételek fogyasztásáról, vagyis az úgynevezett nyugati étrendről egy kutatás megállapította, hogy károsíthatja a hippokampusz nevű agyi terület étvágyszabályozó, túlevést korlátozó funkcióját. Brit, amerikai és ausztrál kutatók a Royal Society Open Science című tudományos lap friss számában írták le vizsgálatukat, amelyben önkéntesek részvételével tanulmányozták a gyorsételek hatását – írta a medicalxpress.org.
A nyugati világban élők többsége tudja, milyen veszélyeket rejt a túlságosan feldolgozott ételek és a gyorséttermi fogások fogyasztása: túlevéshez, elhízáshoz és más egészségi problémákhoz vezethet. A tudósok azonban még keresik a választ arra, hogy miért esik olyan nehezükre az embereknek, hogy ellenálljanak az egészségtelen fogásoknak. Az új kutatáshoz 110 önkéntest toboroztak, akik a húszas éveik elején jártak, és egészségesen étkeztek. Arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha egy hétig egészségtelen gyorsételeket fogyasztanak.
Az önkéntesek – véletlenszerűen kiválasztott – csoportja egy héten át továbbra is úgy étkezett, ahogy a kutatásig, a többiek viszont zsíros húsokat, szénhidrátban és cukorban gazdag fogásokat ettek. Memóriatesztet végeztettek velük a kutatás előtt, és az egy hét leteltével megvizsgálták az étvágyszabályozásukat, valamint kikérdezték őket, mennyire élvezték az előző heti ételeket. 
A memóriateszteken gyengébb eredményt értek el azok, akik egy hétig gyorsételeket ettek. Ennél is fontosabb azonban, hogy közvetlenül egyetlen egészségtelen fogás elfogyasztása után az agy hippokampusz nevű területe elégtelenül működött. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a hippokampusz szerepet játszik az étvágy szabályozásában. Egy adag belga gofri elfogyasztása után már nem tudta rendesen ellátni ezt a feladatot, az önkéntesek nem kaptak jelzést, hogy fejezzék be az evést, mert már jóllaktak. Az evés abbahagyása helyett tovább faltak. Egy hét ilyen lakmározás után az önkéntesekben megmaradt az egészségtelen ételek élvezetének emléke, miközben a kevésbé élvezetes ételek emlékei törlődtek. Az eredmény az volt, hogy nehezen álltak ellen a gyorsételek csábításának. A nyugati étrenden élőknél a memória gyengülése és az étvágykontroll romlása összefüggést mutatott.
Szerző