„Megvédjük a magyar bíróságot!” – Több ezren tüntettek a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2020.02.23. 13:35

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Kúria nem cseléd és nem szolga, hanem független igazságszolgáltatási fórum – hangsúlyozta Setét Jenő. Iványi Gábor kiemelte: a nemzeti konzultáció körülbelül másfél milliárd forintba kerül, ami 15-ször nagyobb összeg, mint amit a szegregált családoknak ki kellene fizetni.
A kormány képviselőinek beavatkozása a gyöngyöspatai kártérítési ügybe törvénybe ütköző, a jogállami keretek és a bíróságok függetlenségének megsértése. Orbán Viktor miniszterelnök és Horváth László képviselő a politikai haszon reményében az embereket egymás ellen fordítja, uszító propagandát folytat – írták felhívásukban a „Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata!” címmel meghirdetett tüntetés szervezői. Hangsúlyozták, hogy a társadalmi béke megőrzése és az igazságszolgáltatás intézményeinek megvédése vallási, politikai meggyőződéstől függetlenül közös felelősségünk, kötelességünk. A demonstrációt február 23-ára, a romák elleni sorozatgyilkosság áldozatainak emléknapjára hirdették meg: 2009-ben ezen a napon történt a tatárszentgyörgyi rasszista merénylet. Egy kisfiú és édesapja, Csorba Robika és Csorba Róbert vesztette életét. A tüntetés résztvevői vasárnap kora délután, a Nyugati pályaudvar melletti parkolóban, Puczi Béla emléktáblájánál gyülekeztek. Puczi Béla egyik vezetője volt azoknak a romáknak, akik 1990-ben, a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a megtámadottak védelmére keltek. Amikor a börtönbüntetés elől Magyarországra menekült, nem hősként, hanem román cigányként tekintettek rá. Hajléktalanként a Nyugati pályaudvar környékén tengődött. Emléktábláját 2017. december 10-én, az emberi jogok napján avatták fel.
A több ezres tömeg a Kúria érintésével vonult a Parlamenthez, a menet élén egy „Senki nincs a törvény felett” feliratú molinó volt. A tiltakozók „Nem kell az elnyomás” és „Mi is magyarok vagyunk” feliratú táblákat tartottak a magasba, míg mások „Orbán szegrágáld magad” és „Ilyenkor hol keccsölsz, more?” kiírásokkal üzentek a miniszterelnöknek. Többen magyar, roma, uniós és antifasiszta zászlókat vittek magukkal.

„A Kúria nem cseléd és nem szolga”

Setét Jenő polgárjogi aktivista, az Idetartozunk Egyesület vezetője a Kúria előtt rövid beszédében elmondta, hogy a roma és nem roma honfitársak azért gyűltek ma össze, hogy közösen védjék meg a bíróságok függetlenségét. – A Kúria nem cseléd és nem szolga, hanem független igazságszolgáltatási fórum. Mindenkinek tiszteletben kell tartania a döntését, akkor is, ha nem ért vele egyet. Az oka rendkívül egyszerű: senki nincs a törvény felett – jelentette ki Setét Jenő. Külön köszöntötte a megyéket, amelyek képviseltették magukat a demonstráción, majd a tömeg elindult a Parlament irányába.
Setét Jenő a Parlament előtt is beszédet tartott. – Mi komolyan gondoljuk, hogy „Egy Magyarország, és ide tartozunk!” – jegyezte meg. A rendezvény szlogenjét skandálták. – Senki nincs a törvény felett, se cigány, se nem cigány, se dolgozó, se politikus, se miniszterelnök – jelentette ki. Megfogalmazása szerint az, hogy ki miben hisz, mindenkinek a magánügye, de a jog tiszteletben tartása mindenkinek kötelező. Az elmúlt hetek történéseit tűrhetetlennek nevezte, és kijelentette, hogy az elmúlt 30 év legdurvább kormányzati támadása történt a cigány közösségek ellen. – Úgy döntöttünk, hogy megvédjük a magyar bíróságot! – hangsúlyozta. – Ha bárki azt gondolja, hogy az elmúlt 10 év feljogosítja, hogy lábbal tiporja a bíróság függetlenségét, akkor az téved – tette hozzá. Közölte, hogy most a cigányokat használják pingponglabdaként a bíróságok ellen. Nincs demokrácia a bíróság függetlensége nélkül. A tatárszentgyörgyi gyilkosságokra emlékezve kijelentette, hogy a gyilkos cselekedetet az aktív gyűlölet előzi meg. Setét Jenő elmondása szerint hetek óta azt látja, hogy kormányzati körök gyerekek ellen viselnek politikai háborút, és ebből remélnek politikai hasznot. Ha van közös pont Orbán Viktor és köztem, akkor az egyetlen pont: mind a ketten Soros-ösztöndíjasok voltunk. De semmi más – hangsúlyozta. Együtt vonultak Miskolcra, Tatárszentgyörgyre, Sályra. Úgy látja, hogy nácik és maga a kormány hergel a cigányok ellen, de hangsúlyozta, hogy ezt nem hajlandóak tűrni. Beszédét azzal zárta, hogy ezt a tüntetést sajnos nem Soros György pénzéből rendezték. Támogatóik, magyar állampolgárok segítették őket azért, hogy legyen színpad, molinó, és technika.
Kaltenbach Jenő jogtudós, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok egykori országgyűlési biztosa kijelentette, hogy megdolgozni a munkabérért kell, a kártérítés az jár. Azt kérdezte a tömegtől, hogy vajon Mészáros Lőrinc és Tiborcz István megdolgozott-e a vagyonáért. Mint mondta, itt az ideje, hogy a tisztességes demokraták is hallassák a hangjukat, ehhez megfogalmazta saját 12 pontját. Egyebek mellett kiemelte:
  • követelik a sajtószabadság visszaállítását, propagandista lakájok helyett független újságírókat a közmédiába.
  • követelik a jogegyenlőséget az alapjogok garantálásával.
  • fel kell lépni a korrupció minden formája ellne, csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez.
  • tisztességes, diszkriminációmentes oktatást akarnak.
  • szégyenteljes, hogy évente tízezrek halnak bele az elégtelen egészségügyi ellátásba.
  • vissza kell állítani az önkormányzati autonómiát, meg kell állítani az esztelen centralizációt.
  • követelik a NAV, az ügyészség, az ÁSZ pártatlan és független működését.
  • fel kell számolni a független igazságszolgáltatás kormányzati ellenőrzés alá vonásának kísérletét.

Hárítás, bűnbakkeresés, gyűlöletkeltés

L. Ritók Nóra, pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója a szegregált oktatásról beszélt, mivel ő maga is tanít szegregált iskolában. Többnyire sikeres, de sokszor ő is tehetetlennek érzi magát, amikor a világot nem értő, iskolázatlan, éppen ezért manipulálható felnőttekkel találkozik. – Soha nem volt igazi szembenézés a roma szegregáció kérdésével. Hárítani, bűnbakot keresni és gyűlöletet kelteni könnyebb – állapította meg. Kiemelte, hogy az egyházi iskolahálózat felépítésével a kormány még nagyobb teret adott a szegregációnak, és a kiégett, eszköztelen pedagógusok nem akarnak szegregált településen oktatni. Hozzátette, hogy mindenki megtalálja a saját szempontját és igazát, még sincs arra kérdés, hogy mi lesz a szegregált iskolákba járó gyerekekkel, és kik fognak ezekben az iskolákban tanítani. – Az oktatás önmagában nem tudja megoldani a problémákat. A gyerekek viszik tovább a problémákat, amiket szüleiktől láttak – mondta. Ennek okaként sorolta fel a lakhatási szegénységet, a pénzügyi tudatosság és a minőségi oktatás hiányát. Úgy látja, a tanodák nem tudják bepótolni az iskolai hiányt, ezért inkább az iskolákat kellene esélykiegyenlítővé tenni. – Az a kérdés, hogy miért nem segítik a legelesettebbek, nem feszít senkit – jelentette ki. Véleménye szerint a tanulatlan ember nem érti a világot, és ezt bárki bármikor kihasználhatja. Óriási kockázat ezzel nem számolni. A tudást az oktatás adhatja, de ehhez politikai szándék is kell. Most viszont a pedagógusok is elmenekülnek a szegregált iskolákból, pedig rájuk is szükség van a változáshoz. A kiutat cigányoknak és nem cigányoknak együtt kell megtalálnia.
Iványi Gábor lelkész beszéde előtt valaki bekiabálta, hogy „Setét Jenőt minden háztartásba!”. A lelkész kijelentette, hogy ő ezzel egyetért. Elmondta, hogy abból a templomból érkezett, amelynek kertjében ott áll Róbert és Robika szobra, utalva ezzel a tatárszentgyörgyi áldozatokra. Közölte, hogy rendszeresen kijárnak a szoborhoz imádkozni és emlékezni közössége tagjaival, a békásmegyeri templomkert már jelképes hellyé vált. Puczi Bélára is emlékezett. – Most azt kellene mondanunk, hogy ne féljetek roma testvéreink, itt vannak a magyarok – jelentette ki. Úgy érzi, a miniszterelnök mindenféle törvényességen túltette magát, ezért imádkozásra buzdított a lelkész. – Szabadíts meg minket az alkalmatlan és gonosz emberektől. Ezek a Biblia szavai. Mi most, amikor Magyarország miniszterelnökére gondolunk, ezt az imádságot vagyunk kénytelenek mondani – jegyezte meg. A gyöngyöspatai kártérítések kapcsán emlékeztetett arra, hogy diákokról van szó. Úgy látja, hogy van itt valaki, aki a Jóisten fölé akarja magát helyezni, amellyel a kormányfőre utalt. A nemzeti konzultáció körülbelül másfél milliárd forintba kerül, ami 15-ször nagyobb összeg, mint amit a szegregált családoknak ki kellene fizetni. Úgy véli, a konzultáció összegét inkább hátrányos helyzetű települések iskoláira kellene költeni, értelmetlen és hamis kampányok helyett.
Csemer Géza, Gyöngyöspata Roma Önkormányzatának elnöke egy olyan roma kislányról mesélt, aki szegregált osztályba került. A kislány nem értette, hogy miért nem az óvodatársaival kerül egy osztályba, miért nem járhat uszodába a többiekkel, és miért nem mehet kirándulásokra. Csemer Géza felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak arról az egy kislányról van szó, és nem csak arról a 62 diákról, akik miatt a per elindult.  – KDNP-s haverjaid két szarvas lelövése között figyelmeztethetnének arra, ami az írásban van – üzent Horgas Péter, a Főnix Mozgalom tagja Orbán Viktornak. Azt kérdezte, hogy a menekültek, a CEU, az akadémia, a sajtó után most a romák lesznek-e az új ellenség. Szepesházi Péter volt bíró, ügyvéd szerint ma ünnepelni is lehetne, mivel a bíróság a szegények, elesettek érdekében is mert döntést hozni a hatalommal szemben. – A szadizmus kormánya arra biztatja a vesztes felet, az önkormányzatot, hogy ne hajtsa végre az ítéletet. Pedig a megfelelő oktatáshoz való jog a szociális biztonság része. Mit is várhatnánk a szociális szadizmus rendszerétől? – tette fel a kérdést. Úgy látja, a kormány azt üzeni a szegényeknek, hogy féljenek, gyűlöljék a még szegényebbeket. Szepesházi ennek ellenkezőjére szólított fel. Hangsúlyozta, hogy nem a gyöngyöspataiaknak kifizetett kártérítés hiányzik ahhoz, hogy mindenki tudja a gyermeket iskoláztatni és jusson kenyér az asztalra. Horgas Judit, a Liget Műhely Alapítvány tagja szerint pusztítani, rombolni sokkal könnyebb és gyorsabb, mint valamit felépíteni. Mégis úgy látja, hogy Magyarországon sokkal több ember van, aki építkezni akar, és nem rombolni. Hozott magával egy szivárvány színű gombolyagot. Erről azt mondta, hogy a kormánnyal szemben ő olvas Bibliát, ami szerint a szivárvány a szövetség színe. – Kapaszkodjunk egymásba, mert csak egymásra számíthatunk – hangsúlyozta beszéde végén. Ezután a demonstráció véget ért. 

„Ne hagyjuk egymás ellen uszítani magunkat”

A Magyarországi Roma Parlament Egyesület kezdeményezésére – roma és nem roma civil szervezetek, ellenzéki politikusok és pártok közreműködésével – pár napja kerekasztal alakult a gyűlöletpolitika ellen. A történelmi tapasztalatokból kiindulva a kerekasztal jogosnak tartja a félelmet, hogy a felelőtlen, uszító propaganda beláthatatlan következményekkel járó, gyógyíthatatlan társadalmi sebeket okozhat az ország testén. A kerekasztalt alkotó szervezetek arra kéri a magyar társadalmat, „ne hagyjuk egymás ellen uszítani magunkat semmilyen különbségtétel alapján”. A frontvonal ugyanis nem a cigányok és a többségi magyarok között húzódik, hanem a diktatúra akarnokai és a szabadságszeretők, a demokrácia hívei és ellenségei között.

Szerző
Frissítve: 2020.02.23. 17:21

Tizenöt busztársaság visszamondta a gyöngyöspatai romák megrendelését

Publikálás dátuma
2020.02.23. 13:32

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Félóra-órával a telefonos egyeztetések után jelezték, hogy nem tudják teljesíteni a megrendelést.
Vasárnap délután 1-kor tüntet az Idetartozunk Egyesület szervezésében több szervezet, köztük a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Autonómia Alapítvány, hogy kifejezzék tiltakozásukat a gyöngyöspatai kártérítési ügybe történt kormányzati beavatkozással szemben. A budapesti demonstrációra készülődő gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) azonban nem várt akadályokba ütközött – írja a Mérce. Az általuk felkeresett busztársaságok sorra mondták vissza félóra-órával a telefonos egyeztetések után a megrendeléseket. Csemer Géza, a gyöngyöspatai RNÖ elnöke azt mondta a portálnak, hogy összesen mintegy 15 esetben. Végül napok alatt, de találtak olyan busztársaságot, ami vállalta az utat.
– Hiába minden, akkor is eljutunk a tüntetésre!

  – kommentálta a történteket Csemer Géza a Mércének. A tüntetésről a Népszava külön cikkben számolt be.

A fideszes képviselő szerint a szervezők leleplezték magukat

A politikai tüntetés szervezői saját magukat leplezték le, hiszen a „szabad Gyönygyöspatáért” meghirdetetett demonstrációra Gyöngyöspatáról nem egész egy busznyi ember érkezett. Ez azt jelenti, hogy a gyöngyöspataiak 98 százaléka nemet mondott erre a politikai akcióra - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője vasárnap a kormány Facebook-oldalán elérhető videóban.

Szerző
Frissítve: 2020.02.23. 17:52

Kedden szavaz az elítéltek kártérítéséről az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2020.02.23. 08:59
Illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az ülés hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációkkal és azonnali kérdésekkel folytatódik.
Az Országgyűlés háromnapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben. A képviselők kedden szavazhatnak a kormány azon javaslatáról, amely azonnali hatállyal felfüggesztené a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését – írja az MTI. A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációkkal és azonnali kérdésekkel folytatódik. A parlament kedden reggel 9 órakor a kommunista diktatúrák áldozataira történő emlékezéssel kezdi munkáját. A Ház ekkor szavaz a kormány börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélésekkel szembeni javaslatáról. Az igazságügyi miniszter a javaslat általános vitájában elmondta: a kabinet célja, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely mára többmilliárdos iparággá vált. Varga Judit közölte, a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.

Több mint ötszáz jogerős döntés

Foghíjas padsorok között zajlott az Országgyűlésben a papíron Semjén Zsolt által benyújtott, valójában a Fidesz új kommunikációs csodafegyveréről szóló „börtönbiznisz” elleni törvényjavaslat vitája. Már ha vitának lehet nevezni, hogy a napirend előtti felszólalások zömében a fideszes képviselők „kérdezték” egymást. Erről itt írtunk bővebben. A hivatalos nevén „A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló” jogszabályt a parlament a kormánypárt kérésére sürgősségiként tárgyalja. A javaslat szerint az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a rövidesen útjára bocsátott, újabb nemzeti konzultáció eredménye alapján a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki 2020. május 15-ig. A kormánynak pedig szeptember végéig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a százszázalékos kihasználtságot. 

A határozathozatalok után nyolc javaslat általános vitáját folytatják le. Egyebek mellett terítékre kerül a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiók védelmére irányuló európai polgári kezdeményezését támogató határozati javaslat is, amelyet egyszerre jegyeznek kormánypárti, jobbikos, MSZP-s és LMP-s képviselők. Az Országgyűlés ülése március 2-án, hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget.
Szerző