„Ha nem állunk ki magunkért, el fognak taposni”

A józan többséget szeretnénk megszólítani – hangsúlyozta Horváth Aladár roma jogvédő, akinek kezdeményezésére társadalmi platform alakult a gyűlöletpolitika ellen.

A gyöngyöspatai cigány gyerekek etnoszociális elkülönítése és megkülönböztetése miatt indított polgári per, különösen a szegregáció káros tényének bírósági elismerése, az iskolafenntartók pénzbeli kártérítésre kötelezése ürügyet szolgáltatott a gyűlöletpolitika parazsainak újrahevítéséhez – írta felhívásában Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület vezetője.

Szervezete nevében erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy fölhívja a társadalom józan részének figyelmét a „kormány szélsőséges, haszonszerző politikájára”: nem engedhető meg, hogy a felkorbácsolt indulatok miatt akár egy embernek is baja essen.

Horváth Aladár kerekasztal létrehozását kezdeményezte azok számára, akik fontosnak tartják a magyar társadalom egységének és biztonságának megőrzését, szeretnék megvédeni a rendszerváltás után létrehozott Magyar Köztársaság alapintézményeit.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség székházában tartott csütörtöki alakuláson több mint húsz roma és nem roma civil szerveződés, emberi jogi alapítvány, szakszervezet képviselője vett részt. Ellenzéki politikusok is szép számban megjelentek: az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, a párbeszédes Tordai Bence, a momentumos Orosz Anna vagy – többek között – a független Hadházy Ákos.

Az a veszély áll fenn, hogy a cigányság és a többségi társadalom útjai elválnak – figyelmeztetett bevezetőjében Horváth Aladár. Hangsúlyozta, hogy mindenkit érintő közös ügyről van szó, a gyűlöletpolitika nem kizárólag a romák ellen irányul.

Nagyon feszült a helyzet, napi szinten vannak fenyegetések – számolt be a gyöngyöspatai állapotokról Csemer Géza, a helyi roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Az ügy már régen kinőtte Gyöngyöspatát – állapította meg, majd hozzátette: „Ha nem állunk ki magunkért, el fognak minket taposni”.

Csemer Géza köszönetet mondott Setét Jenőnek, az Idetartozunk Egyesület vezetőjének és mindazoknak, akik közreműködnek a vasárnapi budapesti tüntetés szervezésében. A „Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata” címmel meghirdetett demonstrációt nem véletlenül rendezik február 23-án: ekkor van a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság évfordulója. A rasszista merényletben egy kisfiú és édesapja, Csorba Robika és Csorba Róbert vesztette életét. Az évfordulón a romák elleni sorozatgyilkosság összes áldozatáról megemlékeznek.

A demonstráció résztvevői délután egy órától a Nyugati pályaudvar parkolójában, Puczi Béla emléktáblájánál gyülekeznek, és onnan vonulnak a Kossuth térre. Puczi Béla egyik vezetője volt azoknak a romáknak, akik 1990-ben, a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején („Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” – felkiáltással) a megtámadottak védelmére keltek.

Az viszont még kérdéses, hogy Gyöngyöspatáról és környékéről milyen módon sikerül eljutni a budapesti demonstrációra. Csemer Géza elmondta, hogy két buszt szerettek volna bérelni, de eddig több városban is hiába próbálkoztak: amikor kiderült, hogy gyöngyöspataiak számára kell, a buszos vállalkozók visszaléptek.