Előfizetés

„Ha nem állunk ki magunkért, el fognak taposni”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.20. 20:28

Fotó: Béres Márton / Népszava
A józan többséget szeretnénk megszólítani – hangsúlyozta Horváth Aladár roma jogvédő, akinek kezdeményezésére társadalmi platform alakult a gyűlöletpolitika ellen.
A gyöngyöspatai cigány gyerekek etnoszociális elkülönítése és megkülönböztetése miatt indított polgári per, különösen a szegregáció káros tényének bírósági elismerése, az iskolafenntartók pénzbeli kártérítésre kötelezése ürügyet szolgáltatott a gyűlöletpolitika parazsainak újrahevítéséhez – írta felhívásában Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület vezetője. Szervezete nevében erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy fölhívja a társadalom józan részének figyelmét a „kormány szélsőséges, haszonszerző politikájára”: nem engedhető meg, hogy a felkorbácsolt indulatok miatt akár egy embernek is baja essen. Horváth Aladár kerekasztal létrehozását kezdeményezte azok számára, akik fontosnak tartják a magyar társadalom egységének és biztonságának megőrzését, szeretnék megvédeni a rendszerváltás után létrehozott Magyar Köztársaság alapintézményeit. A Magyar Szakszervezeti Szövetség székházában tartott csütörtöki alakuláson több mint húsz roma és nem roma civil szerveződés, emberi jogi alapítvány, szakszervezet képviselője vett részt. Ellenzéki politikusok is szép számban megjelentek: az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, a párbeszédes Tordai Bence, a momentumos Orosz Anna vagy – többek között – a független Hadházy Ákos. Az a veszély áll fenn, hogy a cigányság és a többségi társadalom útjai elválnak – figyelmeztetett bevezetőjében Horváth Aladár. Hangsúlyozta, hogy mindenkit érintő közös ügyről van szó, a gyűlöletpolitika nem kizárólag a romák ellen irányul.
Nagyon feszült a helyzet, napi szinten vannak fenyegetések – számolt be a gyöngyöspatai állapotokról Csemer Géza, a helyi roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Az ügy már régen kinőtte Gyöngyöspatát – állapította meg, majd hozzátette: „Ha nem állunk ki magunkért, el fognak minket taposni”. Csemer Géza köszönetet mondott Setét Jenőnek, az Idetartozunk Egyesület vezetőjének és mindazoknak, akik közreműködnek a vasárnapi budapesti tüntetés szervezésében. A „Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata” címmel meghirdetett demonstrációt nem véletlenül rendezik február 23-án: ekkor van a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság évfordulója. A rasszista merényletben egy kisfiú és édesapja, Csorba Robika és Csorba Róbert vesztette életét. Az évfordulón a romák elleni sorozatgyilkosság összes áldozatáról megemlékeznek. A demonstráció résztvevői délután egy órától a Nyugati pályaudvar parkolójában, Puczi Béla emléktáblájánál gyülekeznek, és onnan vonulnak a Kossuth térre. Puczi Béla egyik vezetője volt azoknak a romáknak, akik 1990-ben, a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején („Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” – felkiáltással) a megtámadottak védelmére keltek. Az viszont még kérdéses, hogy Gyöngyöspatáról és környékéről milyen módon sikerül eljutni a budapesti demonstrációra. Csemer Géza elmondta, hogy két buszt szerettek volna bérelni, de eddig több városban is hiába próbálkoztak: amikor kiderült, hogy gyöngyöspataiak számára kell, a buszos vállalkozók visszaléptek.

A bíró és az ügyész is kifaggatta Gyárfást, áprilisban folytatódhat a büntetőper

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.20. 19:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Órákon át olvasták a Népszavában akkoriban megjelenteket a tárgyaláson, de Zemplényi György egykori úszószövetségi vezető neve is előkerült.
Bírói, ügyészi kérdésekkel folytatódott Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető, a Fenyő-gyilkosság elsőrendű vádlottjának büntetőpere csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. Gyárfást az ügyészség a Fenyő-gyilkosság ügyében előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja mint felbujtót. A büntetőperben a múlt keddi, első óta a csütörtöki a negyedik tárgyalás, ebből két és fél napon át Gyárfás adhatta elő mindazt, amit az üggyel kapcsolatban fontosnak tartott. Tagadta bűnösségét. A tárgyalás kedd délutáni és csütörtöki szakaszában az elsőrendű vádlott már a bírói és ügyészi kérdésekre válaszolt.
Szóba került a többi közt, hogy ügyvédje tanácsára nem vállalta a poligráfos vizsgálatot, illetve az is, hogy amikor megzsarolták, azért nem fordult a hatóságokhoz, mert félt, olyan helyzetben volt, amit kívülálló nem érthet. Arra a kérdésre, érzett-e haragot Fenyő János iránt, Gyárfás Tamás úgy reagált: küzdeni szokott az igazáért. A csütörtöki tárgyaláson órákon keresztül ismertették a vádbeli időszakban Fenyő János tulajdonában lévő Népszava azon cikkeit, amelyek Gyárfással foglalkoztak. Egyes cikkek kapcsán az elsőrendű vádlott azt mondta, hogy tárgyszerű, de kedvezőtlen beállításban szól róla, más cikkekről viszont azt állította, hogy butaságokat írtak. A tárgyaláson szóba került Zemplényi György egykori úszószövetségi vezető, aki 40 milliós adósságot hagyott maga után a szövetségnél, és az 1990-es évek végén nem jogerősen 4 év fogházra ítélték összességében több száz milliós csalás és sikkasztás miatt, ám az eljárás közben meghalt. Hogy Zemplényi miért került szóba, arról az MTI beszámolója hallgat.
A büntetőper várhatóan áprilisban folytatódik, Gyárfás meghallgatásával. Több mint félszáz tanú, szakértők és több órányi hangfelvétel meghallgatására, illetve jelentős mennyiségű irat ismertetésére lesz még szükség a bizonyítás során.

Bérkiegészítést ad közalkalmazottainak Tatabánya, júliustól jár a 10 százalék

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.20. 17:49

Fotó: Google Street View
Három év alatt harminc százalékos bérkiegészítést szeretnének adni az önkormányzati közalkalmazottaknak, évente tízszázalékos lépcsőkben.
A tatabányai önkormányzathoz tartozó intézmények közalkalmazottainak július elsejétől tízszázalékos béremelést ad a város, erről egyhangúlag döntött a megyeszékhely közgyűlése csütörtökön. Posztovicsné Szücs Ilona polgármester, aki az ellenzék közös jelöltjeként nyerte meg a tavaly októberi választást, arról nyilatkozott:
a bértáblát a központi kormányzat határozza meg, az önkormányzatnak bérkiegészítésre van lehetősége, erre az elmúlt kilenc évben most először került sor Tatabányán.

A város vezetője kiemelte, az intézkedés 104 millió forintos kiadást jelent a városnak, és összesen 850 embert érint a szociális ágazatban, a könyvtári, múzeumi, színházi és levéltári dolgozók körében. Posztovicsné Szücs Ilona szólt arról, hogy
az ágazatban 2008 óta nem volt bérrendezés.

Így van példa arra, hogy az önkormányzat intézményeiben többdiplomás szakemberek 210 ezer forintos diplomás minimálbérért dolgoznak. A polgármester hozzátette, a tervek szerint három év alatt harminc százalékos bérkiegészítést szeretnének adni az önkormányzati közalkalmazottaknak, évente tízszázalékos lépcsőkben.
Mivel a bölcsődei és óvodai dolgozók esetében a kormányzati tervek szerint év közbeni ágazati bérrendezés lesz, ezért itt nem tíz százalékkal emelték meg a béreket, hanem egységesen havonta 20 ezer forintos bérkiegészítést határoztak meg.