Tizenöt busztársaság visszamondta a gyöngyöspatai romák megrendelését

Publikálás dátuma
2020.02.23. 13:32

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Félóra-órával a telefonos egyeztetések után jelezték, hogy nem tudják teljesíteni a megrendelést.
Vasárnap délután 1-kor tüntet az Idetartozunk Egyesület szervezésében több szervezet, köztük a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Autonómia Alapítvány, hogy kifejezzék tiltakozásukat a gyöngyöspatai kártérítési ügybe történt kormányzati beavatkozással szemben. A budapesti demonstrációra készülődő gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) azonban nem várt akadályokba ütközött – írja a Mérce. Az általuk felkeresett busztársaságok sorra mondták vissza félóra-órával a telefonos egyeztetések után a megrendeléseket. Csemer Géza, a gyöngyöspatai RNÖ elnöke azt mondta a portálnak, hogy összesen mintegy 15 esetben. Végül napok alatt, de találtak olyan busztársaságot, ami vállalta az utat.
– Hiába minden, akkor is eljutunk a tüntetésre!

  – kommentálta a történteket Csemer Géza a Mércének. A tüntetésről a Népszava külön cikkben számolt be.

A fideszes képviselő szerint a szervezők leleplezték magukat

A politikai tüntetés szervezői saját magukat leplezték le, hiszen a „szabad Gyönygyöspatáért” meghirdetetett demonstrációra Gyöngyöspatáról nem egész egy busznyi ember érkezett. Ez azt jelenti, hogy a gyöngyöspataiak 98 százaléka nemet mondott erre a politikai akcióra - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője vasárnap a kormány Facebook-oldalán elérhető videóban.

Szerző
Frissítve: 2020.02.23. 17:52

Kedden szavaz az elítéltek kártérítéséről az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2020.02.23. 08:59
Illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az ülés hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációkkal és azonnali kérdésekkel folytatódik.
Az Országgyűlés háromnapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben. A képviselők kedden szavazhatnak a kormány azon javaslatáról, amely azonnali hatállyal felfüggesztené a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését – írja az MTI. A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációkkal és azonnali kérdésekkel folytatódik. A parlament kedden reggel 9 órakor a kommunista diktatúrák áldozataira történő emlékezéssel kezdi munkáját. A Ház ekkor szavaz a kormány börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélésekkel szembeni javaslatáról. Az igazságügyi miniszter a javaslat általános vitájában elmondta: a kabinet célja, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely mára többmilliárdos iparággá vált. Varga Judit közölte, a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.

Több mint ötszáz jogerős döntés

Foghíjas padsorok között zajlott az Országgyűlésben a papíron Semjén Zsolt által benyújtott, valójában a Fidesz új kommunikációs csodafegyveréről szóló „börtönbiznisz” elleni törvényjavaslat vitája. Már ha vitának lehet nevezni, hogy a napirend előtti felszólalások zömében a fideszes képviselők „kérdezték” egymást. Erről itt írtunk bővebben. A hivatalos nevén „A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló” jogszabályt a parlament a kormánypárt kérésére sürgősségiként tárgyalja. A javaslat szerint az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a rövidesen útjára bocsátott, újabb nemzeti konzultáció eredménye alapján a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki 2020. május 15-ig. A kormánynak pedig szeptember végéig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a százszázalékos kihasználtságot. 

A határozathozatalok után nyolc javaslat általános vitáját folytatják le. Egyebek mellett terítékre kerül a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiók védelmére irányuló európai polgári kezdeményezését támogató határozati javaslat is, amelyet egyszerre jegyeznek kormánypárti, jobbikos, MSZP-s és LMP-s képviselők. Az Országgyűlés ülése március 2-án, hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget.
Szerző

Van Rompuy: Nem volt ok arra, hogy az EPP feloldja a Fidesz felfüggesztését

Publikálás dátuma
2020.02.23. 08:26
Donald Tusk és Herman Van Rompuy
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A bölcsek tanácsának tagja szerint a párt egy sor kérdésben nem mutatott kellő hajlandóságot álláspontja feladására.
A Fidesz egy sor kérdésben nem mutatott kellő hajlandóságot álláspontja feladására, így nem volt ok arra, hogy az Európai Néppárt (EPP) feloldja a párt tagsági jogainak felfüggesztését. Ezt a konzervatívok által kinevezett bölcsek tanácsának egyik tagja, a belga Herman Van Rompuy erősítette meg – írja a Politico. Van Rompuy kitért arra, hogy a politikai paletta egyre töredezettebb a földrészen és a középpártok egy sor kihívással néznek szembe, ám a kereszténydemokraták továbbra is kulcsszerepet töltenek be az európai intézményekben, illetve jó néhány tagállamban. A politikus, akinek brüsszeli irodája az EPP központjában van, úgy véli, nincs abban semmi különleges, ha nem sikerül már az első körben összehozni a következő hosszú távú költségvetést, mert a mostani helyzet bonyolultabb, mint korábban bármikor. Részben a Brexit, részben pedig amiatt, hogy a támogatásokat a jogállam betartásához kívánják kötni. Továbbá megnehezítik a dolgot a klímaváltozással és a migrációval összefüggő teendők is. Ráadásul a legtöbb kormány ezúttal is a nemzeti érdekek alapján tárgyal, és olyan eredményt akar, amelyet jól el tud adni odahaza. Ily módon az Európai Tanács elnökének az a feladata, hogy tegyen bizonyos engedményeket, amelyek alapján azután a többiek meg tudják védeni a végleges megállapodást.
Szerző
Frissítve: 2020.02.23. 12:09