Egymilliárd euróra büntették miattuk Magyarországot, de Rogán ügynöksége így is tőlük kér tanácsot

Publikálás dátuma
2020.02.24. 08:07
Rogán Antal
Fotó: Népszava
A vaskos állami tenderben feltűnik egy Bajkai-féle cég, és a trió, ami olyan „alaposan” őrködött a közbeszerzések körül, hogy az több százmilliárd forintos szankciót jelentett az országnak.
Sokmilliárdos állami informatikai beszerzések kulcsszereplője lett az Orbán család jogi ügyeinek intézőjeként is ismert országgyűlési képviselő, Bajkai István egyik cége, az Aponius Consulting Kft. Január végén kötött keretszerződést közbeszerzési tanácsadásra a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik – tudta meg a 24.hu.
Az állami ügynökség mintegy 1100 szervezet – költségvetési szervek, intézmények, állami cégek – informatikai beszerzését menedzseli, hivatalosan azért, hogy a „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat”.
A közbeszerzési tanácsadónak több száz milliárdos beszerzéshez lesz köze, a dokumentációban legalábbis 3500 (köz)beszerzési eljárás lefolytatásáról, benne húsz keretmegállapodásról van szó – az utóbbiak becsült értéke egyenként meghaladhatja az 50 milliárd forintot.

Ezek szerint az Aponius megbízása 36 hónapja alatt jó sok és nagy méretű közbeszerzéshez ad majd szaktanácsot. A szerződésből az derül ki, hogy a cég 25 ezer forintos óradíjért vállalta a munkát, a keretszerződés teljes összege viszont nem szerepel a dokumentumban. A méretre csak abból lehet következtetni, hogy az egyedi projektek esetében 30 százalékos, a keretmegállapodás meghiúsulása esetére 150 millió forint kötbért kötöttek ki. A hírportál megkérdezte a DKÜ vezérgazgatóját, Koszorus Lászlót, hogy mennyit szántak a tanácsadásra, cikkük megjelenéséig azonban nem kaptak választ.
Akármennyi pénzről lesz szó, az biztos, hogy nem egyedül viszi el az Aponius, alvállalkozóként bevonja a Csendes Consulting Zrt.-t, Gacsályi Bélát, a Mátyus Ügyvédi Irodát és az ODC Open Doors Consulting Kft.-t - jegyzi meg a lap.  Az ügynökség pályázatára egyébként négyen aspiráltak, de az eredményhirdetés szerint minden vetélytárs elhullott, mert érvénytelen ajánlatot tett. A Procura Consulting Kft. és a Kelemen Zoltán ügyvéd nem nyújtotta be a kért hiánypótlást, a Lázár János egykori kancelláriaminiszter holdudvarához sorolt Ész-Ker Zrt. pedig tanácsadói pályázatok esetében ritka ok miatt zuhant ki: aránytalanul alacsonynak ítélték a vállalási árát.
Az Ész-Ker azonban így sem csúszott le teljesen a tanácsadói bizniszről. Labdába rúgott a pályázat második részében, amely közbeszerzési minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatokra szól. Itt a nyertes nettó 14900 forintos óradíjjal a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda lett, és alvállalkozóként bevitte a projektbe az Ész-Ker Zrt., a Dr. Takács Éva Ügyvédi Iroda és a Dr. Pete Judit Ügyvédi Iroda mellett.

Az uniós közbeszerzések felett is bábáskodtak, elkeserítő eredménnyel

Úgy tűnik tehát, nem ártott meg az udvari tanácsadóknak, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter másfél éve kipenderítette őket az uniós támogatású közbeszerzések tanácsadói pozíciójából. A 4,8 milliárd forintos gigamunkára szerződtetett konzorcium tagjai a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Ész-Ker Zrt. és Bajkai ügyvédi irodája, az SBGK volt. Bajkai Fidesz-alapító, az egyik legjobban kereső honatya, az irodában 20,5 százalékos tulajdonos, de évek óta szünetelteti praxisát. Ugyanakkor nem tartja magát távol a közbeszerzésektől, cégérdekeltsége révén egyre több állami megrendelést nyer el.
A trió arra szerződött 2016-ban Lázár János kancelláriájával 4,8 milliárd forintért, hogy őrködnek az uniós támogatású projektek közbeszerzésének szabályossága felett.
Az eredmény azonban lesújtó volt: annyi szabálytalanságot engedtek át a szűrőn, hogy végül egy milliárd euró átalánybüntetést kapott Magyarország.

Ezt nemrég Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese megerősítette a Portfoliónak. Ahogy a 24.hu korábban megírta, ez azt jelentette, hogy minden tizedik eurót vissza kellett fizetni, és ezen felül egyedi ügyekben további „pénzügyi korrekciót” is be kellett vállalni, vagyis a szankció összességében biztosan meghaladta a 400 milliárd forintot.
Az említett tanácsadói megbízás az Európai Bizottság által kifogásolt projektek listáján volt, de a lap információi szerint nem kellett miatta büntetést fizetni, mert nem is küldték ki Brüsszelbe a számlákat, azt a magyar költségvetésből állták. A résztvevőknek nem esett bántódásuk, és most az állami informatikai beszerzések körül tüsténkedhetnek. Mindössze annyi eltéréssel áll fel a csapat, hogy a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint az Ész-Ker Zrt. mellett ezúttal nem Bajkai ügyvédi irodája, az SBGK, hanem Bajkai cégérdekeltsége, az Aponius Consulting Kft. a befutó - teszi hozzá a portál.
Szerző

Városligeti csaták: változtatási tilalommal vág vissza a főváros

Publikálás dátuma
2020.02.24. 06:45

Fotó: Jani Martin / Népszava
Miközben nyílt színen továbbra is tartják magukat a felek a „főváros nem csatatér” szcenárióhoz, valójában a választás óta folyamatosak az összecsapások politikai, gazdasági és kulturális fronton.
Változtatási tilalmat rendelne el a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat a Városligetben. A lépés inkább politikai üzenet, mintsem valós haszonnal kecsegető intézkedés. Ez is jelzi: miközben nyílt színen továbbra is tartják magukat a felek a „főváros nem csatatér” szcenárióhoz, valójában a választás óta folyamatosak az összecsapások politikai, gazdasági és kulturális fronton. Ennek egyik legfontosabb terepe a Liget-projekt szimbolikus jelentőségű konfliktusa, amelynek legújabb lépése a főváros által tervezett változtatási tilalomelrendelése.
Karácsony Gergely főpolgármester fontos választási ígérete volt a Liget-projekt leállítása. Ennek megfelelően már a Fővárosi Közgyűlés első ülésén kinyilvánították, hogy nem támogatják azoknak az épületeknek a megépítését, amelyek kivitelezése még nem kezdődött el, különös tekintettel az Új Nemzeti Galériára. Egyúttal bejelentették, hogy megkezdik a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását célzó munkát. Orbán Viktor kormányfő a Parlamentből üzente meg, hogy Budapesten semmi nem épül meg, amit a fővárosiak nem akarnak. A kormányfő nem a fővárosi önkormányzatról beszélt, hanem a budapestiekről. S ez nem lényegtelen különbség. A Városliget Zrt. azóta már meg is rendelt egy közvélemény-kutatást, amelyben aligha meglepő módon arra jutottak, hogy „Magyarország lakosságának 80 százaléka támogatja a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítását. A megkérdezettek négyötöde egyetért azzal, hogy a Városligetben épüljön fel az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is.” Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa már erre hivatkozva közölte február közepén, hogy a fővárosiak hetven százaléka támogatja a projektet. A felmérés arra kétségtelenül jó, hogy Baán László megkezdje a Karácsony-kabinet döntésének erodálását. A miniszteri biztos egyúttal azt is közölte, hogy nincs B-terv, a kormány továbbra is a Városligetben akarja megépíteni a galériát, az Innováció Házát és a színházat. Mindenesetre az építési területeket látványosan palánkokkal kerítik el addig, amíg a városvezetés meg nem gondolja magát. Ez hűen tükrözheti a kormány álláspontját. Fürjes Balázs államtitkár például a Népszavának adott korábbi interjújában arra a kérdésre, hogy a kormány végleg letett-e a Nemzeti Galéria Ligetbe költöztetéséről, talányosan azt válaszolta: „soha ne mondd, hogy soha”. Karácsony Gergely kabinetje lépéskényszerbe került. A múzeumi negyed beépítését hevesen ellenző civileknek tartott két héttel ezelőtti fórumon nyilvánvalóvá vált, hogy a különféle társadalmi, szakmai szervezetek képviselői messze nem elégedettek az eddigi fővárosi intézkedésekkel és a VÉSZ hatályon kívül helyezését kérték. A városvezetés azonban ezt túlságosan kockázatos lépésnek tartja. Ha a Városligeti Törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata eredményeként az Alkotmánybíróság megsemmisítené a törvényt, akkor a főváros a félbehagyott épületek miatt nehéz helyzetbe kerülne, mivel azokat önerőből sem befejezni, sem visszabontani nem tudná – válaszolták a Népszava kérdésére. Ezért döntött a városvezetés a VÉSZ módosítása mellett, amelynek célja azoknak az építései helyeknek a kivétele a rendeletből, ahol a galéria, a színház és az Innováció Háza épülne. Ennek átfutási ideje azonban több hónap a szükséges civil és szakhatósági egyeztetésekkel együtt. Azt viszont a városvezetés sem tagadja, hogy ez önmagában még nem garancia arra, hogy a Városliget Zrt. nem kezdi meg az építkezéseket, hiszen az építési engedélyei érvényben vannak. Ahogy a Népszavának fogalmaztak: a Városliget Zrt. eddig nem kezdte meg a galéria kiviteli közbeszerzésének elindítását. A főváros javasolja, hogy ezt ne is tegyék meg. Budapest nem akarja a Galériát a Városligetben. A valódi megoldást az hozná el, ha a kormány módosítaná a Liget-projektről szóló kormányhatározatot és a még el nem kezdett épületeket kivenné a kiemelt beruházás elemei közül. Ám erre a kormány láthatóan nem hajlandó. Mindezen semmit sem változtat a Városliget kétharmad részére, a Liget-projekt által érintett területre vonatkozó változtatási tilalom. Ezzel ugyanis legfeljebb néhány kisebb vendéglátóipari egység, mosdó építése akadályozható meg, a nagyobb, már építési engedéllyel rendelkező épületek kivitelezése nem – ismerte el a Népszava kérdésére Erő Zoltán, Budapest főépítésze, aki ugyanakkor fontosnak tartja ezt a lépést, hiszen ezzel is jelzik a kormány és a fővárosiak felé, hogy a városvezetés továbbra sem szeretné, ha Budapest legnagyobb közparkját újabb visszafordíthatatlan változtatások érnék. A megjelölt területen a rendelet visszavonásáig új telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévőt átalakítani, elbontani, vagy bármilyen változtatás végrehajtani nem szabad. A legfeljebb három évre szóló tilalom olyan intézményeket is érint – például műjégpálya, Széchenyi Gyógyfürdő –, amelyek nem tartoznak a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe, lévén a 29732/11 helyrajzi számú ingatlan a park mellett hanem a Szépművészeti Múzeumot és a Hősök terét is magába foglalja.
Szerző

A Néppárt is gyorsítani szeretné a 7. cikkelyes eljárást – Közös levelet írtak az EP-frakciók vezetői

Publikálás dátuma
2020.02.24. 06:15
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is a levélírók között van
Fotó: Nicolas Armer / AFP / dpa Picture-Alliance
Ebben hangot adnak a jogállami eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak.
Komolyan aggódnak az Európai Parlament mértékadó politikai csoportjai amiatt, hogy egyhelyben topog a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárás, és a tagállamok illetékes miniszterei februári ülésükön sem tűzik napirendre a témát. A képviselő-testület kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali frakcióinak vezetői pénteken levelet írtak az unió állam- és kormányfői testületét elnöklő Charles Michelnek, valamint a soros EU elnöki posztot betöltő Horvátország európai ügyekkel foglalkozó államtitkárának, Andreja Metelko-Zgombicnak, amelyben hangot adnak a jogállami eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak. Az ötök a 7. cikkelyes folyamattal foglalkozó kormányközi fórum, az Általános Ügyek Tanácsa keddi ülése elé időzítették a levelüket, amely információink szerint a szocialisták kezdeményezésére született. A Népszava birtokába került dokumentumban a frakcióvezetők felszólítják a tagállamok képviselőiből álló grémiumot, hogy végre cselekedjenek. „Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon fontosak az EU következő keretköltségvetéséről zajló tárgyalások, de a Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az unió alapértékeit érő, legalább ennyire jelentős és folyamatos veszélyeket sem” – írják, újabb vitákat, meghallgatásokat sürgetve. A levélírók – közöttük Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője – felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányközi testület tétlensége aláássa a közös európai értékeket, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének a hitelét. +Ragaszkodunk hozzá, hogy az EU Tanács következő ülésére meghívást kapjon a képviselő-testület, hogy kifejthesse a 7. cikkelyes eljárással kapcsolatos álláspontját” – szögezik le arra utalva, hogy másfél éve a parlament indította el a Magyarországgal szembeni folyamatot.