Borul a múzeumhálózat Szentendrén

Ha az előző fideszes városvezetés nem ürítette volna ki a kasszát, egy 28 ezres város akkor sem tudna fenntartani egy olyan méretű múzeumi hálózatot, mint a Ferenczy Múzeumi Centrum – mondták el a Népszava forrásai.

Komoly változások elé néz a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) – írta az Index azzal kapcsolatban, hogy az intézmény vezetője, Gulyás Gábor a Ferenczy Noémi művészete című kiállítás megnyitóján elbúcsúzott, és az új polgármester, Fülöp Zsolt is megerősítette: a most nyíló kiállítással valami új kezdődik a városban és a művészeti életben. Gulyás Gábor – aki már tavaly ősszel jelezte, hogy egészségügyi okokból nem hosszabbít, az új igazgatói pályázat márciusban jár le – az Indexnek elmondta: számításai szerint a múzeumi centrum működéséhez minimum 430 millió forint önkormányzati támogatás kellene, ám az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat jelezte: idén erre 80 millió forintot tud biztosítani. Gulyás Gábor azt is elmondta: a múzeumi centrum működéséhez 110 alkalmazottra van szükség – azaz több emberre, mint a szentendrei önkormányzatnak és cégeinek összesen, a múzeum alkalmazottai között mintegy tíz, állandóan foglalkoztatott kurátor is található −, miközben tavaly az intézmény bér- és járulékköltsége 300 millió forint körüli volt.

Gulyás Gábor néhány részletet homályban hagyott: a 169 millió forintot kitevő állami normatíva mellett „az „intenzív városi támogatás” 260 milliós önkormányzati dotációt jelentett tavaly. Szentendre korábbi fideszes vezetése pedig ezt a pénzt részben úgy teremtette elő, hogy a város vagyonából évente mintegy 900 millió forint értékű ingatlant adott el – ám forrásaink szerint még így is minden évben ki kellett pótolnia az önkormányzatnak az FMC költségvetését.

A múzeumi centrum – amely a Művészet Malom mellett tíz kiállítóhellyel rendelkezik, ebből négy leromlott állapotú − ugyanakkor a jövőben nem alapozhat az egyéb tevékenységéből származó bevételeire sem − a régészeti feltárásokból származó mintegy 600 millió forintra −, ugyanis egy 2018-as kormányrendeletnek köszönhetően a feltárásokról a Várkapitányság Zrt. dönt, és elvben nem kizárható, hogy a jövőben az ásatásokat nem a megyei hatókörű múzeum(ok)ra, hanem más (Mészáros Lőrinc, esetleg Tiborcz István érdekeltségében álló) régészeti cégre bízza.

Az Art Capital nemzetközi művészeti fesztivált sem lehetett volna külső források bevonása – azaz minisztériumi háttérintézmények, alapítványok nélkül – megvalósítani évente mintegy 160 millió forintból, a támogatók között volt egyébként a Matolcsy György nevével fémjelzett Pallas Athéné Alapítvány is. („Elvesztette közpénz jellegét.”) A Népszava forrásai úgy tudják: kormányzati körök már múlt év végén jelezték Gulyás Gábornak: az FMC – miután a Fideszt kisöpörte a városból a népharag, egyéniben csak a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesületért (TESZ) jelöltjei nyertek – ne is számítson ezekre a támogatásokra. (A fideszes Gyürk Dorottya pedig lemondott a kompenzációs listán szerzett képviselői mandátumáról, így az FMC pénzeiért korábban eredményesen lobbizó volt kulturális alpolgármester lelépésével egy fontos kormányzati szál szakadt el.)

A kormányzati büntetőhadjáratnak csak az első felvonása volt az, hogy az önkormányzati választások után az FMC csak a kért támogatás töredékét − 35 millió forint helyett 2 millió forintot − nyerhette el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) múzeumfejlesztésekre kiírt Kubinyi Ágoston Programjának pályázatán, így az Ámos Imre-Anna Margit Múzeum felújítását nem lehetett megkezdeni. (A Magyar Hang korábbi összesítéséből kiderült: az ellenzéki vezetésű önkormányzatok múzeumai, kiállítóhelyei mind így jártak.) 2018-ban a szintén az FMC alá tartozó Kmetty Múzeum felújítására még 33 millió forintot tudott áldozni az Emmi.

Ha az előző fideszes városvezetés nem ürítette volna ki a kasszát, egy Szentendre méretű város akkor sem tudna fenntartani egy olyan nagy múzeumi hálózatot, mint a Ferenczy Múzeumi Centrum – mondták el a Népszava forrásai. A fideszes vezetésű Győrött például a szintén megyei hatókörű Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 11 kiállítóhelyet mintegy 70 alkalmazottal tart fenn évi 470 millió forintból (ebből az összegből az állami normatíva mintegy 100 millió), csakhogy a 132 ezer lakosú Győr éves költségvetése 53 milliárd forint, van ipara, és jelentős bevétele az iparűzési adóból. Ezzel szemben a 28 ezer lakosú Szentendrének 8,5 milliárd forintos az éves költségvetése, és nincs ipara.

Szentendre új vezetése tisztában van azzal, hogy a város kulturális jelentősége kiemelten fontos – csak kulturális programokra várhatóan idén 220-230 millió forintot költ −, ám a rendszerváltástól 2013-ig megyei működtetésű FMC-t nem tudja tovább fenntartani. Gulyás Gábortól egyébként kérték korábban, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy mekkora az a minimális, optimális, illetve maximális összeg, amiből fenntartható volna az FMC, de ezzel adós maradt. A városvezetés ezután nem örömmel, de az EMMI és a Miniszterelnöki Hivatal felé már jelezte, hogy a múzeumi centrumot átadná az államnak – a Művészet Malom maradna a város fenntartásában. Miközben az állami normatíva reálértékben csökkent, utakra, járdákra, csatornázásra, a parkolásra, a túlterhelt és alulfizetett óvónők béreinek emelésére kell több önkormányzati pénzt fordítani, hogy az itt lakóknak is élhető városa legyen Szentendre – mondták forrásaink.

Megválaszolatlan kérdés egyelőre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) fejlesztései miként valósulnak meg Szentendrén – 2017-ben tízmilliárd forint költségvetésű beruházásokat jelentettek be, ebből az FMC alá tartozó Fő téri Képtár felújítására 2,6 milliárd forintot szántak. Ám tavaly a Képtár felújításának az előkészítésre mindössze 15 millió forintot adtak.