Conte: Nem látjuk előre, milyen irányban terjed a kór

Publikálás dátuma
2020.02.25. 07:38

Fotó: Manuel Romano / AFP/NurPhoto
Az olasz kormányfő szerint rendkívül erős hatása lesz a koronavírus-járványnak a gazdaságra.
Vélhetően rendkívül erős hatása lesz a koronavírus-járványnak az olasz gazdaságra, de nem lehet előre látni, hogy mennyire lesznek súlyosak a következmények - mondta hétfő este újságíróknak Rómában Giuseppe Conte olasz miniszterelnök.  Kifejtette, e pillanatban még nem lehet megjósolni, milyen negatív hatással lesz a gazdaságra a járvány, hiszen még nem ismerni a vírus terjedése elleni intézkedések hatékonyságát. 
- Nem látjuk előre, milyen irányban terjed a kór

  - fűzte hozzá.  A hétfő esti jelentések szerint Olaszországban eddig hét halálos áldozata van a koronavírusnak. A legutóbbi négy elhunyt személy mind idős ember volt, aki előrehaladott betegségben szenvedett. Mind a négy haláleset az északi Lombardia tartományban történt. A fertőzöttek száma 222, ebből 173-at Lombardiában, 33-at Venetóban tartanak számon. Emilia Romagnában 18, Piemontban 3, a közép-olaszországi Lazióban ugyancsak 3 megbetegedésről tudnak. A betegek felét kórházban ápolják, mintegy harmincat intenzív osztályon. A halottak és fertőzöttek száma folyamatosan változik, a hivatalos adatokat az olasz katasztrófavédelem jelenti be minden délben és este, de a tartományok ezzel egy időben közlik saját adataikat is, amelyek nincsenek mindig összhangban egymással. Ezzel kapcsolatban Conte egy hétfői rádióinterjújában emlékeztett arra, hogy Olaszországban az egészségügyi rendszer a tartományok kompetenciájába tartozik, ezért rendkívül fontos az intézkedések szigorú, országos szintű koordinációja. 
- Ha nem sikerül összehangolni a lépéseket, a kormány kilátásba helyezheti a tartományi kormányzók hatáskörének korlátozását a járvány kezelésének terén

- tette hozzá. Az olasz hatóságok továbbra is a fertőzés okozóját keresik, több, Olaszországba januárban és februárban visszatért kínait ellenőriztek már, de egyik sem bizonyult fertőzöttnek. Arra is választ keresnek, van-e kapcsolat a fertőzés két északolasz gócpontja, vagyis Veneto és Lombardia között. A kormányfő az említett interjújában az egyik észak-olasz kórházat hibáztatta amiatt, hogy nem tartotta be az adott esetekre vonatkozó orvosi protokollt, s emiatt két fertőzési góc kialakulását tette lehetővé az országban. Vasárnap óta az olasz fegyveres erők katonái ellenőrzik a kéthetes vesztegzár alá helyezett észak-olaszországi önkormányzatokból kivezető utakat. A térségben leállították a tömegközlekedést, valamint kaszárnyákat készítettek elő, ahol további embereket tudnak karanténba helyezni. Giuseppe Conte miniszterelnök szombat éjszaka jelentette be a rendkívüli intézkedésekhez szükséges törvényerejű lépéseket.

Donald Trump 2.5 milliárd dollárt kért a vírus elleni harcra

Donald Trump amerikai elnök 2,5 milliárd dollárt kért a kongresszustól a koronavírus elleni harcra - jelentette be hétfőn este a Fehér Ház.  Közleményében Rachel Semmel, a Fehér Ház gazdálkodási és költségvetési hivatalának szóvivőnője közölte, hogy az összegből egymilliárd dollárt fordítanak a vírus elleni vakcina kifejlesztésére, a további összeget pedig műszerek és egyéb orvosi berendezések vásárlására költik. Az Indiában tárgyaló Donald Trump hétfőn az egyik Twitter-bejegyzésében - reagálva az egyes tőzsdei részvények értékének a koronavírus terjedésével indokolt zuhanására - azt írta, a koronavírus ellenőrzését „nagyon is kézben tartjuk az Egyesült Államokban”. Hozzáfűzte még, hogy szerinte „a tőzsde éppen most kezd nagyon is jónak látszani”. Mark Esper amerikai védelmi miniszter és dél-koreai kollégája, Dzsong Kjong Du hétfőn közös sajtótájékoztatót tartott Washingtonban. Esper bejelentette, egyetértettek abban, hogy a koronavírus fertőzésének veszélye miatt fontolóra veszik a közös kiképzések csökkentését. A sajtótájékoztatón a dél-koreai védelmi miniszter közölte, hogy országában a haderő soraiban 13 koronavírusos beteget diagnosztizáltak. A tárcavezető szerint Dél-Koreában súlyos a helyzet. Az országban egyébként keddre virradóra újabb 60 megbetegedést jelentettek, s ezzel 893-ra nőtt a koronavírusos tüdőgyulladással ápoltak száma.

Washington Post: Az amerikai titkosszolgálatok új vezetőjének tanácsadó cége pár éve nagyrészt Magyarországnak dolgozott

Publikálás dátuma
2020.02.25. 07:30
Richard Grenell
Fotó: Shutterstock
A lap szerint a cég a Magyar Alapítványtól kapott megbízatásokat, amelyeket szinte teljes egészében Orbán Viktor kormánya finanszírozott.
A Washington Post szerint az amerikai titkosszolgálatok új, ideiglenes vezetőjének tanácsadó és PR-cége pár éve javarészt Magyarországnak dolgozott. Egészen pontosan a Magyar Alapítványtól kapott megbízatásokat, amelyeket szinte teljes egészében Orbán Viktor kormánya finanszírozott – írja a lap. A cikkben kiemelik: normális körülmények között ennek a munkának fel kellett volna keltenie az igazságügyi tárca figyelmét, mivel az felelős azért, hogy bejelentkezzenek a vonatozó törvény hatálya azok, akik idegen hatalmaknak dolgoznak ügynökként. Ám nincs jele annak, hogy indult volna ilyen vizsgálat. Ugyanakkor az biztos, hogy a politikus nem tett eleget az előírásnak. Ügyvédje szerint azért nem, mert a megbízó nonprofit alapon működött. Min írják, a Capital Media Partners már nem létezik, mert Richard Grenell felszámolta, amikor berlini nagykövet lett. Jogi képviselője azonban most azt állította, hogy főnöke a demokrácia megrögzött híveként sosem írt pénzért olyan véleményt, amely valamely más ország álláspontját tükrözte volna. De azért 4 éve többször is cikkben védte meg Moldovát a korrupciós vádakkal szemben, külön is kiemelve azt a politikust és üzletembert, aki azután tavaly nyáron elmenekült az országból, miután pártja elvesztette a hatalmat. Plahotniuc a Trump-kormányzat döntése értelmében családjával együtt nem léphet be az USA területére. Az indoklás szerint a személyéhez kötődő vesztegetési ügyek aláásták a jogállamot és lejárattak független intézményeket a volt szovjet tagköztársaságban. A Washington Post felidézi: a Magyar Alapítvánnyal a kapcsolat 2016-ban jött létre és az elején abból állt, hogy a cég segített sajtókapcsolatokat létrehozni a megbízónak. Ezért az első évben jó 100 ezer dollárt kasszírozott. Akkoriban mutatta be azt a tanulmányt, amelyet egy amerikai egyetemi tanár készített, és amely szerint Magyarország úttörő lesz a nyugati politikai korrektség alapjainak megkérdőjelezésében. Mégpedig annak az Orbán Viktornak az irányításával, aki gyakran átveszi a Kreml véleményét, és aki lecsap a szólásszabadságra, valamint a polgári szabadságjogokra – írja a lap. Jo Anne Barnhart, aki szintén a magyar érdekekért lobbizott, mielőtt a Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója lett volna, azt jelölte meg az érdekképviselet feladataként, hogy még szorosabbak legyenek a kétoldalú kapcsolatok. Ehhez 4 éve gyakorlatilag a teljes összeget a magyar állam adta, ami 2,1 millió dollárt jelentett. Grenell ügyvédje azidőtájt szintén igazgatósági tag és tanácsadó volt az alapítványnál. Szerinte főnöke akkoriban abban segített, hogy a médián keresztül népszerűsítsen több magyar programot. A Fehér Ház egyik illetékes ugyanakkor azt mondta, hogy azért nem kellett bejelenteni a kapcsolatot, mert a szerződő fél nem egy másik ország volt. A kérdéskört jól ismerő ügyvédek viszont úgy nyilatkoztak, hogy a washingtoni Igazságügyi Minisztérium általában nagyon is oda szokott figyelni, amikor más kormányok kemény pénzeket nyomatnak az államokban működő szervezetekbe. Érdekes egybeesés ugyanakkor, hogy Grenell konzultánsként dolgozott Finkelsteinnek, ám ügyvédje most az állítja, hogy csupán általános külpolitikai tanácsokat adott a szakembernek, de nem állt kapcsolatban annak ügyfeleivel. Azt sem tudta, hogy kik azok. Sosem fogadott el semmiféle felkérést külföldi kormányoktól, illetve politikusoktól, sem pénzért, sem ingyen.
Szerző
Frissítve: 2020.02.25. 10:57

Súlyos válságban a CDU

Publikálás dátuma
2020.02.25. 07:30

Fotó: CHRISTIAN CHARISIUS / AFP/DPA
Kaotikus a helyzet a német kereszténydemokratáknál, s a hangulat még siralmasabb lett a hamburgi eredmény után. Április 25-én választanak új elnököt.
Hiába próbált az elnökségről két hete lemondott Annegret Kramp-Karrenbauer a kulisszák mögött egyezkedni a hatalomváltás folyamatáról, a békét aligha sikerül megőrizni a párton belül, amit a türingiai események is jelzik. A párton belül már a jobb két mintha nem tudná, mit csinál a bal, a berlini vezetés és a tagszervezetek között egyre nagyobbá válik a szakadék. Angela Merkel már nem akar beleszólni a párt ügyeibe, pedig épp egy erős ember lenne képes kiutat találni a jelenlegi helyzetből. Kramp-Karrenbauer tegnap számolt be a a CDU elnökségének múlt heti tárgyalásairól, amelyet az esetleges trónkövetelőkkel, a konzervatív Friedrich Merz-cel, az ugyancsak a jobbszárnyhoz sorolható Jens Spahn egészségügyi miniszterrel, Armin Laschettel, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökével, valamint Jürgen Röttgen egykori tárcavezetővel folytatott. Ennek alapján úgy döntöttek, április 25-én, rendkívüli kongresszuson döntenek az új pártelnök személyéről. Hogy azonban egy elnökválasztás megoldja-e a CDU egyre súlyosabb problémáit, ezzel kapcsolatban komoly kétségeink merülhetnek fel. Péntek este Türingiában megállapodás született a pártok között arról, hogy a CDU tolerálja a baloldali, a Balpárt, a Zöldek és a szociáldemokraták alkotta kormányt. Ez azt jelentené, hogy a balpárti Bodo Ramelow, aki a zűrzavar kitöréséig kormányfő volt a tartományban, a március 4-én esedékes miniszterelnök-választás során az első két forduló valamelyikében megkapná a megválasztásához szükséges többséget, méghozzá úgy, hogy a CDU-tól kapna néhány „kölcsönszavazatot”. Az előrehozott választást pedig csak jövő áprilisban rendeznék meg. Mindez azért lenne fontos Ramelow számára, mert ha harmadik körre lenne szükség, akkor a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt is rá adhatná a voksát, vagyis megismétlődhet a három héttel ezelőtti botrány, amikor a szabaddemokrata Thomas Kemmerichet a szélsőjobb támogatásával választották meg tartományi kormányfőnek. Az AfD esetleges cinikus támogatása Ramelow politikai halálát jelentené. A türingiai CDU hallgatólagos beleegyezése Ramelow megválasztásába óriási botrányt váltott ki Berlinben, Paul Ziemiak, a párt főtitkára, továbbá Merz és Spahn is azt közölték, nem járulnak hozzá a döntéshez, a kereszténydemokratáknak hűeknek kell lenniük ahhoz az alapelvükhöz, amely szerint nem működnek együtt az NDK utódpártjának tartott Balpárttal. A CDU vezetése tehát megakadályozza a megállapodást, de arra nem ad választ, mégis mi legyen a megoldás. Amint a Spiegel véleménycikkében fogalmazott, a CDU saját magát teszi tönkre, az erfurti paktum megfúrása „politikai butaság”. A türingiai CDU nehéz helyzetbe került: mindenáron meg akarja akadályozni, hogy mihamarabb kiírják a tartományban az előrehozott választást, mivel ezen súlyos veszteségeket könyvelne el. Maga Bodo Ramelow azt közölte a Twitteren, ő már nem is érti, mi zajlik a kereszténydemokratáknál. „A berlini állásfoglalás után már tényleg nem tudok mit mondani”. A CDU központjának dörgedelme ellenére nem kizárt, hogy a balpárti exkormányfőt mégis megválasztják majd az első két szavazási fordulóban a keletnémet tartomány vezetőjének: a CDU-tól kaphat négy voksot, ennyi kell az abszolút többséghez. Ennek oka a pénz. Ha idő előtt feloszlatnák a tartományi parlamentet, több kereszténydemokrata politikus már nem jutna be a következő parlamentbe, így le kellene mondani az 5803 eurós havi apanázsról és az 1329 eurós költségtérítésről. Ennyi pénzért már megéri szembemenni a CDU vezetésével.

Drámai eredmény Hamburgban

Történelmi mélypontra került a CDU Hamburgban, mintegy hetven év óta sosem ért el ennyire rossz eredményt tartományi választáson: 11,2 százalékot kapott. Paul Ziemiak, a párt főtitkára elismerte, hogy a türingiai események is komoly hatást gyakoroltak a párt szereplésére. A választást az exitpollnál nagyobb arányban, 39 százalékkal nyerték a szociáldemokraták a hagyományosan baloldali fellegvárban, ami 6,6 százalékos visszaesés 2015-höz képest, de sokkal jobb eredmény annál, mint amit még januárban jósoltak az SPD-nek. A tartományi pártvezető, Peter Tschentsher bejelentette, folytatni kívánja a koalíciót a Zöldekkel. A környezetvédők öt év alatt 11,9 százalékot erősödtek, így 24,2 százalékot szereztek. A jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) végül mégis bekerült a tartományi parlamentbe, 5,3 százalékkal, ám ez is 0,8 százalékos csökkenés. Az FDP mintegy 140 vokssal lépte át a tartományi parlamentbe való bekerüléshez szükséges küszöböt, de még nem lélegezhet fel, elképzelhető ugyanis, hogy egy választókörzetben összecserélték az FDP és a Zöldek voksait. Összességében megállapítható, hogy a türingiai dráma hullámai Hamburgot is elérték, s a CDU-n kívül az FDP és az AfD is megérezte annak hatásait.