„Ha a gyerek hízni kezd, lépni kell!”

Az elhízás súlyos egészségügyi következményeinek megelőzését akkor kell elkezdeni, amikor a folyamat elindul. A megállításához az egész családnak változtatnia kell.

A gyerekkori elhízás mértéke a világon, és Magyarországon is jelentősen megnőtt, a kamaszkorúak több mint 20 százaléka olyan mértékben elhízott, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is kórosnak tekinthető. Állapotuk általában betegséggel még nem jár, mert a szövődmények kialakulásához több idő kell, de akár már fiatal felnőttkorukban komoly egészségügyi problémáik jelentkezhetnek. A folyamat visszafordítására gyerekkorban van esély, ha ez nem történik meg, elhízott felnőttekké és potenciális betegekké válnak – mondta Szabó András, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára a Népszavának. Hozzátette:

Ehhez persze észlelni kell a problémát: amikor a gyerek kezd hízni, lépni kell, amihez szükség van arra is, hogy a család hajlandó legyen változtatni.”

Ördögi a kör

Egészséges gyermeknek nem kell fogyókúráznia, nem javasolt a divatdiéták, de a vegetáriánus étrendek követése sem. Jelentős túlsúly esetén azonban kalóriamegvonással lehet elérni a normál testsúlyt. Ehhez életmódváltásra van szükség, ugyanis az elhízás első számú oka a fölösleges kalóriabevitel és a mozgásszegény életmód. Ennek hátterében azonban sokszor családi probléma; válás, egyik szülő „lelépése”, iskolai nehézségek, egyéb pszichológiai okok állnak. A gyerek ilyenkor édességgel, nassolással próbálja pótolni azt, ami a boldogságához hiányzik.

A bevitt kalória csökkentésével és a rendszeres mozgás bevezetésével akkor is lehet fogyni, ha lelki okai vannak a gyerek hízásának, de az kérdés, hogy a diéta befejezése után mennyire tudja megtartani az eredményt. Ha a hízás újra elkezdődik, könnyen kialakulhat az úgynevezett jojó-effektus, aminek hatására akár nagyobbra is nőhet a súlya, mint amennyiről elindult. Ahhoz, hogy ezt el lehessen kerülni, a lelki problémát is meg kell oldani – hangsúlyozta a professzor.

Egy elhízott gyerek nehezen is sportol, fájhat a lába, túlterhelődnek az ízületei, nem is nagyon bírja. „Ráadásul be se veszik a focicsapatba. Egy lassú, kövér, ügyetlen kisfiúért nem versengenek a többiek és olyan egyesületbe se veszik fel, ahol az eredményesség a fontos, nem pedig a mozgás.” Akár ez is okozhatja azt a pszichés terhet, ami tovább rontja a helyzetet, a gyerek evéssel próbálja megszerezni azokat a boldogsághormonokat, amelyeket a többiek a mozgással, játékkal termelnek meg.

A genetika nem ment fel

Az elhízás hátterében örökletes okok is állhatnak. Van olyan genetikai tényező, ami hajlamot hordoz; ha több kalóriát visz be, mint amennyit lemozog, a gyerek szinte biztosan elhízik, ha azonban odafigyelnek, nem feltétlenül. Létezik viszont olyan génhiba, amelynek esetén „akármit csinálunk”, túlsúlyos lesz a gyerek, ahogy a családtagjai is. „A genetikai meghatározottság nem jelenti azt, hogy nem kell vele foglalkozni. Lehet javítani az állapoton, mert nagyon nem mindegy, hogy valaki 90 vagy 160 kiló.” Azt, hogy egy teljes család túlsúlyos, nem biztos, hogy genetikai hiba okozza, valószínűbb, hogy rossz étkezési szokások következménye. Ha sok cukros ételt, üdítőt fogyasztanak, nassolnak a tévé előtt, nem mozognak, a gyerek ezt látja, és ezt is szokja meg, így szinte biztosan kövér lesz. Ilyen esetben a szülőkkel is foglalkozni kell – jegyezte meg Szabó András.

„A hozzánk fordulókban legalább már megvan a szándék, ilyenkor tudunk is olyan segítséget adni az életmódváltáshoz, de akár a pszichológiai problémák kezeléséhez is, amelyek eredményre vezethetnek. A gyerekek lefogyasztása azonban nem tartozik a legsikeresebb orvosi beavatkozások közé, mert nem tarthatjuk őket hónapokig kórházban, csak tanácsokat adhatunk. Ha már itt vannak, meg is vizsgáljuk őket; ellenőrizzük az elhízás következtében kialakuló leggyakoribb szövődmények állapotát. Megnézzük például a cukorbetegség 'előszobájának' tartott inzulinrezisztenciát és a vérnyomást is, mert ha magas, bár sokáig nem okoz panaszt, akár már tíz-tizenöt éven belül súlyos vese- és szívproblémákat idézhet elő. Ha ezeket a folyamatokat időben elkapjuk, a későbbi szövődmények kialakulását akkor is lehet csökkenteni, ha fogyást nem is sikerül elérni” – hangsúlyozta a professzor.

A témáról bővebben a Semmelweis Egészség Napok következő rendezvényén lehet hallani, amelyen előadásokkal, állapotfelmérésekkel hívják fel a figyelmet a felnőttkori betegségek gyermekkori megelőzésére. A március 7-i programok ingyenesek, de nagy részük regisztrációhoz kötött.