Előfizetés

Egyre több a jel: mégsem biztos, hogy „élet, erő, egészség” a tej

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.29. 14:14

Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Ahol vannak más, jó minőségű, magas tápértékű ételek, a nagy mennyiségű tejfogyasztás több szempontból is kockázatos lehet egy új tanulmány szerint.
Az utóbbi időben a tehéntej megítélése megosztotta a szakembereket. Egyesek még mindig nélkülözhetetlen tápláléknak, mások pedig sok probléma forrásának tartják. A nemrégiben a New England Journal of Medicine hasábjain megjelent tanulmány is inkább az utóbbit erősíti – írta a PharmaOnline.
Bár a tehéntej a növekedést elősegítő faktorok mellett számos makro- és mikrotápanyagot tartalmaz, ezeknek nem egyedüli forrása, így a fogyasztása nem létszükséglet. A tejtermékek fogyasztása mellett korábban egyik fő érv az volt, hogy a kalciumbevitel véd a csonttörésektől és a csontritkulástól. Ma már ez nem feltétlenül igaz, ugyanis éppen azokban az országokban leggyakoribbak a csípőtáji törések, ahol a legmagasabb a tejfogyasztás. Igaz, a csonttörések kockázatát több tényező, például a D-vitamin ellátottság, az etnikai hovatartozás is befolyásolja.
A tejfogyasztás ugyan hozzájárul a gyerekek növekedéséhez, a kutatók úgy vélik, hogy a tej tápanyagai elsősorban azokban a régiókban szükségesek, ahol a rendelkezésre álló egyéb táplálékok minősége és mennyisége nem kielégítő. Ahol azonban vannak jó minőségű, magas tápértékű ételek, a nagy mennyiségű tejfogyasztás kockázatos lehet, többek között fokozhatja a csonttörés valószínűségét is.
A vizsgálatok eredményei szerint nincs kapcsolat a tejfogyasztás és az elhízás, valamint a cukorbetegség, de a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának rizikója között. A nagy mennyiségben fogyasztott tejtermékek és a prosztatadaganat, illetve az endometrium- és emlőrákok közötti kapcsolat azonban nem zárható ki. Ennek magyarázata lehet, hogy a jelentősebb tejfogyasztás az inzulinszint emelkedésével jár. Csökkentheti viszont a béldaganatok kialakulásának kockázatát, amit a tej magas kalciumtartalmára lehet visszavezetni. A fermentált termékek, mint a joghurtok fogyasztása kifejezetten kedvezően hat a bélflórára, és feltételezhetően csökkenti a zsírmáj előfordulásának kockázatát.

A kutyák új érzékszervét fedezték fel

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.28. 14:25

Fotó: FRANK RUMPENHORST/dpa Picture-Alliance / AFP
Magyar kutatók is részt vettek abban a kísérletsorozatban, amelyből kiderült, a kutyák hideg és nedves orra érzékeli az infravörös sugárzást.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban azt fedezték fel, hogy a kutyák orrtükre – a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén - érzékeli az infravörös sugárzást. Kimutatták, hogy az állatok képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, amely akár vadászat közben is hasznos lehet – olvasható az ELTE kutatóinak közleményében. Az új érzékszerv felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik a ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra nem hagyatkozhatnak. A kutatás a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóiratában jelent meg pénteken.
A legtöbb emlős orrhegyén jellegzetes szerkezetű és megjelenésű bőrfelület van, amit orrtükörnek (rhinarium) hívunk. Néhány emlősfajban ismert, hogy milyen érzékszervi funkciót tölt be az orrtükör, a vakondféléknél (Talpidae) például különösen érzékeny taktilis ingerekre, de a mosómedve (Procyon lotor) és az ormányos medve (Nasua nasua) esetén is kimutatták, hogy az orrtükrük többféle mechanikus ingerre is kifejezetten érzékeny. 
Az emlős orrtükör egy különös tulajdonsága, hogy ragadozóknál éber állapotban a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, mint más emlősöknél. Bár az alacsony szöveti hőmérséklet általában véve nem kedvez a különböző típusú érzékszervek működésének, egy ismert kivétel van: a gödörkésarcú viperák (Crotalinae) pontosabban csapnak le áldozatukra, ha az infravörös sugárzást érzékelő szervük hidegebb. Ezen megfigyelések adták a tanulmány alapötletét, miszerint a kutyák jól ismert hideg, nedves orra is képes lehet infravörös sugárzás érzékelésére, hiszen a kutya legközelebbi vad rokona, a farkas (Canis lupus) is elsősorban nagytestű, melegvérű állatokra vadászik, így előnyös lehetne, ha a prédaállatok sugárzó testhőjét érzékelni tudná – olvasható a közleményben.
Az ötlet teszteléséhez két különböző kísérletet terveztek a kutatók. A svédországi Lund Egyetemen arra tanítottak kutyákat, hogy két távolban lévő tárgy közül kiválasszák a melegebbet úgy, hogy a két tárgy sem szagában, sem vizuális megjelenésében nem különbözött egymástól, így az állatok csak a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzás alapján tudtak dönteni. A kísérletben részt vevő kutyák mind sikeresen teljesítették a feladatot, ráadásul a melegebb tárgyat sikerült olyan távolságból kiválasztaniuk, amely alátámasztja, hogy az érzékszerv egy vadászó állat számára hasznos információt szolgáltathat.
Egy másik kísérletben az ELTE Etológia Tanszék kutatói egy olyan funkcionális MRI vizsgálatot végeztek, amelyben két, különböző hőmérsékletű tárgyat helyeztek a kutyák orra elé, és azt figyelték, hogy van-e olyan agyterület, amely fokozottabb aktivitást mutat a melegebb, mint a hidegebb (szobahőmérsékletű) tárgyra. Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi érzőrendszer egyik kérgi területe - a bal agyfélteke szomatoszenzoros asszociációs kérgének egy olyan része, amely elsősorban az orr tájékáról fogad bejövő ingereket - nagyobb aktivitást mutat, amikor a kutyák elé a melegebb tárgyat helyezik, mint amikor a hidegebbet.
A két kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a kutyák nem csupán képesek emlős állatok sugárzó testhőjét érzékelni, hanem a jel forrását is tudják detektálni. „Mivel az újonnan felfedezett érzékszerv pontos működési mechanizmusa nem ismert, elképzelhető, hogy eddig nem dokumentált molekuláris folyamatok állnak az érzékelés hátterében” – idézi a tanulmány első szerzőjét, Bálint Annát, az ELTE Etológia Tanszék kutatóját a közlemény.
A tanulmány vezető kutatója, Ronald H.H. Krögert, a lundi egyetem professzora azt emelte ki, hogy a kutyafélék sugárzó hőt érzékelő képessége ezidáig teljesen ismeretlen volt. Könnyen elképzelhető, hogy más ragadozók is rendelkeznek ezzel az érzékelési képességgel, és ez más megvilágításba helyezheti a ragadozók és zsákmányállatok interakcióit, szükségessé téve mindkét csoport ökológiájának és viselkedési stratégiáinak újraértelmezését. Mivel a kutya az egyik legelterjedtebb háziállatunk, és nagy érdeklődésre tart számot a viselkedése és képességei, azt reméljük, hogy további kísérletekkel hamarosan fényt deríthetünk az újonnan felfedezett érzékszerv működésének hátterére – tette hozzá.
A tanulmány az Agria/SKK Kutatási Alap, az Olle Engkvist Byggmästare Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült.

Trendi, de nem árt tudni, mikor ajánlott a ketogén diéta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.28. 14:14

Fotó: GARO/Phanie / AFP
A hatásos fogyókúrás módszernek hirdetett étrendet eredetileg epilepsziás rohamok csökkentésére, kivédésére állították össze, csodadiétaként alkalmazva negatív mellékhatásai lehetnek.
Fejfájás, pattanásos bőr, fáradtság, alvászavar és hasi panaszok – csak pár a ketogén diéta hatására előforduló problémák közül. A most divatos fogyókúrás módszernek nevezett étrendet eredetileg epilepsziásoknak állították össze, a rohamok csökkentésére, kivédésére. Alapja a nagyon magas zsír- és nagyon alacsony szénhidráttartalmú táplálkozás. Horváth Kata, a Duna Medical Center dietetikusa arra figyelmeztetett: bár a ketogén diétával beindulhat a fogyás, hosszútávon inzulinrezisztenciához, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet.
A ketogén diéta rákényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból nyerjen energiát, így az éhezést utánozza. Ennek eredményeként jelentős mennyiségű ketontest képződik, a szervezet úgynevezett ketotikus állapotba kerül. Ketózis akkor következik be, amikor étel megvonásakor a szervezet a zsírok bontásakor keletkező szabad zsírsavakból és a máj által előállított ketontestekből nyer energiát, szénhidrát hiányában az agyszövet zsírokból is képes energiát nyerni. A ketogén diéta során nincs éhségérzet. Mivel az éhezést a szervezet csak rövid ideig tolerálja, a ketogén diétát akár évekig is lehet folytatni, ez azonban rengeteg negatív mellékhatással jár. A magas koleszterinszint miatt emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, és növekszik a trombózis, stroke, infarktus, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye is.

Szénhidrát nélkül

Fáradékonyak leszünk, agyi kapacitásunk csökken, gondolkodásunk romlik. A szervezetünkben termelődő inzulin nem tud hasznosulni, ezzel inzulinrezisztens állapotba kerülhetünk. Akár vese-, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri problémákat is előidézhetünk. Az alacsony szénhidrátfogyasztás miatt hormonális zavarok is jelentkezhetnek. Bizonyos nőgyógyászati betegségeket (PCOS – policisztás ovárium szindróma, terhességi cukorbetegség), inzulinrezisztenciát a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként, meghatározott szénhidráttartalmú étrenddel hatékonyan lehet kezelni.

Sok zsír

A szervezet a fel nem használt zsírt raktározni kezdi, elindul az elhízás folyamata. A magas és tartós vérzsírszint miatt megemelkedik az érrendszeri megbetegedések kockázata. Fáradtság, gyengeség jelentkezhet. Mivel az epehólyag nem tud megfelelő mennyiségű epesavat termelni a zsírok részleges és fokozatos lebontásához, ami miatt hasmenés alakul ki. A folyamat megterheli a szervezetet, a sok zsír emésztése és az alacsony szénhidrátbevitel fáradékonyságot okoz. A megnövekedett vérzsírszint miatt a zsírcseppek lerakódnak erek falaira, és a szervezet zsigeri szervei is elzsírosodnak. A hirtelen megjelenő pattanásokat is a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása okozza.

Miért használ az epilepsziásoknak?

A ketontestek görcsgátló hatással bírnak, a görcs- és rohamellenes gyógyszerek azonban csak elnyomják azokat. Nem gyógyítják, de nem is előzik meg az idegsejtek rángatózásra való hajlamot. A diéta alkalmazkodási változásokat vált ki az agyi energia anyagcseréjében, ezzel védi az idegeket. A ketontestek kémiai szerkezete nagyon hasonló ahhoz az ingerületátvivő vegyülethez (GABA), amiből az epilepsziásoknak kevés van. Ketogén diéta hatására azonban ennek szintje megemelkedik az agyvízben. Epilepsziás betegeknek 2 évig javasolt tartani a ketogén diétát, amelyet a szakemberek megfelelő konyhatechnológiai eljárásokkal, dietetikai praktikákkal állítják össze és személyre szabják, hogy az változatos, és megfelelő összetételű legyen, figyelve arra is, hogy ne alakuljon ki vitamin- és ásványianyag-hiány, de mellékhatása sem.

Inkább életmódváltás

A szakember szerint nincs csodamódszer, az egészséges életmódhoz vegyes étrend, optimális folyadékbevitel, rendszeres mozgás vezet. Felnőtteknek általánosságban 2-300 grammnyi szénhidrátbevitelt javasol, a zsír, a szénhidrát és a fehérje aránya pedig 30-55-15 százalék legyen. Mint fogalmazott, eredményesen fogyni személyre szabott diétával, teljes életmódváltással, azaz az étkezés, a rendszeres mozgás beiktatásával, egy megfelelő minőségű és mennyiségű alvást is tartalmazó napi ritmus kialakításával lehetséges. Az olyan, extrém elhízott, 800 kalóriás étrendet folytató emberek esetében, akiknél további problémák is állnak a háttérben, veszélyes is lehet a kísérletezgetés. Divatdiéták helyett ezért érdemes szakemberrel megkeresni a fogyás akadályát. Ha pár kilótól szeretnénk, végleg megszabadulni, dietetikus segít megtervezni az életmódot, nagyobb túlsúly esetén első lépésként obezitológus szakorvost érdemes felkeresni, aki diabetológus, endokrinológus, sebész, gasztroenterológus, belgyógyász, dietetikus bevonásával állítja össze a személyre szóló kezelési tervet.