Előfizetés

Megosztotta a híd terve a lakosságot Szentendrén

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.03.03. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A véleménynyilvánító népszavazáson a helyiek 10 százaléka szavazott, a többség a városon kívül szeretné látni a hidat.
Ne a belvárosban, hanem a várostól délre épüljön fel a kerékpáros- és gyalogoshíd - így szavaztak legtöbben Szentendrén, a február 17 és március 2 között lezajlott véleménynyilvánító népszavazáson. A szavazás végeredményét hétfő este fél tízkor tette közzé a város önkormányzata. Eszerint összesen 2622-en szavaztak – azaz a város teljes lakosságának a tíz százaléka – és messze a legtöbb, 1445 szavazatot a városon kívüli, déli hídhelyszín kapta. Nagy volt a sürgés-forgás az utóbbi napokban a szentendrei önkormányzat ügyfélszolgálatán: egymást érték a helyiek az irodában, hogy leadják voksukat, támogatják-e a városba tervezett kerékpáros- és gyalogos Duna-híd megépítését. Mivel a 26 ezer lakosú, Pest megyei városban a múlt hét végéig 2200-an szavaztak, a jelek szerint sokan az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy részt vesznek a hétfő este zárult véleménynyilvánító szavazáson. Szentendre új – az ellenzéki pártok által támogatott – civil vezetése döntött úgy, hogy kikéri a lakosság véleményét a régóta húzódó és heves vitákat szító beruházás ügyében. Az Európai Kerékpárút Hálózat (EuroVelo) 6-os számú útja egy szakaszon a Szentendrei-szigeten vezetne, és épp Szentendrénél térne vissza a Duna folyásirány szerinti jobb partjára. Ezért a szigeten fekvő Szigetmonostor és Szentendre közé terveztek egy gyalogos, kerékpáros hidat. A szigetmonostoriak többsége lelkesen támogatta az ötletet, hiszen ők eddig jókora kerülővel tudtak csak a szentendrei oldalra jutni. Szentendrén viszont megosztotta a lakosságot a híd terve. A korábbi városvezetés 2014-ben hozott döntése váltott ki ellenérzéseket, mert az alapján épp a város legfrekventáltabb részén, a Duna-korzó északi részén érne partot az átkelő, itt két helyszínt említettek. Emellett alternatívaként javasoltak egy, a központtól északabbra fekvő helyszínt. Az októberben megválasztott új vezetés egyik helyszínt sem tartotta jónak, mondván az előző ciklusban csak a turizmusfejlesztést tartották szem előtt, így az átkelő túlságosan nagy kerékpáros-forgalmat zúdítana a belvárosra. Ezért inkább a központól kissé távolabbi, délebbre, a fővárosba tartó HÉV megállójához közelebb fekvő helyszínt tartanának jónak. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a beruházást tervező állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szerint a déli, HÉV-közeli helyszín nem kivitelezhető. Akkor ugyanis a híd épp ott érne partot a Szentendrei-szigeten, ahol a mélyben értékes vízbázisok vannak, azokat pedig semmi nem veszélyeztetheti. Ezt az érvelést viszont elutasítja a szentendrei városháza arra is hivatkozva: ha az M0-ás autóút pillére is megépülhetett a szigeten a közelben, akkor a sokkal kisebb kerékpáros híd nem lehet akadály. A NIF és a város között másban is akadt vita. Az állami cég szerint sürgős döntés kellett volna, hogy ne vesszen el az uniós támogatás, az önkormányzat viszont úgy vélte, csak akkor szabad belevágni a beruházásba, ha helyiek döntik el, melyik tervet támogatják. Mindezek után az önkormányzat nyilvánosságra hozta a híd összes előkészítő iratát, majd február 17.-e és március 2.-a között szavazásra bocsátotta a kérdést. A lakosok végül négy terv – két belvárosi, egy északi és egy déli helyszín – közül választhattak, valamint voksolhattak úgy is, hogy ne épüljön híd. Mindezt egyébként a helyi – a városban ellenzékben lévő – Fidesz-frakció sajátos módon úgy értelmezte: Szentendre vezetése a felelősség áthárításával a lakosságra bízza a döntést, ráadásul megvalósíthatatlan alternatívákat kínált. Ami biztos: a helyieket rettentően megosztja a beruházás terve, a városban szinte annyi véleményt hallottunk, ahány emberrel találkoztunk. Egy unokájával sétáló idősebb úr szerint például a szentendrei belvárosba nem való híd, tönkretennék azzal a Duna-part harmonikus látképét. Egy középkorú hölgy szerint épp a belvárosban kellene hidat építeni, de csak azért, hogy véletlenül se sérüljön meg a sziget alatti felbecsülhetetlen értékű vízbázis. – Egyáltalán minek ide kerékpároshíd? – kérdezett vissza egy középkorú házaspár. Szerintük ugyanis a híd miatt az átmenő forgalom növekedne jelentősen Szentendrén. Ráadásul – tették hozzá – a szemközti Szigetmonostoron is vannak, akik a sziget viszonylagos békéjét féltik. – Ki hallott már olyan baromságot, hogy csak kerékpárosoknak és gyalogosoknak épül híd? Az egésznek úgy lenne értelme, ha a hídon mentőautó és tűzoltó is közlekedne – vetett fel egy újabb aspektust egy autós arra utalva, régi panasz, hogy baj esetén lassan ér ki a segítség a szigeti településekre.

Hiába a kilépések, a Jobbik célja ugyanaz: megszabadítani a népet az Orbán-rezsimtől

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.03.03. 07:30

Fotó: Bana Tibor Facebook oldala
A Jobbik nem adja jelét annak, hogy az egyre-másra felszínre törő belső konfliktusok megrendítették volna a pártot.
Ahogyan azt hétfő délután hírül adtuk: közösségi oldalán jelentette be a Vas megyei Bana Tibor, hogy kilép a Jobbikból, és független országgyűlési képviselőként folytatja. Szerette volna, ha a párt jobbközép, polgári, európai erőként működik, ehelyett „nihilizmus, populizmus és belső leszámolás” jött, ami számára „teljességgel vállalhatatlan”. A szöveges bejelentéshez Bana videóüzenetet is mellékelt: ebben azt állította, hogy a Jobbikban jelenleg tisztességtelenség és becstelenség uralkodik, Jakab Péter elnök az „antiszemita botrányairól elhíresült, orosz- és törökbarát Gyöngyösi Mártonnal (az elnökhelyettessel) együtt diktátorként vezeti a pártot”. Bana Tibor korábban a Jobbik alelnöke volt, a januári tisztújító kongresszuson azonban nem vállalta a jelöltséget. Nem a saját elhatározásából húzódott háttérbe. Több forrásból megerősítették lapunknak, hogy Jakab Péter az értésére adta: elnöki vétót emel vele szemben, ha elindul. Bana megkérdőjelezte ugyanis Jakab alkalmasságát, és ennek híre a pártközpontba is eljutott. (Bana Tibor sem akkor, sem most nem akart nyilatkozni.) A közelmúltban Bencsik János, a párt budapesti elnöke is kilépett a Jobbikból és a parlamenti frakcióból. Indoklása szerint Jakab Péter és Gyöngyösi Márton "politikai bosszúhadjáratot hirdetett" azok ellen, akik nem őket támogatták. Kilépett a Jobbik egyik alapítója, a belső ellenzékhez sorolt volt országgyűlési képviselő, Szávay István is. Ahogyan arról beszámoltunk, a távozók között van Szente Béla, a Pest megyei Monorierdő polgármestere is. „Rá kellett jönnöm, hogy semmivel nem vagyunk különbek a többi pártnál” – nyilatkozta a Népszavának. Egyszerre jelentette be kilépését négy jobbikos kerületi önkormányzati képviselő: Varga Dániel és Zsitnyák János (I. kerület, Budavár), Kovács Dávid Attila (XXI. kerület, Csepel), Staudt Csaba (XXIII. kerület, Soroksár). Úgy érezték, a Jobbikban már nincs lehetőségük „21. századi, konzervatív, jobboldali politikát” folytatni. A békéscsabai jobbikosok közvetlenül a kongresszus után oszlatták fel a helyi pártszervezetet, később ugyanez lejátszódott Debrecenben is. Előzőleg Jakab Péter és az új elnökség felszólította Kulcsár Gergelyt (azt a jobbikos politikust, aki régebben beleköpött a vészkorszak áldozatainak emléket állító Duna-parti cipőkbe), hogy adja vissza a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésben szerzett mandátumát. Kulcsár erre nem volt hajlandó. Más konfliktusok is terhelik a Jobbikot. Aligha baráti a viszony például Jakab Péter és Sneider Tamás között. Sneider abban a tudatban köszönt le a pártelnöki posztról, hogy a tizenhat év után távozó Szabó Gábor utódaként a Jobbik pártigazgatója lesz. Kezdetben Jakab támogatta őt, kinevezése helyett az elnökség mégis pályázatot írt ki a pártigazgatói tisztségre – a győztes nem Sneider, hanem Lejer Zoltán, egy Bács-Kiskun megyei politikus lett. Jakabék a pártalapítvány teljes kuratóriumát is lecserélték. A kongresszus után elbocsátások kezdődtek, a Jobbik egyik volt alkalmazottja „statáriális kirúgásként” értékelte a vele történteket. Többen feljelentést tettek a rendőrségen, amiért rejtélyes módon kiszivárgott a belső levelezésük, és ezért komoly retorziók érték őket a pártban. A chatcsoportos beszélgetésben résztvevő jobbikosok Jakab Péter volt személyi asszisztenséről fogalmaztak meg negatív véleményeket. Valaki minderről képernyőfotókat készített, és azt elküldte Jakabnak. Volt, akinek retorzióként megszüntették a munkaviszonyát a pártban. Másokat pénzbüntetésre köteleztek: egy megyei közgyűlési képviselőt például arra, hogy 6 havi tiszteletdíját fizesse be. A lapunkhoz eljutott információ szerint az illető időközben szintén kilépett a Jobbikból. Jakab Péter február elején egy háttérbeszélgetésen kijelentette, hogy – bár a tisztújító kongresszuson akadtak feszültségek – a Jobbikban már megvalósult a belső stabilitás és egység. Az utóbbi hetek eseményei nem ezt igazolták. Bana Tibor kilépése után kerestük Jakab Pétert és Gyöngyösi Mártont. A Jobbik sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy a párt elnöksége tudomásul vette Bana döntését: „többször elmondtuk már, hogy jól tudjuk, lesznek olyanok, akik más utat fognak választani”. Mindezek ellenére a legfrissebb adatok szerint Jakab Péter vezetésével a Jobbik már mérhető módon tudta növelni támogatottságát. Az irány és cél ugyanaz, amit Jakab meghirdetett a kongresszuson: „2022-ben megszabadítjuk Magyarországot és a magyar népet az Orbán-rezsimtől”.

Mentő megy a háziorvos helyett a koronavírus gyanúja esetén

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.03.03. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Nem várják el a családorvosoktól, hogy ők végezzék el az első járványügyi intézkedéseket.
Már nem kell a háziorvosnak házhoz mennie a koronavírus fertőzés gyanú esetén – derült ki az Országos Tisztifőorvos hétfői tájékoztatóján. A hétvégén ugyanis ismét átírták az alapellátókra vonatkozó eljárásrendet. Már nem várják el a családorvosoktól, hogy ők végezzék el az első járványügyi intézkedéseket, így amikor a beteg fölhívja a rendelőt, akkor egy alapos kikérdezés után - és ha a kockázat indokolja - elég lesz értesíteniük a mentőszolgálatot. A gyanús betegeket a területileg illetékes kórház infektológiai osztályára szállítják, s ott elkülönítik. A gyanú megerősítésére a kórházakban vesznek torokváladék-mintát, s ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumába küldik vizsgálatra. Ha igazolódik a fertőzés, akkor a beteget átszállítják a Dél-pesti Centrumkórház tartozó Szent László kórházba. A háziorvosok egyéb segítséget is kapnak az államtól, így például a továbbiakban már nem kell „vadászniuk” védőfelszerelésre. A jövőben mentőállomásokon létesítenek olyan ideiglenes raktárakat, ahonnan az alapellátók igényelhetnek egyszer használatos védőruhákat, maszkokat. Ezzel lényegében orvosolták azon problémák egy részét, amelyekről a háziorvosok a Népszavának is panaszkodtak. A néhány nappal korábbi eljárásrend szerint a gyanús eseteket a háziorvosoknak kellett volna az érintettek lakásán kivizsgálniuk, és dönteni az érintett páciens sorsáról. Mint arról szombaton beszámoltunk: a múlt héten utasították a hazai kórházakat, hogy egy esetleges járvány esetére már most hozzanak létre elkülönítő helyiségeket. Úgy tudjuk: kórházanként változó, hogy hol, mennyit tudtak kialakítani. A nagy sürgősségi ellátóknak a fogadóhelyek közelében is nyitniuk kellett elkülönítőt. A recepción valamennyi lázas, illetve gyanús tünetekkel érkező maszkot kap, és ők az elkülönítőben várnak az orvosra. Oda a vizsgálatukra érkező egészségügyiek is már védőruhába lépnek be, s ha úgy ítélik meg, hívják a mentőt. Kásler Miklós miniszter szerint az ország 29 fertőző osztályán összesen mintegy 800 ágyon tudnak „koronagyanús” beteget ellátni. Az eddigi megbetegedési és halálozási statisztikák szerint a fertőzöttek 80 százaléka viszonylag „könnyen átvészeli” a kórt, 20 százalékuk szorulhat kórházi ellátásra, és ez utóbbi húsz százalék 7-8 százalékának lehet szüksége gépi lélegeztetésre. Lapunknak egy intenzív osztályon dolgozó orvos azt is elmondta, hogy a koronavírus miatt lélegeztetésre szorulóknál a veseműködés gépi támogatására is szükség van. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a most működő 42 ezer kórházi ágyból mintegy 1099 az intenzívágy. Elvben valamennyi intenzív ágyhoz tartozik lélegeztető gép. Ezen ágyak kihasználtsága „békeidőben” alig több mint hatvanszázalékos, azaz elvben vannak szabad helyek. Ám, hogy ez a kapacitás elegendő-e, az attól függ, hogy mekkora járvány alakul ki Magyarországon. Lapunk több kórházat is megkérdezett, de sehol sem aggódtak a betegellátás kapacitásai miatt. A kórházi vezetők szerint a krízist sokkal inkább a szakemberhiány és az eladósodás hozhatja.

Európában nőnek a számok

Európa 31 országát érinti már a koronavírus okozta fertőzés, 2180 igazolt megbetegedés találtak és 37 haláleset történt. Németországban 53-ról 157-re emelkedett péntektől hétfőig az új koronavírussal bizonyítottan fertőzöttek száma. Magyarországon továbbra sincs diagnosztizált koronavírusos beteg, az NNK  eddiig 137 ember mintáját vizsgálta meg, egyetlen pozitív esetet sem találtak.