Ha megfelelő időben toppanunk be a Magyar Nemzeti Galériába, találkozhatunk ott Rókával, aki a hírnevével ellentétben nem is ravaszdi, hanem inkább furfangos, és nagyon is bátor állatka. Barátjával, Jajával kieszelte, hogyan is csempéssze ki a meséből a rettenetes Nenét, akitől Simike úgy reszket minden este, hogy majd kiszorítja a szuszt Rókából. Hogy kicsoda Jaja? Ha akarja, olyan, mint egy rongydarab, vagy selyemsál. Róka szerint képzeletbeli barát, a gonosz Nene szerint nincs is. Pedig az van, amit az ember mond. Van varázsszalag, pipiskebogyó-tea is, és természetesen van Jaja.
Aki ezt nem hiszi, járjon utána a vasárnap kezdődő Mini Textúrán, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Bábszínház és a Pozsonyi Pagony (nemcsak) gyerekeknek szóló összművészeti programsorozatán. A képzőművészet, az irodalom és a bábszínház mostani (harmadszori) találkozásának sajátossága, hogy a színházi szereplők egy része (a bábok) szintén képzőművészeti alkotások. Jajával, Nenével és Rókával (Spiegl Annával, Hannus Zoltánnal és Szolár Tiborral) Roskó Gábor egyik varázslatos világú főműve, a Nézzük, mi újság a nagyvilágban? című festménynél lehet találkozni, ott fog megelevenedni Bán Zsófia meséje. De márciusban hétvégenként két alkalommal Kiss Judit Ágnes, Gévai Csilla, Nényei Pál és Molnár T. Eszter meséjét is megelevenítik a galéria állandó tárlatának termeiben a Budapest Bábszínház művészei.
A bábszínház mint megelevenedő képzőművészet: ezt mutatja be a Mini Textúrához kapcsolódóan március 29-ig az Egymásra hangolva című tárlat, amely a hetvenéves Budapest Bábszínház mintegy húszezer figurájából álló gyűjteményéből mutat be huszonegy bábcsoportot, Bod László, Boráros Szilárd, Bródy Vera, Gábor Éva, Hoffer Károly, Koós István, Ország Lili, Schéner Mihály és Szűr szabó József művészetén keresztül. Olyan bábokkal, képekkel, amelyek leginkább meghatározták a Budapest Bábszínház arculatát – így a felnőtteknek szóló tárlatvezetéseken is meglepő lehet az aha-élmény.
Ahogy az 1950-es éveket sok kiváló író a gyermekirodalomban vészelte át, úgy a bábszínház adott menedéket olyan nagyszerű képzőművészeknek, mint Bálint Endre, Bródy Vera, Jakovits József, Korniss Dezső, Márkus Anna, vagy Ország Lili. A Tiltottak menedéke − Művészek az Állami Bábszínház műhelyében című tárlat a Magyar Képzőművészeti Egyetemen az ő munkáikat mutatja be március 13-ig.
