Gilhooley szerint Biden arra építette kampányát, hogy Donald Trump elnökségének négy éve után vissza kell térni a Barack Obama kormányzati stílusához. Ám egyelőre továbbra is versenyben marad Bernie Sanders, aki a Demokrata Párt progresszív szárnyát képviseli. Eddig az európai stílusú szociáldemokrata állami szerep mellett érvelő Sanders vezetett, az első négy államban ő kapta a legtöbb delegátust, a legvagyonosabbakra kivetendő adót és óvodai rendszert javasló Warren (aki a héten kiszállt a demokrata elnökjelöltségéért folyó versenyből) pedig országosan 10 százalék feletti népszerűségnek örvendett. A szuper kedd azonban azt mutatja, hogy Biden kampánya kiheverte a korábbi fordulók gyenge szereplését és most ő áll az élen.
A politológus úgy véli, hogy Bidennek még sok feladatot kell megoldania, nem utolsó sorban arra kell választ találnia, hogyan egyesítse a pártot, amennyiben ő lesz az elnökjelölt. A verseny ugyanis szorosabb annál, mint amit az egyes államokban elért győzelmek sugallnak. A demokrata párti előválasztások esetében is fontos a győzelem, hiszen az generálja az újságok címeit, de a nyertest végül az arányos rendszerben szétosztott delegátusok száma határozza meg. A Biden által megnyert államokban Sanders – és egyes esetekben Warren – is szerzett küldötteket. A legnépesebb államnak, Kaliforniának van a legtöbb, 415 delegátusa, ami csaknem egyharmada a szuper keddi tétnek. Az ottani eredményeket még számolják, és nem kizárt, hogy a végén Sandersnek lesz valamivel több delegátusa.
A Demokrata Párt két szárnya közötti erőviszonyokra vonatkozó érdeklődésünkre Simon Gilhooley azt felelte, hogy Sanderst az Egyesült Államokban még mindig sokak által gyanúsnak tartott szocializmussal vádolják. De a szocializmus – amin Amerikában általában azt értik, amit Európában szociáldemokráciának neveznek – megítélése korcsoportonként más és más. 2019 végén egy Gallup felmérés azt találta, hogy a 18-39 évesek 49 százalékának jó véleménye van a szocializmusról, míg az 55 fölöttieknek csak 32 százaléka gondolta így. Ennek megfelelően Sanders a fiatalok körében népszerű. A keddi exit pollok szerint ő nyert a 45 alattiak és a szocializmust kedvezően megítélők körében, míg ezen csoportokban Biden csaknem ugyanolyan rosszul szerepel, mint Sanders az ő “demokratikus szocializmusára” gyanakvással tekintő idősebbek között. Az is igaz, hogy Bidennek a mérsékelt szárny képviselőjévé avatása sokakat felbosszantott a progresszív oldalon. Az őszi esélyekre vonatkozó felvetésünkre az amerikai szakértő azzal felelt, hogy akárki lesz végül a jelölt, nehéz lesz elérnie, hogy, amikor a Trumppal való összevetésre kerül a sor, a fiatalok és az idősek is elmenjenek rá szavazni. Ha ez nem sikerül, akkor Trump újabb négy éves mandátumot nyerhet. Az elnök durva stílusa és ellentmondásos kormányzása dacára a Republikánus Párton belül csekély az ellenzéke. Az adókedvezmények, az üzleti élet deregulációja és a bírói kar jobbra mozdítása révén a pártot támogató konzervatív választói rétegek fontos céljait teljesítette. Ugyanakkor ő a legkevésbé népszerű elnök, amióta a második világháború után megindultak a rendszeres közvéleménykutatások. Ha veszít, akkor a republikánusoknak újra kell építeniük magukat, miután túlságosan is azonosultak egy ilyen megosztó és népszerűtlen személyiséggel.
Arra, hogy van-e visszaút a „normális” kormányzáshoz, Simon Gilhooly úgy válaszolt, hogy egyelőre nem látszik, miként lehetne visszafordítani a közbeszédnek még 2016 előtt kezdődött eldurvulását, amelyet általában a ma is a legnézettebb, jobboldali FoxNews tévével azonosítanak. Sanders radikálisan akarja átalakítani az amerikai társadalmat, hogy kezelni lehessen azokat a mélyebben fekvő okokat, amelyeknek csak tünete a Trump-jelenség. Ő ehhez egy a kormányzaton kívüli mozgalom politikai erejére számít, amely változásra tudná kényszeríteni a vonakodó állami intézményeket. Ha nyernek, a demokrata párti politikusoknak is nehéz dolguk lesz Trump örökségével. Egyltalán nem világos, miképpen lehet megállítani az adminsztratív kapacitások és a demokratikus elszámoltathatóság erózióját, amit a Trump-kormányzat hagy majd maga után.
