Elnökválasztási verseny – Akárki nyer, nehéz dolga lesz

Publikálás dátuma
2020.03.06. 11:27

Fotó: Image Press Agency / AFP/NurPhoto
A „szuper kedd” eredményei alapján a Demokrata Párt továbbra is megosztott abban, hogy ki legyen az elnökjelöltje, de feljött Joe Biden volt alelnök és most ő a valószínűbb győztes – válaszolta a Népszava kérdésére Simon Gilhooley, aki a New York államban lévő Bard College amerikai tanulmányok tanszékén tanít politológiát. Két prominens mérsékelt jelölt hétfői visszalépésével gyakorlatilag Bidenre ruházták a mérsékeltek képviseletét. Kedden pedig olyan államokban is győzött, például Massachusettsben vagy Minnesotában, ahol a felmérések a vetélytársát mutatták esélyesebbnek.
Gilhooley szerint Biden arra építette kampányát, hogy Donald Trump elnökségének négy éve után vissza kell térni a Barack Obama kormányzati stílusához. Ám egyelőre továbbra is versenyben marad Bernie Sanders, aki a Demokrata Párt progresszív szárnyát képviseli. Eddig az európai stílusú szociáldemokrata állami szerep mellett érvelő Sanders vezetett, az első négy államban ő kapta a legtöbb delegátust, a legvagyonosabbakra kivetendő adót és óvodai rendszert javasló Warren (aki a héten kiszállt a demokrata elnökjelöltségéért folyó versenyből) pedig országosan 10 százalék feletti népszerűségnek örvendett. A szuper kedd azonban azt mutatja, hogy Biden kampánya kiheverte a korábbi fordulók gyenge szereplését és most ő áll az élen. A politológus úgy véli, hogy Bidennek még sok feladatot kell megoldania, nem utolsó sorban arra kell választ találnia, hogyan egyesítse a pártot, amennyiben ő lesz az elnökjelölt. A verseny ugyanis szorosabb annál, mint amit az egyes államokban elért győzelmek sugallnak. A demokrata párti előválasztások esetében is fontos a győzelem, hiszen az generálja az újságok címeit, de a nyertest végül az arányos rendszerben szétosztott delegátusok száma határozza meg. A Biden által megnyert államokban Sanders – és egyes esetekben Warren – is szerzett küldötteket. A legnépesebb államnak, Kaliforniának van a legtöbb, 415 delegátusa, ami csaknem egyharmada a szuper keddi tétnek. Az ottani eredményeket még számolják, és nem kizárt, hogy a végén Sandersnek lesz valamivel több delegátusa. A Demokrata Párt két szárnya közötti erőviszonyokra vonatkozó érdeklődésünkre Simon Gilhooley azt felelte, hogy Sanderst az Egyesült Államokban még mindig sokak által gyanúsnak tartott szocializmussal vádolják. De a szocializmus – amin Amerikában általában azt értik, amit Európában szociáldemokráciának neveznek – megítélése korcsoportonként más és más. 2019 végén egy Gallup felmérés azt találta, hogy a 18-39 évesek 49 százalékának jó véleménye van a szocializmusról, míg az 55 fölöttieknek csak 32 százaléka gondolta így. Ennek megfelelően Sanders a fiatalok körében népszerű. A keddi exit pollok szerint ő nyert a 45 alattiak és a szocializmust kedvezően megítélők körében, míg ezen csoportokban Biden csaknem ugyanolyan rosszul szerepel, mint Sanders az ő “demokratikus szocializmusára” gyanakvással tekintő idősebbek között. Az is igaz, hogy Bidennek a mérsékelt szárny képviselőjévé avatása sokakat felbosszantott a progresszív oldalon.  Az őszi esélyekre vonatkozó felvetésünkre az amerikai szakértő azzal felelt, hogy akárki lesz végül a jelölt, nehéz lesz elérnie, hogy, amikor a Trumppal való összevetésre kerül a sor, a fiatalok és az idősek is elmenjenek rá szavazni. Ha ez nem sikerül, akkor Trump újabb négy éves mandátumot nyerhet. Az elnök durva stílusa és ellentmondásos kormányzása dacára a Republikánus Párton belül csekély az ellenzéke. Az adókedvezmények, az üzleti élet deregulációja és a bírói kar jobbra mozdítása révén a pártot támogató konzervatív választói rétegek fontos céljait teljesítette. Ugyanakkor ő a legkevésbé népszerű elnök, amióta a második világháború után megindultak a rendszeres közvéleménykutatások. Ha veszít, akkor a republikánusoknak újra kell építeniük magukat, miután túlságosan is azonosultak egy ilyen megosztó és népszerűtlen személyiséggel. Arra, hogy van-e visszaút a „normális” kormányzáshoz, Simon Gilhooly úgy válaszolt, hogy egyelőre nem látszik, miként lehetne visszafordítani a közbeszédnek még 2016 előtt kezdődött eldurvulását, amelyet általában a ma is a legnézettebb, jobboldali FoxNews tévével azonosítanak. Sanders radikálisan akarja átalakítani az amerikai társadalmat, hogy kezelni lehessen azokat a mélyebben fekvő okokat, amelyeknek csak tünete a Trump-jelenség. Ő ehhez egy a kormányzaton kívüli mozgalom politikai erejére számít, amely változásra tudná kényszeríteni a vonakodó állami intézményeket. Ha nyernek, a demokrata párti politikusoknak is nehéz dolguk lesz Trump örökségével. Egyltalán nem világos, miképpen lehet megállítani az adminsztratív kapacitások és a demokratikus elszámoltathatóság erózióját, amit a Trump-kormányzat hagy majd maga után.
Szerző
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Patthelyzet a görög határon – fotóriport a helyszínről

Gyorsan változik a helyzet Edirne-ben: eddig a görög határőrök feltartóztatták az Unióba tartó menekülteket, ám most már azok sem térhetnek vissza, akik belátták, nem jutnak át. Így lényegében csapdába estek, a görögök miatt tovább, a törökök miatt vissza nem mehetnek. Nézze meg képeinket a helyszínről!

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2020.03.06. 11:54
A török határok megnyitásának hírére országszerte meginduló 25 ezer menekült közül ide érkező néhány ezer ember a görög hatóságok határozott fellépése miatt továbbra sem juthat tovább
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A korábbiaktól eltérően egyre nehezebben hagyhatják el visszafelé a határzónát azok, akik feladják a várakozást – vagyis mintha se előre, se hátra nem mozdulhatnának
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ha nem is ezrével, de továbbra is százával érkeznek a határhoz menekültek, jobbára autóbusszal. Őket azonban csütörtökön nem engedték a „frontzóna” közelébe
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A határ mentén kanyargó Marica folyó melletti réten 4-5 száz menekült ver tábort az este
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtökön bejelentette: ezer felfegyverzett határőrt küldenek a térségbe, hogy visszaszorítsák azokat a menekülteket, akik Görögországból vissza akarnak térni Törökországba
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Többen sátrakat kezdenek eszkábálni, és a folyóparton uszadékfát gyűjtenek a tűzrakáshoz
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A menekültek többsége szíriai, családokkal, gyerekekkel találkozunk, de jócskán akadnak egyedülálló férfiak
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Marica-parti rögtönzött menekülttáborhoz folyamatosan érkeznek az étel-és ruhaadományok
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Csütörtök késő délután a török Atlas Yardim Dernegi nevű civil szervezet busza fut be élelmiszerrel, ruhákkal és tisztálkodási szerekkel
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Edirnénél a szabályok gyorsan változnak, amit kedden még támogattak, azt csütörtökön talán már erővel is akadályozzák a hatóságok
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A folyón átkelni veszélyes, és értelmetlen is, mert Edirne alatt közvetlenül a parton húzódik a határ, és a görög őrök azonnal kiszúrják a vízen érkezőket
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Huszonhét ember meghalt az emlékünnepségen történt kabuli támadásban

Publikálás dátuma
2020.03.06. 10:25

Fotó: Sayed Khodaiberdi Sadat / AFP/Anadolu Agency
A biztonsági erők és a támadók közötti összecsapások még mindig tartanak.
Huszonhét halálos és legkevesebb 55 sebesült áldozata van a pénteki kabuli emlékünnepség elleni támadásnak – közölték hivatalosan. A belügyminisztérium szóvivője szerint a biztonsági erők és a támadók közötti összecsapások még mindig tartanak. A támadók egy épülőfélben lévő épületben sáncolták el magukat. Az áldozatok között – akik mind civilek – nők és gyerekek is vannak a szóvivő szerint. A kabuli politikai gyűlésen robbanás történt és lövések dördültek, az eseményen több afgán vezető is részt vett, közöttük Abdulla Abdulla korábbi elnökjelölt, miniszterelnök. Minden részt vevő afgán vezető sértetlen maradt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ki követte el a támadást, amelynek során először egy robbanás történt – rakéta csapódhatott be a közelben –, majd a támadók lőni kezdtek a részvevőkre a félig kész épületből. Hírügynökségekkel a tálibok szóvivője közölte, hogy nem ők követték el a támadást. Elképzelhető azonban, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, ugyanis ez egy olyan megemlékezés volt, amelyet már több éve megrendeznek, és tavaly az ünnepség ellen támadást követett el az Iszlám Állam. A gyűlésen a hazara nemzetiségű síita kisebbség egy néhai politikai vezetőjére, Abdul Ali Mazarira emlékeztek, akit 1995-ben öltek meg a tálibok, és aki 2016-ban megkapta a „nemzeti egység mártírja” címet.
Szerző
Frissítve: 2020.03.06. 14:36