A vitát eredetileg négy szocialista EP-képviselő – a holland Piri Kati, a szlovén Tanja Fajon, a horvát Tonino Picula és az osztrák Andreas Schieder – javasolta. Indítványukhoz később csatlakoztak a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak. A Fidesznek otthon adó Európai Néppárt nem támogatja a vita megrendezését.
A parlament házbizottsága csütörtökön döntene, hogy a jövő heti plenáris tanácskozás napirendjére vegye-e a kezdeményezést. Lapzártánk idején azonban még bizonytalan volt, hogy a koronavírus fertőzés veszélye miatt egyáltalán megtartják-e Strasbourgban az ülést.
Írásos előterjesztésükben a kezdeményezők a Necenzurirano nevű szlovén tényfeltáró portálra hivatkoznak, amely részletesen megírta, hogy a Fidesz közeli vállalkozók hogyan avatkoznak be a két nyugat-balkáni ország politikai viszonyaiba, milyen anyagi és egyéb támogatást nyújtanak Orbán Viktor barátainak.
A négyek a cikk alapján bizonyítottnak látják, hogy a magyar machinációk célja Zoran Zaev észak-macedón kormányfő megbuktatása a közelgő parlamenti választásokon, a VMRO-DPMNE ellenzéki párt hatalomra segítése, és az ország NATO-tagságát előmozdító észak-macedón-görög megállapodás megtorpedózása.
Az EP-képviselők indítványukban felhozzák azt is, hogy a magyar kormányfőhöz közeli cégek a médián keresztül jelentős összegekkel támogatták a nemrég a szlovén kormány élére kinevezett kinevezett Janez Janšát. Idézik a Szlovén Újságíró Szövetséget is, amely szerint a magyarok által felvásárolt sajtótermékek lejárató kampányai és éles támadásai veszélyeztetik a médiaszabadságot és a demokráciát.
A kezdeményezők a parlamenti vitában az Európai Bizottságtól várnak felvilágosítást egyebek között arról, hogy mit tesz annak érdekében, hogy a tagállamok ne avatkozzanak be a tagjelölt országok demokratikus folyamataiba. Arra is kíváncsiak, hogy a brüsszeli testület magyarázatot kér-e a magyar kormánytól a történtekre. Piri Kati EP-képviselő lapunknak azt mondta, érdeklődéssel hallgatnák Várhelyi Olivér bővítési biztos válaszait a kérdéseikre.
