New York Times/Washinton Post/AP
Az uniónak fenn kell tartania a nyomást Magyarországra, hogy a Lex CEU megfeleljen a közösségi jognak. Ezt mondja ki az Európai Bíróság főtanácsnokának szakvéleménye, miután elmarasztalta a magyar kormány eljárását az egyetem ügyében, külön kiemelve, hogy a jogszabály csakis a Soros György alapította iskolát sújtotta. Így az kénytelen is volt tevékenysége nagy részét Bécsbe áthelyezni. A Bizottság csaknem jó két éve fordult a luxemburgi ítélőszékhez, és a Bíróság most lát hozzá az ügy érdemi tárgyalásához. A döntések általában követik a főügyész ajánlásait.
A jelentés emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor évek óta hangosan bírálja Sorost, mondván, hogy az a migrációról vallott liberális nézeteivel alá akarja ásni a földrész értékeit. A milliárdos emberbarát tagadja a vádakat. Az üzletember a nyílt társadalom híve, ami szemben áll a kormányfő által szorgalmazott illiberális állammal. Az ellentét fényében sokan úgy látták, hogy a törvény a CEU ellen irányul.
A magyar konzervatív kormány jogellenesen járt el, amikor jóváhagyta azt a törvényt, amely azután távozásra kényszerítette a liberális CEU-t. Ezt mondta ki az Európai Bíróság számára készült elemzés, amely azt is tartalmazza, hogy a vonatkozó jogszabály tisztességtelen módon pécézte ki a Közép-Európai Egyetemet. A főtanácsnok véleménye csapással ér fel Orbán Viktor számára, aki időről időre összecsap Brüsszellel saját, bevándorlás-ellenes politikája miatt és az illiberális demokrácia bajnoka akar lenni.
A Közép-Európai Egyetemnek ad igazat az Európai Bíróság állásfoglalása. A főtanácsnok arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország megszegte az uniós, illetve nemzetközi jogot, amikor korlátozta a külföldön is akkreditált felsőfokú tanintézmények működését. Úgyhogy az iskola immár bízhat a neki kedvező ítéletben. Vezetése máris üdvözölte a szakvéleményt.
A magyar fél annak idején arra hivatkozott, hogy egyetlen intézmény sem juthat jogtalan versenyelőnyhöz a többiekkel szemben, hiszen a CEU egyszerre két diplomát is kiad. Csak éppen az intézmény kiszorítása beleillett azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek célja az volt, hogy csökkenjen Soros befolyása Magyarországon. Így a kormány nagymértékben korlátozta a külföldi civil szervezetek működését is. A vége az lett, hogy kénytelen volt beszüntetni tevékenységét magyar földön a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, amely előzőleg kifogásolta a hatalom migránsellenes politikáját.
Kudarc fenyegeti a magyar államot a CEU miatt az Európai Bíróságon, mert a felkért szakértő szerint jogellenes az egyetemet sújtó, 3 éve jóváhagyott törvény. A javaslat az, hogy helyt kell adni a Bizottság panaszának. Az ítélet néhány héten belül várható. Az ügy politikailag kényes. Bírálók azt állítják, hogy a jogszabállyal Orbán Viktor jobboldali-nemzeti kormánya el akarta űzni az intézményt az országból, ami azután alig egy éve be is következett.
Pellengérre került Magyarország a CEU miatt, amely a múlt ősszel Bécsbe helyezte át az oktatás jelentős részét. Az Orbán-kormány kényszerítette távozásra a kérdéses jogszabály-módosítással. Hogy az ügy az Európai Bíróság előtt köt ki, az csupán idő kérdése volt. A panaszos maga a Bizottság, amely két éve szerződésszegési eljárást indított a magyar döntés miatt. A most világot látott elemzés semmi jót nem ígér Budapest számára.
A vita még a 2015-ös menekültválság idejére nyúlik vissza. A nemzeti-populista Fidesz akkor nyilvánította nem kívánatos személynek a liberális Soros Györgyöt. Azzal vádolta, hogy az támogatja az illegális migrációt, mégpedig azzal a céllal, hogy az érkező muzulmánok kiszorítsák az őslakosokat. A kampány során azután az egyetem is célkeresztbe került. És hiába tett eleget a törvényi kívánalmaknak, a magyar fél nem írta alá a megállapodást. Ezek után kényszerült az iskola arra, hogy költözzön, ami azonban egyetlen más társintézmény esetében sem fordult elő.
Európa ezúttal keményebbik arcát mutatja a migráció kapcsán, mert az 5 évvel ezelőtti tanulságok alapján mára jócskán megváltozott a közhangulat, így a politikusok úgy vélik, hogy nem lehetnek puhák. De hát mindenütt feljöttek a nacionalista, szélsőjobbos pártok, olyannyira, hogy a diadalittas Orbán Viktor, a keményvonalas magyar kormányfő a héten ki is jelentette: elmúltak már azok az idők, amikor az országot sértegették, amiért az védte határait. Vagyis bejelentette, hogy ő győzött a vitában. A Bizottságnak most azt vetik a szemére, hogy nem ítéli el a görög hatóságokat, amelyek gumilövedéket és könnygázt vetnek be a határon a Törökországból érkező tömegek visszaszorítására.
Egy szlovén középbal EP-képviselő meg is jegyezte: kerítéseket és falakat építünk, ahelyett hogy közös megoldást keresnénk. De hát az EU nem tudott egységes rendszert kidolgozni a menedékkérők elosztására. Az európai zöldek társelnöke pedig úgy fogalmaz, hogy az unió menedékpolitikája az utóbbi öt évben az „Európai erődre” épül. A magyar kormány ugyan a koronavírusra hivatkozva, de lezárta a két tranzitövezetet az új kérelmezők előtt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a lépés sérti a nemzetközi jogot. Varga Judit megerősítette, hogy az intézkedés meghatározatlan időre szól.
De már nem csupán Orbán alkotja az európai határvédelem élcsapatát. Az unió nagyfőnökeire, Ursula von der Leyenre, Michelre zúdul a kritika, amiért nem győzik dicsérni Görögországot, noha közben összecsapások vannak a török határon. A luxemburgi külügyminiszter sürgette, hogy az EU ne fordítson hátat saját értékeinek. Asselborn úgy fogalmazott: embertelen és nem európai, ha becsukjuk a szemünket. Minden tagállamnak megvannak a maga kötelezettségei és a földrésznek képesnek kell lennie arra, hogy segítsen Athénnak – a Genfi Konvenció rendelkezéseivel összhangban, tette hozzá.
A nacionalizmus felívelésével párhuzamosan újra felüti fejét Európában a sovinizmus, olyannyira, hogy a magyarok 67 %-a szerint bizonyos határon túli területek az országot illetik meg, ami rekord arányt jelent a földrészen. Orbán Viktor pedig a dolgozószobájában egy Nagy-Magyarország-térkép alatt tartott tanácskozást. Ezzel együtt nincs szó arról, hogy széles tömegek követelnék a határok felülvizsgálatát, de újból megjelent a gyűlölet. A magyar kormányfő nem véletlenül fotóztatta magát az említett térkép alatt, hiszen ő és elődei évtizedek óta hagyják gennyedni a Trianon okozta sebet. Az egyezmény 100. évfordulójára elkészülő rámpa több lesz, mint jelképes gesztus.
Az utóbbi hónapokban lappangó ellenségeskedés indult be az erdélyi Hargitában a katolikus székelyek, illetve ortodox szomszédjaik között. Olyannyira, hogy októberben összecsapás volt egy 1. világháborús temető miatt, diplomáciai villongással körítve. Orbán nem akarja visszaszerezni a kérdéses területeket. Nála a provokatív magatartás kettős célt szolgál: az egyik, hogy begyűjtse érte a határon túli magyarok voksait, a másik pedig, hogy ezáltal mozgósítsa hazai bázisát. Egy lengyel elemző szerint nem véletlen, hogy a politikus minden évben elzarándokol Tusványosra, mert igyekszik eszközül felhasználni az érzelmeket, a Trianon miatt érzett felháborodást. Nála ez stratégia.
Trump úgy bánik a törvénnyel, mint egy autokrata: a barátoknak mentességet szavatol, az ellenségre viszont a jog szigorával csap le. Vagyis az Egyesült Államok nagy mértékben visszalép a demokrácia területén, miután pártja bebizonyította, hogy nem hajlandó megfékezni az elnök legrosszabb kitöréseit. Így az tekintélyelvű módon a szabályok betűjéhez ragaszkodik, de ez pont az ellenkezője annak, amit az alapító atyák akartak. Persze sehol sincs ahhoz képest, ahol pl. már Magyarország jár. Hiszen ott már többről van szó, mint egy nagyszájú vezetőről és egy pártról, amely a kezére játszik. Orbán Viktor megvalósította az autokrata legalizmust, miután felforgatta az alkotmányt, megváltoztatta a szavazási rendszert a parlamentben, rátette a kezét az egész közigazgatásra és jelentős választási sikereket aratott.
Az elnökök az egész világon próbálják lerázni magukról a kormányzati fékeket, ehhez minden esetben kikezdik a jog elfogulatlanságát. Ily módon igyekeznek védeni magukat és szövetségeseiket. Ezt hívják tekintélyelvű legalizmusnak. Hogy elérjék, ahhoz a saját pártjukat használják pajzsként. Majd telerakják az igazságszolgáltatást hozzájuk hű bírákkal. Utána következik, hogy beleszólnak az ítéletekbe. Majd az jön az, hogy a jogot az ellenfelek ellen vetik be. Lásd Putyint, Erdogant, vagy éppen Lengyelországot. Itt még az USA nem tart, de az első lépéseket már megtette az említett irányban. Viszont ha már beindul a folyamat, nagyon nehéz megállítani, hiszen fegyver nélkül maradnak a bíróságok. Ennélfogva egyetlen érdemi ellenszer marad: a választás, tehát ha a közfelháborodás az urnáknál lecsapódik azok ellen, akik lehetővé teszik az autokrata legalizmust.
Az biztos, hogy a szlovák választások győztese harcot hirdetett a korrupció ellen, de hogy mit akar még, az nem világos. A Matovics-féle Egyszerű Emberek Pártja a közélet megtisztítását ígéri, viszont nem nyilvánult meg olyan, meglehetősen megosztó kérdésekben, mint az abortusz és a bevándorlás. Vilagi Aneta, a pozsonyi Comenius Egyetem politológusa úgy értékeli, hogy sokan kifejezést kívántak adni dühüknek és az OLANO vezére képes volt elhitetni, hogy ezt rajta keresztül tudják leginkább megtenni.
A sikerben nagy szerepet játszott a kettős újságíró gyilkosság, amelynek utórezgései kedvező feltételeket teremtettek a leendő kormányfő számára. A szavazók egyharmada a korrupciót tekintette a legidőszerűbb témának. Viszont a készülő négyes koalíció eléggé ingatagnak tűnik. Pártjai elutasítják a vesztegetések gyakorlatát, de az adózás, illetve a szociális politika kapcsán már vannak köztük ellentétek.
