Így nem nőtt össze az állam az egyházzal: kápolnát avatott Erdő Péter a Miniszterelnökség államtitkárságán

Végre a politikusoknak sem kell Isten házáig elfáradniuk, ha imádkozni szeretnének - Isten majd házhoz jön hozzájuk.Végre a politikusoknak sem kell Isten házáig elfáradniuk, ha imádkozni szeretnének - Isten majd házhoz jön hozzájuk.

- szögezi le Magyarország alaptörvénye (Szabadság és felelősség, VII. cikk, 3. pont).

Hogy ez a gyakorlatban mennyire érvényesül, azt jól mutatja az MTI beszámolója, mely szerint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek avatta fel szombaton a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságán kialakított kápolnát. Az eseményről egyébként Facebook-oldalán számolt be Azbej Tristan államtitkár is.

Kiszakítani egy darabot a profán térből

A Naphegy téri épületben létrehozott kápolna felszentelésén Erdő Péter azt mondta: van értelme annak, hogy külön áldással "szakítsunk ki egy darabot" a profán térből az imádság és az istentisztelet számára. A bíboros így folytatta: "amikor belépünk a templomba vagy a kápolnába, szent helyre érkezünk".

Ezért azt kívánta a hívőknek, hogy örömmel vegyenek részt a kápolna istentiszteletein, térjenek be csendben imádkozni és merítsenek erőt a Jézussal való találkozásból. Mivel egy kormányzati épületbe nem lehet csak úgy az utcáról besétálni, híveken valószínűleg államtitkárság dolgozóit és meghívott vendégeit kell érteni; akiknek így már arra sincs szükségük, hogy beüljenek egy templom VIP-padsorába, vagy hogy vegyüljenek az átlagos, utcáról betérő látogatókkal.

Elkülönülésről azért nincs szó, hiszen Erdő Péter szerint Krisztus egyháza nem csak időben, hanem térben is átfogja az összes keresztényt. Hozzátette: a kápolnában különösen is át kell érezni testvéri összetartozásunkat minden megkeresztelt emberrel, különösen azokkal, akiket hitükért elnyomnak, rágalmaznak és üldöznek. Hozzátette: hűségükből és helytállásukból erőt lehet meríteni.

Ilyen minisztériumban még nem volt

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára a szentmise után az MTI-nek azt mondta:

A kápolnát olyan ökumenikus szakrális térnek nevezte, ahol ortodoxok is misézhetnek és a protestánsok is tarthatnak istentiszteleteket. A Hungary Helps Programot pedigvilágon az első olyan kormányzati programnak nevezte, ami kifejezetten a legüldözöttebb vallási közösséget, az üldözött keresztényeket támogatja. A program két és fél éves időtartama alatt a világon 70 ezer üldözött ember megmaradását, sőt migrációból való visszatérését segítették olyan országokban és régiókban, mint a Közel-Keleten Irak, Szíria, Libanon, Jordánia vagy éppen Afrikában Nigéria, Etiópia és Kongó - emelte ki Azbej Tristan.

Nem Isten fizeti meg

Bár a magyar alkotmány egyértelműen kimondja az állam és egyház szekularizáltságát, különválást - igaz, bizonyos közösségi célok érdekében együttműködésüket is megengedi –

A napokban Semjén Zsolt, egyházügyért felelős miniszterelnök-helyettes terjesztett be törvényjavaslatot – köznyelven, jelentette be – hogy az állam átadja a Magyar Rádió (korábban a Nemzeti Múzeumnak ígért) régi ingatlanjait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, a Pázmány pilisvörösvári campusának épületéért cserébe.

Az egyetem pedig, aminek fél évvel ezelőtt még eszében sem volt megválni a Makovecz tervezte campustóé, már mielőbb költözni szeretne onnan. Itt valamiféle közösségi cél még felmerülhet: a PPKE hallgatói így legalább egy helyen, a belvárosban tanulhatnának.

Arra azonban nincs sok magyarázat, hogy az Orbán-kormány közpénz -tízmilliárdokat szór szét egyházi ingatlanfejlesztési célokra - ahogy az is nehezen védhető, hogy az Index összesítése szerint a kormány négyszer többet költ az egyházi iskolában tanulókra, mint az állami diákokra.

Adnak, de kérnek is

A támogatásoknak persze megvan a maga politikai ára. Kövér László házelnök például tavaly szeptemberben, a dunamelléki református püspök társaságban fejtette ki, mit kell tennie az egyháznak, ha azt látják, hogy egyik közösségi tagjuk nem jó irányba, nem a megfelelő pártra szeretne szavazni.