Előfizetés

„Vakugrásnak” nevezték a szakképzés átalakítását

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.03.09. 13:32

Fotó: Népszava
Tiltakoznak a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozói, és a többi hasonló intézmény pedagógusait, munkatársait dolgozóit is arra kérik, csatlakozzanak az aláírási mozgalomhoz.
 A többi centrum Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozói az új szakképzési törvény ellen, petíciójukat hétfő délben adták át Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A tiltakozók, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nevében Mészáros Imre sajtótájékoztatót is tartott, ahol arról beszélt: a szakképzés átalakításában évek óta a káosz az úr. Felidézte: 2016 végén egy olyan kerettantervet kaptak a szakképző intézmények, amelyet néhány nap alatt kellett a gyakorlatba átültetni. Majd 2016/2017 fordulóján az érettségi előtt álló diákok és tanáraik néhány hónappal a vizsgák előtt értesültek az érettségi új tartalmi követelményeiről, holott törvény szerint a vizsgakövetelményeket legalább két évvel korábban nyilvánosságra kellett volna hozni. 2018-ban azzal „borzolták a kedélyeket”, hogy bevezették a mellékszakképesítések rendszerét; Mészáros szerint ennek sikertelenségét mutatja, hogy tavaly jelentősen átszabták, leegyszerűsítették az Országos Képzési Jegyzéket, a mellékszakképesítések gyakorlatilag „mentek a kukába”. A centrumokban bevezették a kancellári rendszert, ami pluszforrásokat nem, de további bizonytalanságokat hozott. Az iskolák elnevezésén is folyamatosan változtattak, a korábbi szakközépiskolákat egy ideig szakgimnáziumoknak, most pedig majd technikumoknak nevezik. A tavaly novemberben elfogadott szakképzési törvény további változásokat hoz majd, Mészáros Imre szerint a munkavállalók szempontjából az egyik legaggályosabb, hogy foglalkoztatásuk átkerül a közalkalmazotti törvény alól a Munka törvénykönyve alá, ami a munkabiztonságot veszélyezteti – a dolgozókat például egyszerűbb lesz kirúgni. Bár a kormányzat 30 százalékos béremelés ígéretével próbálja nyugtatni a kedélyeket, ennek törvényi garanciái, pénzügyi fedezete továbbra sem ismert. A petícióban – amelyet a Szegedi Szakképzési Centrum munkavállalóinak többsége aláírt – egyebek mellett azt követelik, hogy halasszák el a törvény idei bevezetését. Emellett más centrumok dolgozóit is arra kérik, kapcsolódjanak be az aláírási mozgalomba. – A tiltakozás nem fog megállni egy petícióval – erről Szűcs Tamás PDSZ-elnök beszélt. Véleménye szerint a szakképzés átalakítása „vakugrás” a törvény előkészítetlensége miatt. Emlékeztetett: a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete – utóbbi tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult a szakképzési törvény miatt – hamarosan egyesíthetik sztrájkbizottságaikat, a PDSZ pedig alternatív tiltakozási formaként a szabadságnapok koordinált kivételével szervezne munkabeszüntetést. 

Koronavírus: a magyar elkülönítési eljárás, ahogy egy iráni diáklány látja

Hauser Zorka írása Népszavának
Publikálás dátuma
2020.03.09. 12:23

Fotó: Béres Márton / Népszava
„Távolról sem professzionális” – így jellemezte a koronavírussal fertőzött iráni egyetemista egyik, karanténban lévő évfolyamtársa a magyar hatóságok eljárását.
 A névtelenséget kérő, szintén iráni, a Semmelweis Egyetemen tanuló lány – aki az Indexnek is nyilatkozott – lapunknak a karanténból mesélte el kálváriáját. Mint felidézte, amint kiderült, hogy az egyik évfolyamtársuk megfertőződött, ő és több diáktársa is azonnal elment teszteltetni. A kórházból viszont hazaküldték őket, mondván, várjanak az egyetem utasításaira. Erre nem is kellett sokat várni, az egyetem utasította őket arra: maradjanak otthon 14 napig. Így is tettek, betartotta az utasítást. Néhány nap múltán a Facebookon kapott egy üzenetet egy magát rendőrnek nevező ismeretlen férfitól, aki elkérte a telefonszámát. Az egyetemista lány bizalmatlan volt, hiszen nem ismerte a férfit. Kétségeit nem segített eloszlatni, hogy a profilképen nem is egyenruhás embert lehetett látni, hanem egy tengerparton szelfiző párt. A diáklány nem akarta megadni az adatait, mire közölte vele a férfi: ha nem működik együtt a rendőrséggel, akkor bűncselekményt követ. A lány erre azt írta: „Kérem, legyenek egy kicsit professzionálisabbak. Nem érzem magam biztonságban.” Végül a férfi – a rendőrség magyar nyelvű oldalát megadta – elküldte a hivatali, rendőrségi vonalas számát, amin a diáklány elérte, és meggyőződött róla, hogy tényleg rendőr. Ekkor arról tájékoztatták, hogy a rendőrség fel fogja keresni. Alig húsz perc telt és öt ember megjelent nála, majd bejelentették: kórházba szállítják, öt perce van összepakolni. A diáklány furcsállotta, hogy semmilyen iratot nem mutattak neki, nem adtak tájékoztatót, csak beültették egy mentőautóba. Ott újabb meglepetés érte: a járműben ugyanis ott volt már egy másik szaktársa, és útközben felvettek még egy diákot. Egyikük szintén egy iráni tanuló volt, ráadásul ő korábban közös programon vett részt azzal a fiúval, akinek a koronavírus-tesztje pozitív lett. Amikor beértek a kórházba – folytatta történetét a lány –, egyik épületből a másikba küldték őket, míg végül találtak nekik egy kórtermet. Újabb várakozások után aztán felvették adataikat, tesztet azonban nem végeztek. A kórterembe orvos nem jött hozzájuk, csak ápolók, akik viszont nem beszéltek angolul, így a diákok semmiféle tájékoztatást nem kaptak. Annyit sikerült csak megtudniuk, hogy 14 napig karanténban lesznek. Másnap délelőtt már orvosok keresték fel őket, akik tudtak angolul és tájékoztatást adtak – igaz, a doktorok szavaiból az derült ki, hogy kicsit kaotikus a helyzet. Ők ugyanis azt hitték, hogy már rég mintát vettek a diákoktól és készül a teszt. Amikor kiderült, hogy még semmi nem történt velük, az orvosok – akik a diákok szerint rendkívül kedvesek, segítőkészek voltak – elnézést kértek. A zűrzavart azzal magyarázták, hogy nagyon sok embert hoztak be a kórházba, és nincs elég orvos, ápoló, meg kórterem. Az ügyben kérdéseket tettünk fel a rendőrségnek, ha kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.

Az operatív törzs másként látja

Míg az iráni diák a hatóságokat, azok épp a perzsa egyetemistákat hibáztatják. Az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője, Lakatos Tibor ugyanis azt mondta: a Dél-pesti Centrumkórházban elkülönített iráni egyetemisták közül ketten továbbra sem hajlandók együttműködni a karanténszabályok betartásában, „nem megengedhető magatartást tanúsítottak”, például székeket dobtak ki a kórtetemből, ezért jelenleg is rendőrök vigyázzák a rendet. A karanténban lévő egyik iráni diák lapunk érdeklődésére azt mondta: túlzás, amit róluk állítanak, csak egyszer tört ki „kisebb zűrzavar” az egyik kórteremben, és szerinte indulatuk érthető volt. Mint mondta, a diákok egyikének pozitív lett a teszteredménye, de az orvos megtiltotta, hogy elmondja ezt társainak, akikkel egy szobában van. Amikor ezt mégis megtudták a szobatársai, „kiakadtak” és számon kérték az orvost, amiért nem tájékoztatta őket.

Nekiment a török elnöknek a kormány kedvenc biztonsági szakértője

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.09. 11:09

Fotó: ADEM ALTAN / AFP
Erdogan felcímkézetlen pénzeket próbál kicsikarni az Európai Uniótól – fejtegette az M1 műsorában Nógrádi György.
 Recep Tayyip Erdogan célja, hogy minél több pénzt kapjon az Európai Uniótól "címkézés nélkül", és pénzt arra fordíthassa, amire csak akarja - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán hétfőn. Ennek Nógrádi szerint azonban ellentmond, hogy az unióban meghatározott célokra adnak forrásokat. Nógrádi György azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a török elnököt hétfőn várják Brüsszelbe, ahol az Európai Unió vezetői a török-görög határon az elmúlt napokban kialakult migrációs válsághelyzetről kívánnak tárgyalni vele – idézi a nyilatkozó szakértőt az MTI.
Nógrádi György
Fotó: Népszava
A görög kormány által vasárnap közzétett videofelvételről, amelyen az látszik, hogy a török oldalon egy katonai jármű bontja a két országot elválasztó határkerítést, a szakértő azt mondta: Erdogan rendkívül rövidtávú politikája az erődemonstráció, azzal fenyegetve, hogy a döntő többségében nem szír migránsok elárasszák Európát. Úgy vélte, Törökország belátható ideig nem lesz tagja az uniónak, Erdogan azért megy Brüsszelbe, hogy politikai céljait elérje, továbbá otthon a hatalmát stabilizálja.
Nógrádi szerint Európának ki kellene mondania, hogy nincs szüksége ennyi képzetlen munkaerőre. Bírálta, hogy az Európai Unió hosszú ideje csak tünetileg kezeli az illegális migráció problémáját, és nem tudja megoldani határvédelmét.
A Fidesz és a kormány kedvenc biztonsági szakértője nem először nyilatkozott kritikus hangnemben a török kormányról: március 7-én a köztévében azt mondta, hogy Törökország migránsokkal zsarolja az EU-t – nyilatkozatát pedig átvette minden jelentősebb kormánybarát médium is. Mindez fokozatos átrendeződést jelenthet: az eddig Erdogan elszánt szövetségesének számító, még szíriai kurdok szisztematikus gyilkolását és elüldözését is magyar nemzeti érdeknek tekintő Orbán-kabinet egyre határozottabban jelzi nemtetszését, legalábbis a sajtónyilatkozatok szintjén.