A felsőoktatásról, a nők esélyegyenlőségéről és a koronavírus-járványról is beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben, Szijjártó Péter pedig arról számolt be, hogy Magyarország tovább blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket. Ez utóbbit egyébként helyesléssel fogadta a kormánypártok mellett Párbeszéd, az LMP és a Jobbik részéről is, a felszólalás után a DK üdvözölte, hogy a kormány visszatért a konstruktív tárgyalások útjára, csak a szocialista Mesterházy Attila - aki a NATO parlamenti közgyűlés elnöke is - beszélt arról, hogy ez komoly károkat okozhat Magyarországnak, míg eredményessége kétséges.
- erről már Mellár Tamás (Párbeszéd) beszélt. Rámutatott: míg 2005-ben 424 ezer felsőoktatási hallgató volt, ez a szám 2010-ben 361 ezer, 2018-ban pedig már csak 281 ezer volt. Aggasztó az is - tette hozzá -, hogy mesterképzésben és doktori iskolákban is csökken a hallgatók száma. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszolt. Szerinte a kormány fejleszti a felsőoktatás és a szakképzés rendszerét is. A felsőoktatási intézmények sikeres működését a külföldi hallgatók nagy számával igyekezett alátámasztani, valamint olyan állításokkal, mik szerint a magyarországi egyetemek a rangsorokban egyre előrébb kerülnek, és az európai innovációs együttműködésekben is jól szerepelnek. A közmédia tudósítása alapján Schanda nem kísérletezett azzal, hogy adatokkal igazolja optimista kijelentéseit.
- jelentette ki ezt már Bősz Anett (DK), aki viszont egy felmérés eredményeire alapozta állítását. Az MTI nem vesződött azzal, hogy a hivatkozott felmérésnek legalább a címét közölje, erre talán Bősz sem tért ki, de tény, hogy már az Európai Parlament is bírálta emiatt Magyarországot. Bősz az észak-európai országokat hozta példaként, ahol - mint mondta - a férfiak beengedése a babagondozási feladatokba, illetve a családon belüli munkamegosztás helyreállítása azt eredményezte, hogy kevesebb a válások száma, nőtt az édesapák és gyermekek közötti kötődés, és elkezdődött a nők munkaerőpiaci hátrányainak visszaszorulása. Szerinte a nők esélyegyenlőségének megteremtése ügyében nem ért szót a kormány és az ellenzék, holott össztársadalmi érdek lenne a nők és férfiak jogegyenlőségének helyreállítása. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ezután elmondta: a kormány számára alapvető morális kérdés a nők és a férfiak jogegyenlősége, ezért került ez bele az alaptörvénybe is. Szerinte "a felmérések szerint" Magyarországon a férfiak az Európai Unió 68 százalékos átlagánál magasabb, 70 százalékos arányban veszik ki a részüket a gyermeknevelésből és a házimunkából.
- mondta felszólalásában Stummer János (Jobbik). Emellett egy elhúzódó menekültválság miatt aggódott, ami miatt szerinte folyamatosan új lépéseket kell tenni. Közölte: a válság léte vagy nemléte nem attól függ, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kijátssza-e a menekült-kártyát. Szijjártó Péter minderre azzal reagált, hogy 2015-ben szembesült Európa és Magyarország az illegális migrációs folyamatokkal. Szerinte mára az EU álláspontja lett az, amit mások, így Magyarország már régóta hangoztatott.
