Koronavírus: a Könyvfesztivált és a MITEM-et is későbbi időpontra tolják

Publikálás dátuma
2020.03.11. 16:14

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A következő napokban részletes tájékoztatást küldenek minden kiállítónak a könyvfesztivál új időpontjáról.
Későbbi időpontra halasztják a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált és a 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM) is. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szerdán honlapján közölte, hogy elhalasztják a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, miután a kormány szerdai ülésén veszélyhelyzetet rendelt el, és megtiltotta a száz főnél nagyobb látogatottságú beltéri és az 500 főnél nagyobb látogatottságú kültéri rendezvényeket. Mint írják, felfüggesztik az eredetileg április 23-tól 26-ig tervezett rendezvény előkészületeit is, és a következő napokban részletes tájékoztatást küldenek minden kiállítónak a könyvfesztivál új időpontjáról. Későbbi időpontra halasztják az eredetileg április 8. és május 17. közötti időpontra tervezett Madách Nemzetközi Színházi Találkozót is – közölte az MTI-vel a Nemzeti Színház, amely szerdától nem tartja meg előadásait. Az elmaradt előadások jegyeit a nézők egy későbbi időpontra becserélhetik. A MITEM-re megvásárolt jegyek és bérletek pedig érvényesek lesznek az új időpontokra, amelyekről a későbbiekben adnak tájékoztatást – olvasható a közleményben.

Ismeretlen ismerős

Publikálás dátuma
2020.03.11. 11:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Huncut mosoly, elrévedő tekintet, kiadatlan szövegrészletek. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban látható kiállítás Kertész Imre fiatalkorát, és a háború utáni éveket térképezi fel.
„Nyolc vagy kilenc éves lehettem, amikor karácsonyra, de lehet, hogy születésnapomra, naplófüzetet kértem ajándékba. Ma már nyilvánvaló, hogy az írással az ember minden áldott nap levezetheti a feszültségeit, ami a lelki higiéniájához tartozik. Gyerekként ezt érezhettem, csak nem tudtam előállítani a méltó gépezetet, amin az indulatok lassan megnyugszanak, kielégülnek, és eltűnnek a közönyös világba… Úgyhogy ez a naplófüzet érintetlen maradt.” Egy összevont szemöldökű, konok tekintetű kisfiú fényképe alatt láthatjuk e sorokat, ám szinte lehetetlennek tűnik, hogy ne szerzőjük későbbi munkássága, sorsa felől közelítve olvassuk őket. Kiadatlan interjúrészletek és fiatalkori, családi fényképek fogadnak minket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár átriumába lépve, ahol az ismeretlen Kertész Imrét idézik meg. A Kertész Imre Intézet által szervezett vándorkiállítás a szerző tanulóéveire koncentrálva az 1934-es élményektől indul, amelyek az alkotói pálya későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározhatták. Az iskolai évek akkor kezdődtek, amikor az ötéves gyermek szülei elváltak, és beíratták egy neves pesti fiúinternátusba, a Gábor Ignác Fiúnevelő Intézetbe, ahol elemi iskolai tanulmányait végezte. Az ifjú Kertész Imrét végig követhetjük a gimnáziumi és a rövid ideig tartó újságírói éveken, első feleségével, Vas Albinával való megismerkedésén át 1955-ig, amikor úgy döntött, a független írói pályát választja.
A fekete-fehér fotók, amelyeken egyedül, vagy épp szülei, barátai társaságában látható, és a szövegrészletek sokrétű életutat mutatnak be. Számos háttérinformációt is megtudunk, például, hogy milyen elemi ellenállás volt a kisdiákban az iskolával szemben, minden reggel arról álmodozott, hátha lebombázzák a gimnáziumot. A matematikával és a fizikával ellentétben azonban az irodalom korán felkeltette az érdeklődését: gyakran olvasott a takaró alatt a sötétben, és kedvencei közé tartoztak a ponyvaregények, Dosztojevszkijben is a „ponyvaszerűséget és az emelkedettséget” kedvelte. Mint írja, „apámék nem voltak különösebben művelt emberek, de megvolt a Bűn és bűnhődés Dosztojevszkijtől, és azt is próbáltam elolvasni, izgatott a gyilkosság. A vége annyira megtetszett, hogy kívülről megtanultam, sokáig fel tudtam mondani az utolsó oldalakat, amikor Raszkolnyikov megtér és megbánja bűneit, ott van Szibériában és jól érzi magát – ez hatott a Sorstalanságra, egész biztos.” A vándorkiállítás első alkalommal digitális tartalmakkal is kiegészült, így az interaktív eszközöknek köszönhetően jobban is elmerülhetünk a 2002-ben Nobel-díjjal elismert író életművében, ami még megannyi rejtett réteget hordozhat magában. És mindezt talán már a zsivány tekintetű hétéves, majd a háború után a Zivatar utcai ablakból kikönyökölő Kertész Imre tekintetében is láthatjuk.

Infó

Az ismeretlen Kertész Imre. Tanulóévek 1934-1935. A Kertész Imre Intézet vándorkiállítása Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Központi Könyvtár – Átrium Nyitva: március 27-ig. 

Szerző
Témák
Kertész Imre

Top ötvenben a Zeneakadémia

Publikálás dátuma
2020.03.10. 20:18

A Zeneakadémia a világ 47. legjobb előadó-művészeti egyeteme.
A neves brit Quacquarelli Symonds (QS) idei oktatási ranglistán kategóriájában az ötven legjobb között végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ezen belül az intézményi hírnév szempontja alapján a még előkelőbb 21. helyet szerezte meg. Öt tudományág negyvennyolc képzési területén listázza a cég a világ egyetemeit, köztük az előadó-művészetben is. A kelet-közép-európai régió művészeti egyetemei közül csak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szerepel az első ötvenben. Az uniós mezőnyt nézve a Zeneakadémia a 14., az intézményi hírnév szempontja alapján pedig a 8. helyen van. A Zeneakadémia összesített 47. helyezettként olyan tekintélyes intézmények szomszédságában szerepel az idei listán, mint a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium (44.), a berlini (46.) és a hamburgi (48.) zeneművészeti főiskola, valamint a londoni King's College (42.), az intézményi hírnév szempontja szerint rangsorolva pedig előbbieken kívül a bloomingtoni Indianai Egyetem és az illinoisi Északnyugati Egyetem társaságában. Kiemelkedőnek számítanak többek között a Zeneakadémia zenetudományi kutatásai, a Kodály Intézetben és a Liszt Múzeumban zajló tudományos tevékenység. A másik fontos szempont az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága. A Zeneakadémia kutatási eredményeire számos hivatkozás mutat például a Kodály-módszer folyamatos fejlesztése és a Liszt-kultusz erősítése tekintetében. A harmadik az, hogy mennyi diák jut egy oktatóra. Ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai folytán kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik. A negyedik a munkáltatók véleménye. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendők a zenei „munkaerőpiacon". Az ötödik és hatodik az intézmény nemzetközi nyitottsága, a külföldi hallgatók és oktatók aránya. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak aránya meghaladja a 20 százalékot.  
Szerző
Témák
Zeneakadémia