Be kell rendezkedni az otthoni munkára

Egyre több cég küldi otthoni munkára dolgozóit. Az iskolák bezárása miatt a szülőknek egyébként sincs más lehetőségük, ha fizetést szeretnének kapni.

A koronavírus terjedése miatt sorra rendelik el a hazai cégek is dolgozóik számára az otthoni munkavégzést. Persze nem minden munkahelyen van erre lehetőség, de ahol megtehetik – főként a szolgáltató szektorban –, ott meg is teszik, hiszen a home office most a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt érdeke. Így egyrészt csökken a járvány terjedésének kockázata, másrészt, mivel a kormány végül mégis az iskolák bezárása mellett döntött pénteken, a szülőknek gyakorlatilag nem marad más választásuk, mint otthonról dolgozni. Máskülönben vagy szabadságra mehetnek, vagy nem kapnak fizetést, és tápénz sem jár erre az időszakra.

A jelenlegi szabályok szerint egy hosszabb iskolabezárási periódus során a szülő két lehetőség közül választhat, ha nem tudja másra bízni gyermeke napközbeni felügyeletét, a home office nem megoldható és a munkáltató sem vállalja önként a bérfizetést a távollét idejére: vagy feléli éves szabadságkeretének jelentős részét, vagy lemond jövedelméről – mutatott rá Simon Emese Júlia, a BDO Legal partnere, aki szerint nem kizárt, hogy a jövőben módosítják ezen jogszabályokat. Orbán Viktor miniszterelnök azonban péntek esti bejelentésében még csak nem is utalt ilyesmire az iskolák bezárása kapcsán.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint a munkaadó és a dolgozó köthet olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a feleknek célszerű megállapodniuk a díjazásról, mivel a jogszabály nem teszi kötelezővé a díjazás megfizetését. Mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum. Arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap „ára”, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria keretet arányosan csökkentik.

A tömeges home office-hoz a jogszabályokon is változtatni kellene

A szülők dolgozhatnak persze otthonról is, ám ez nem minden munkakörben lehetséges, és nem is egyszerű feladat a gyerekek mellett, pláne, ha azok "digitális tanulását" is felügyelni kell közben. Számos cég azonban már maga elrendelte a napokban vagy hamarosan bevezeti a távmunkát. Ennek ugyanakkor számos feltétele van. Ha a home office elrendelése egyoldalú munkáltatói intézkedésként történik, akkor ennek időtartama évi legfeljebb 44 munkanap vagy 352 munkaóra lehet, a munkáltató pedig ez idő alatt sem mentesül a munkavédelmi kötelezettségek alól.

A hatályos előírások szerint minden home office-ba küldött munkavállaló esetében el kell végezni az eszköz és a teljesítési hely – gyakorlatilag a munkavállaló saját otthonán belüli kijelölt terület – munkavédelmi kockázatértékelését. A helyiségnek többek között megfelelően szellőztethetőnek, fűthetőnek, természetes és mesterséges megvilágítással ellátottnak kell lennie, a munkaeszközöknek pedig meg kell felelniük a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek. Ezek legalábbis a jelenlegi előírások az otthoni munkavégzésre, amit vélhetően még békeidőben sem tart be teljesen minden cég, a koronavírus miatti tömeges otthoni munkavégzés ráadásul most teljesen új helyzetet is teremt.

Az új helyzet pedig új jogszabályi rendelkezéseket is indokolna – véli Máriás Attila, a BDO Legal munkaügyi szakértője. Szerinte akár a Munka Törvénykönyvének határozott időre szóló módosításával, akár rendeleti úton mindenképpen célszerű volna egyértelműen rendezni többek között azoknak a munkavállalóknak a helyzetét, akiknek a gyermeke ugyan nem beteg, de egészségügyi zárlat vonatkozik rá. Ugyanilyen jellegű jogszabályi változtatással lenne elérhető az is, hogy ne az érintett feleknek kelljen a home office jogalapját megteremteniük. Az otthoni munkavégzés munka- és tűzvédelmi szempontjainak átmeneti lazítása szintén indokolt lehet – véli a szakértő.

Eddig csak a dolgozók 4 százaléka dolgozott távmunkában

Az otthoni munkavégzés számos cégnél egyébként egyáltalán nem ismeretlen jelenség, bár túlzottan elterjedtnek sem mondható. A KSH legutóbbi, 2018-as adatai szerint a munkavállalók alig 4 százaléka, mindössze 144 ezer ember dolgozott távmunkában. Közülük több mint 135 ezren szellemi foglalkozásúak, hiszen az otthoni munkavégzés jellemzően e területeken lehetséges.

Az adatok azonban némiképp csalókák, mert valójában ennél jóval többen lehetnek azok, akik heti egy-két napot már otthonról dolgoznak. Ezt a munkavállalók úgy 20-30 százaléka eddig is megtehette, zömmel a szolgáltató szektorban – mondta érdeklődésünkre Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke. Egy-két napra hazavinni a tennivalókat azonban egészen más helyzet, mint huzamosan, akár hónapokig is a munkahelytől távol dolgozni. Márpedig most a koronavírus miatt minden jel szerint erre kell felkészülni.

Az utóbbi napokban a cégek sorra jelentik be, hogy otthoni munkára küldik dolgozóikat, vagy legalábbis elkezdenek felkészülni rá. Az informatikai szektorban szinte az összes cég így dönt, de a telekommunikációs cégek és a bankok is ez irányba tesznek lépéseket – mutatott rá Forgács Tamás. Szerinte a szolgáltató szektor 80-90 százalékában megoldható a home office, de a mostani helyzet kihívások elé állítja a munkadókat, hiszen gyorsan és nagylétszámú dolgozói gárdát kell átállítani huzamosabb időre szóló otthoni munkára. Mindenre van azonban megoldás, de a feladatokat és a szükséges intézkedéseket jól át kell gondolni – figyelmeztet Forgács Tamás.

A távmunkához nyilvánvalóan szükség van számítógépre és internetkapcsolatra, illetve a cég rendszerébe történő biztonságos belépési lehetőségre. Ahol eddig nem volt jellemző az otthoni munka, ott már ezzel is probléma adódhat, a cégek őrült tempóban el is kezdték felvásárolni a laptopokat. Ahol viszont már mód nyílt alkalmanként a home office-ra, ott most annak huzamossága okozhat nem várt problémákat. A távmunka felügyeletének, a feladatok kiosztásának vagy a számonkérésneka módja alapvetően megváltozik. A dolgozók nem lesznek fizikailag egy légtérben, telefonon pedig nem lehet mindent megbeszélni, szükség lehet például képernyőmegosztásra is. A kommunikációs nehézségek akár a teljesítmény romlásához vezethetnek – magyarázza Forgács Tamás.

A távmunka szövetség ezért az otthoni munkavállalás előkészítésére ingyenesen elérhetővé tette szakmai szempontrendszerét és kontrolling megoldását a minositett.tavmunka.org címen, ahol egy kérdőív alapján a cégek áttekinthetik jogi, információbiztonsági, IT, kommunikációs, HR, munkaszervezési és kontrolling szempontú felkészültségüket. A kérdőív beküldése esetén a szövetség megfelelőségi oklevelet is kiállít, amely objektív igazolása lehet a távmunkára való felkészültségnek.

Az (minositett.tavmunka.org/JC360-HomeOffice) oldalon ingyenesen elérhető egy olyan alkalmazás is, amelynek napi jelentése objektív információt ad az otthoni munkavégzésről, így a vezetők nem mondhatják, hogy otthonról nem dolgoznak beosztottjaik.

Videókonferencia, krízisszoftver – új kommunikációs formák a cégeknél

A koronavírus olaszországi megjelenésével egyidőben jelentősen megnőtt az Invitech infokommunikációs szolgáltatónál a sávszélesség-bővítési lehetőségek iránti érdeklődés. Egyre több magyarországi cég vette elő ugyanis a krízishelyzetekre vonatkozó intézkedési terveit, amelyben az első tennivalók között szerepel a távmunkát minél szélesebb körben lehetővé tévő technikai feltételek azonnali megteremtése.

A felkészülés nem a pánik része, a cégek a lehető legkörültekintőbb módon elkészített üzletfolytonossági terveik alapján járnak el. A internetes elérés alapvető fontosságú egy ilyen helyzet kezelésében akár rövid, akár hosszú távról beszélünk – hangsúlyozta Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese. Arra is kitért: ugyanilyen megnövekedett érdeklődés tapasztalható az online csoportmunkákat és értekezleteket lehetővé tévő megoldások, valamint a videokonferenciák és -hívások lebonyolításához szükséges eszközök iránt is. Több országban ugyanis átmenetileg csak ilyen módon kívánnak érintkezni, tárgyalni az egyes vállalatok a belföldi és külföldi partnereikkel. A társaság tapasztalatai szerint a hazai nagyvállalatok és közepes méretű vállalkozások között olyanok is akadnak, akik a sávszélesség tényleges bővítésével még kivárnak, de annak technikai feltételeit – például erősebb routerek beszerzésével – már most igyekeznek megteremteni.

A Cisco adataiból az látszik, hogy Ázsiában most átlagosan kétszer annyit időt töltenek a résztvevők egy-egy videokonferencia-beszélgetésben, mint korábban. A cég a koronavírus miatt 44 országban, így Magyarországon is szélesítette a lehetőségeket az ingyenes Webex szolgáltatásában (felhő alapú online konferencia platform, video, fájlmegosztás, chat, felvétel funkcióval): 90 napos ingyenes hozzáférést ad a még nem partner cégeknek, a meglévő ügyfelek pedig az otthonról dolgozók megnövekedett számától függetlenül plusz költségek nélkül vehetik azt igénybe. A Cisco adatai szerint februárban és március első hetében a koronavírus által érintett országokban hétszeresére nőtt az ingyenes Webex szolgáltatásra regisztrálók száma, Magyarországon az elmúlt napokban hatszoros növekedést tapasztaltak. A vírus földrajzi terjedése így az ingyenes regisztrációknál is követhető.

A hazai startup cég, a Talk-a-bot a járvány idejére szintén ingyenesen elérhetővé tette vállalati kommunikációs szoftverét. A CHEQ Krízis szoftver bármilyen okostelefonon használható, külön applikáció telepítése nélkül, így a vállalat vezetése és a dolgozók gyorsan, titkosított formában tarthatják a kapcsolatot akkor is, ha a kollégák nem rendelkeznek számítógéppel vagy e-mail címmel.

A LogMeIn pedig az egészségügyi szolgáltatóknak, oktatási intézményeknek, állami, önkormányzati szerveknek, és nonprofit szervezeteknek három hónapos ingyenes hozzáférést biztosít azon termékeihez, amelyek megoldást nyújtanak a virtuális megbeszélések és videókonferenciák megszervezésére, internetes képzések és virtuális rendezvények lebonyolítására, valamint a távoli IT support és távoli elérés biztosítására.

Az idősebbeknek nehezebb lehet az átállás

Cégek százainál zajlanak gyorstalpalók az otthoni munkavégzéshez használt felületek elsajátításáról, a vállalkozások tesztüzemet végeznek, raklapra vásárolják a laptopokat, illetve az egyéb informatikai eszközöket, és igyekeznek biztosítani a hozzáférést a székhelyükön futó informatikai megoldásokhoz. A most szerzett tapasztalatokból sok cég fog a későbbiekben is profitálni – fogalmaz Steigervald Krisztián, generációs szakértő. Szerinte van, akinek rutinszerűen fog menni a home office és az online együttműködés, míg sokaknak ez merőben új helyzet lesz, amelyben elveszettnek érzik majd magukat.

A bizonytalanság, az információ-hiány, az új helyzet miatt csökkenhet a dolgozói aktivitás, nőhet a depresszió, ezért nem szabad otthon sem magukra hagyni a munkavállalókat. A generációs szakértő úgy véli: a 45-50 felettiek vannak a legnagyobb veszélyben. Ők abban szocializálódtak, hogy a munkahely a második otthon. Nagyra értékelik a csapatot, az élőszavas kommunikációt, előbb értekeznek, mint hogy üzenetet írnának, de sokszor okoz gondot számukra az új eszközök és megoldások alkalmazása.

Az Y és Z generációba tartozó munkavállalók viszont most „tapsikolnak örömükben”, hogy azoknál a cégeknél, ahol erre minimális esély mutatkozik, a következő hetekben biztosan elrendelik a bejárási tilalmat a munkáltatók. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az otthoni munka a fiatalok köreiben is okozhat problémákat. Nem az eszközök használata okán, hanem inkább azért, mert otthoni környezetben könnyen kifolyik az ember kezéből az idő – fogalmaz Steigervald Krisztián.

Szerinte a munkaadóknak ezért a következő hetekben nagyon világos feladatkiosztásokkal kell élniük, sok részletmunkára kell feszes, de tartható határidőt adniuk, és ezeket számon kell kérniük a rendszeres bejelentkezésekkor. A kutató ezen a ponton egy fontos generációs különbségre, az eltérő telefonhasználati szokásokra hívta fel a figyelmet. Az Y, Z generáció nem szívesen telefonál, mert az ő tereikben az azonnali reakció kockázatot jelent, egy elhamarkodott kijelentés a barátok elvesztését jelentheti. Őket ezért jobb, ha főnökeik előbb más csatornán tájékoztatják, hogy hamarosan telefonálni fognak. A fiatalabb generációknak pedig azt kell belátniuk, hogy az elektronikus eszközök, az ismeretlen rendszerek használata az offline világban szocializálódott generációknak esetleg nehezebben megy.