Előfizetés

Fáradtságot is okozhat a tavasz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.18. 17:22

Fotó: Fotografie Klaus Ti / AFP
A legtöbben alig várják az megújulás évszakát, amely idén rendkívüli, egyéb kellemetlenségeket is okozhat.
A tavaszi fáradtság, bár meglepő és kellemetlen is lehet, a szervezet változásra adott normális reakciója. Az emberi test úgy igyekszik alkalmazkodni a hőmérséklet és a légnyomás változásához, hogy a napfényre fokozott hormontermeléssel reagál. A kényelmesebb életmódot, a „punnyadást”, - jó esetben – több aktivitás váltja fel, ami kezdetben fárasztó lehet. Az is oka lehet a tavaszi fáradtságnak, hogy az időjárási körülmények is sűrűn változnak.
Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább vagyunk ébren. A kettő közötti átmenet viszont mindenkit megviselhet. A szürkeségben a szerotonin szintünk csökken, ami depressziót okozhat, ahogy azonban hosszabbodnak a nappalok, egyre több napfényhez jutunk, az alvást szabályozó melatonin hormon szintje esik vissza. A változás zavart okozhat az ébrenlét és az alvás, a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet úgynevezett belső biológiai órájában, fáradékonyságot, nappali álmosságot, kedvtelenséget okozhat.
A fizikai és pszichés tünetekkel is járó, ideiglenes állapot kimerültséget, rosszkedvet, az energiaszint jelentős megcsappanását, sokaknál migrént, fejfájást, ízületi fájdalmakat vagy alvási problémákat is okozhat. Tünete lehet ingerlékenység és a fertőzésekkel szembeni nagyobb fogékonyság is. Hiába örülünk, hogy hosszabbak a nappalok, megújul és egyre zöldül a természet, indokolatlannak tűnő lehangoltságot okozhat az is, hogy tél végére kimerülnek vitamin- és ásványianyag-tartalékaink. Különösen a D-vitamin készlet csappan meg. Ennek, az egyébként nem is pusztán vitaminnak, hanem hormonnak a hiánya nemcsak fáradékonyságot, hanem több, hormonális problémát is kiválthat.

Mit tehetünk?

A tavaszi fáradtság, mint megírtuk, több hétig is eltarthat, sőt az erős hőmérséklet-különbség és a megemelkedett UV-sugárzás tovább is súlyosbíthatja. A tavaszi fáradtságot az egészségesebb életmód: a táplálkozás megváltoztatása, nehéz, a feldolgozott és gyorsételek helyett a sok, évszaknak megfelelő friss zöldség és gyümölcs fogyasztása, ezáltal a fokozott vitamin- és ásványianyag-bevitel és a rendszeres mozgás beiktatása segíthet elkerülni vagy enyhíteni, ez utóbbi ráadásul a mindennapi stressz levezetésében is segít. Lehetőleg legyünk minél többet friss levegőn, a jelen helyzetben a kertben vagy olyan helyeken, ahol más emberektől kellő, legalább kétméteres távolságot tudunk tartani. Szellőztessünk gyakran, a friss oxigén felpezsdíti agyunkat, segíti a koncentrációképességünket is. Aludjunk eleget, de ne vigyük túlzásba, a túlalvástól ugyanis még fáradtabbak leszünk.
Törekedjünk a rendszerességre: minden nap ugyanabban az időpontban keljünk fel és feküdjünk le. Ha álmosak vagyunk napközben, sétáljunk egyet, mozgassuk át magunkat pár nyújtózkodós tornagyakorlattal. Kávé helyett igyunk inkább frissítő mentateát. A sok folyadékfogyasztás közérzetjavulást eredményez; a legjobb a tiszta víz, amiből legalább 2 liter fogyasztása ajánlott. A nagy változtatásokat is érdemes kis lépésekben megtenni; minden nap legyen egyre több a mozgás és kicsit emeljük az elfogyasztott értékes élelmiszer és víz mennyiségét, így az idei, a járványhelyzet miatt furcsa tavaszban is több örömet találunk. 

Betegséget is jelezhet

Ha elegendő alvás, egészséges étkezés, rendszeres mozgás hatására sem javulnak, akkor javasolt orvoshoz tanácsát kérni. Ha a krónikus fáradtság több hónapig tart, több betegség is állhat a háttérben. A tartós fáradtság vérszegénység, autoimmun betegség, idegesség, depresszió, vese-, máj-, vagy szívbetegség, pajzsmirigy alulműködés kezdeti tünete vagy szövődménye is lehet. A szokatlan fáradékonyság jelezheti a mellékvese kifáradását. Ez a stresszes életmód egyik következménye, ugyanis stressz hatására a mellékvesék által termelt kortizol szintje megnő, tartós stressz esetén folyamatosan magas is marad. Ha a mellékvese kifárad, hirtelen megcsappan a kortizol mennyisége, ami depressziót, letargiát is eredményez. A problémát megfelelő stresszkezeléssel lehet orvosolni, de szükség lehet gyógyszeres kezelésre is. 
A fáradékonyság az inzulinrezisztencia jele is lehet. Az egyre inkább népbetegséggé váló állapot kezelés nélkül könnyen 2-es típusú cukorbetegséggé nőheti ki magát. IR esetén a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra, és éheznek, mert nem jutnak glükózhoz. A hasnyálmirigy kompenzálásképpen még több inzulint bocsát ki. Kezdetben csak ennek szintje válik magassá, de később a vércukor szintje is megemelkedik. Az inzulinrezisztencia, de a cukorbetegség egyik fő tünete az állandó, de főleg az étkezések után tapasztalt fáradtság. A kezeléshez személyre szabott diéta, rendszeres testmozgás és akár gyógyszeres vagy inzulinos terápia válhat szükségessé. 

A gazdagokat okolja a klímaváltozásért egy nemzetközi tanulmány

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.18. 09:55

Fotó: MAISANT Ludovic / AFP / hemis.fr
A tehetősek több energiát, üzemanyagot fogyasztanak, és ha ez továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra épül, akkor a folyamatos növekedés katasztrofális hatással lesz az éghajlatra – állapította meg egy nemzetközi tanulmány.
A Leedsi Egyetem kutatóinak 86 országra kiterjesztett vizsgálatának eredményei szerint az emberek leggazdagabb tizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban – derítették ki a Leedsi Egyetem kutatói egy 86 országra kiterjesztett vizsgálatban. Az eredményeiket a Nature Energy című folyóiratban publikálták.    
A szakadék a közlekedés tekintetében a legnagyobb: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized – írja a BBC hírportálja. Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autót vezessenek. A kutatók szerint minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy jelentős változtatások hiányában a háztartások energiafelhasználása a 2011-eshez képest megduplázódhat 2050-re, még az energiahatékonyság javítása mellett is. 
Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. A témában egyedülállónak számító tanulmány szerint a közlekedésben a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható az elhasznált energia több mint fele. Ez megegyezik azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka. Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre.
A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, ám a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefügésben. A szerzők szerint a kormányok egyebek között a tömegközlekedés fejlesztése és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot. Egy másik alternatíva az autók elektromosításának felgyorsítása, ám korábbi tanulmányok szerint még ebben az esetben is csökkenteni kellene az autóvezetés iránti igényt. 
A kutatók összevetették az egyes országok relatív energiafogyasztását is. A mutatók szerint a brit állampolgárok egyötöde, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, míg a kínaiak mindössze 2 százaléka, az indiaiak 0,02 százaléka van benne a globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában. „Ez a tanulmány a hozzánk hasonló, viszonylag gazdag emberek szemébe mondja azt, amit nem akarunk hallani” – mondta Kevin Anderson, a manchesteri Tyndall Központ munkatársa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Mint fogalmazott: „a klímakérdés hozzánk, a nagy kibocsátókhoz, a politikusokhoz, üzletemberekhez, újságírókhoz, tudósokhoz kötődik. Amikor mi azt mondjuk, hogy nem kellenek magasabb adók a repülés terén, az azt jelenti, hogy mi nem akarunk kevesebb repülni”. „Ugyanez igaz az autóinkra és az otthonaink méretére. Meggyőztük magunkat arról, hogy az életünk normális, ugyanakkor a számok egy teljesen más képet festenek” – fűzte hozzá a professzor. 
A tanulmány szerint a közlekedésben használt energia 31 százalékkal növekedhet a század közepéig. „Ha a közlekedés továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra fog épülni, akkor ez a növekedés katasztrofális lesz az éghajlatra nézve” – írják a kutatók.

Pulzáló fehér törpét fedezték fel egy kettőscsillag-rendszerben

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.17. 17:17
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A csillagmaradványok fontos információkkal szolgálnak arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog majd meghalni.
Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál a Nature Astronomy című szaklapban publikált tanulmány alapján.
A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait.
A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt. A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok. Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába.
A legtöbb fehér törpéről úgy vélik, hogy elsősorban szénből és oxigénből állnak, ezt a fehér törpét azonban főként hélium alkotja. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy a bináris kettősben lévő társa korán vetett véget a csillag fejlődésének, még mielőtt a hélium szénné és oxigénné alakult volna.
A csillag pulzálását a HiPERCAM, a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett forradalmi, nagy sebességű kamera segítségével észlelték. A szerkezet milliszekundumonként képes egy képet öt különböző színben elkészíteni. A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigeten található 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (GTC), a világ legnagyobb optikai teleszkópja tetején helyezkedik el. Ez észlelte a fehér törpe gyors és finom pulzálását.
A szakértők két módszer, az asztroszeizmológia és az ekliptika segítségével vontak le következtetéseket a csillag szerkezetéről. Az asztroszeizmológia révén azt mérték, milyen gyorsan haladnak át a hanghullámok a fehér törpén.
A kutatást vezető Steven Parsons elmondta, az ilyen égitestek összetételének meghatározása nem egyszerű, mivel tömegük nagyjából a Nap tömegének fele, méretük a Földéhez hasonló. Ez azt jelenti, hogy a fehér törpén rendkívül erős a gravitáció, nagyjából egymilliószor nagyobb, mint a Földön. Egy ilyen törpe felszínén egy átlagos ember hatvanmillió kilogrammot nyomna. 
A gravitáció hatására minden nehéz elem a fehér törpe közepe felé süllyed, csak a könnyű elemek maradnak a felszínen, így a valódi összetétele rejtve marad a felszín alatt. "Ez az általunk felfedezett pulzáló fehér törpe különösen fontos, mivel meg tudjuk mérni a tömegét és rádiuszát, ami segít meghatározni, mi alkotja. Még érdekesebb, hogy ennek a kettős csillagrendszernek a tagjai a múltban kölcsönhatásba léptek egymással, tehát oda-vissza adtak egymásnak anyagokat. Láthatjuk, hogyan hatott ez a bináris fejlődés a fehér törpe szerkezetére, korábban ezt nem tudtuk vizsgálni" – mondta el Parsons.