A tavaszi fáradtság, bár meglepő és kellemetlen is lehet, a szervezet változásra adott normális reakciója. Az emberi test úgy igyekszik alkalmazkodni a hőmérséklet és a légnyomás változásához, hogy a napfényre fokozott hormontermeléssel reagál. A kényelmesebb életmódot, a „punnyadást”, - jó esetben – több aktivitás váltja fel, ami kezdetben fárasztó lehet. Az is oka lehet a tavaszi fáradtságnak, hogy az időjárási körülmények is sűrűn változnak.
Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább vagyunk ébren. A kettő közötti átmenet viszont mindenkit megviselhet. A szürkeségben a szerotonin szintünk csökken, ami depressziót okozhat, ahogy azonban hosszabbodnak a nappalok, egyre több napfényhez jutunk, az alvást szabályozó melatonin hormon szintje esik vissza. A változás zavart okozhat az ébrenlét és az alvás, a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet úgynevezett belső biológiai órájában, fáradékonyságot, nappali álmosságot, kedvtelenséget okozhat.
A fizikai és pszichés tünetekkel is járó, ideiglenes állapot kimerültséget, rosszkedvet, az energiaszint jelentős megcsappanását, sokaknál migrént, fejfájást, ízületi fájdalmakat vagy alvási problémákat is okozhat. Tünete lehet ingerlékenység és a fertőzésekkel szembeni nagyobb fogékonyság is. Hiába örülünk, hogy hosszabbak a nappalok, megújul és egyre zöldül a természet, indokolatlannak tűnő lehangoltságot okozhat az is, hogy tél végére kimerülnek vitamin- és ásványianyag-tartalékaink. Különösen a D-vitamin készlet csappan meg. Ennek, az egyébként nem is pusztán vitaminnak, hanem hormonnak a hiánya nemcsak fáradékonyságot, hanem több, hormonális problémát is kiválthat.
Mit tehetünk?
A tavaszi fáradtság, mint megírtuk, több hétig is eltarthat, sőt az erős hőmérséklet-különbség és a megemelkedett UV-sugárzás tovább is súlyosbíthatja. A tavaszi fáradtságot az egészségesebb életmód: a táplálkozás megváltoztatása, nehéz, a feldolgozott és gyorsételek helyett a sok, évszaknak megfelelő friss zöldség és gyümölcs fogyasztása, ezáltal a fokozott vitamin- és ásványianyag-bevitel és a rendszeres mozgás beiktatása segíthet elkerülni vagy enyhíteni, ez utóbbi ráadásul a mindennapi stressz levezetésében is segít. Lehetőleg legyünk minél többet friss levegőn, a jelen helyzetben a kertben vagy olyan helyeken, ahol más emberektől kellő, legalább kétméteres távolságot tudunk tartani. Szellőztessünk gyakran, a friss oxigén felpezsdíti agyunkat, segíti a koncentrációképességünket is. Aludjunk eleget, de ne vigyük túlzásba, a túlalvástól ugyanis még fáradtabbak leszünk.
Törekedjünk a rendszerességre: minden nap ugyanabban az időpontban keljünk fel és feküdjünk le. Ha álmosak vagyunk napközben, sétáljunk egyet, mozgassuk át magunkat pár nyújtózkodós tornagyakorlattal. Kávé helyett igyunk inkább frissítő mentateát. A sok folyadékfogyasztás közérzetjavulást eredményez; a legjobb a tiszta víz, amiből legalább 2 liter fogyasztása ajánlott. A nagy változtatásokat is érdemes kis lépésekben megtenni; minden nap legyen egyre több a mozgás és kicsit emeljük az elfogyasztott értékes élelmiszer és víz mennyiségét, így az idei, a járványhelyzet miatt furcsa tavaszban is több örömet találunk.
Betegséget is jelezhet
Ha elegendő alvás, egészséges étkezés, rendszeres mozgás hatására sem javulnak, akkor javasolt orvoshoz tanácsát kérni. Ha a krónikus fáradtság több hónapig tart, több betegség is állhat a háttérben. A tartós fáradtság vérszegénység, autoimmun betegség, idegesség, depresszió, vese-, máj-, vagy szívbetegség, pajzsmirigy alulműködés kezdeti tünete vagy szövődménye is lehet. A szokatlan fáradékonyság jelezheti a mellékvese kifáradását. Ez a stresszes életmód egyik következménye, ugyanis stressz hatására a mellékvesék által termelt kortizol szintje megnő, tartós stressz esetén folyamatosan magas is marad. Ha a mellékvese kifárad, hirtelen megcsappan a kortizol mennyisége, ami depressziót, letargiát is eredményez. A problémát megfelelő stresszkezeléssel lehet orvosolni, de szükség lehet gyógyszeres kezelésre is.
A fáradékonyság az inzulinrezisztencia jele is lehet. Az egyre inkább népbetegséggé váló állapot kezelés nélkül könnyen 2-es típusú cukorbetegséggé nőheti ki magát. IR esetén a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra, és éheznek, mert nem jutnak glükózhoz. A hasnyálmirigy kompenzálásképpen még több inzulint bocsát ki. Kezdetben csak ennek szintje válik magassá, de később a vércukor szintje is megemelkedik. Az inzulinrezisztencia, de a cukorbetegség egyik fő tünete az állandó, de főleg az étkezések után tapasztalt fáradtság. A kezeléshez személyre szabott diéta, rendszeres testmozgás és akár gyógyszeres vagy inzulinos terápia válhat szükségessé.
