Már tanszüneti menetrend szerint indulnak a közösségi közlekedési járatok Budapesten

Publikálás dátuma
2020.03.19. 06:31

Fotó: Jani Martin / Népszava
A változás főként a reggeli és a délutáni csúcsidei indulásokat érinti.
Mától a tanítási szünetben érvényes menetrend szerint indulnak a közösségi közlekedési járatok, mivel a koronavírus-járványhoz kapcsolódó intézkedések részeként ideiglenesen nem látogathatják az iskolákat a tanulók. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV közös közleménye szerint a budapesti utasforgalom mintegy 35 százalékát a diákok adják, ezért az oktatási intézmények bezárásával már eleve ennyivel kevesebben utaztak a járműveken. Az egyre több fővárosi cégnél elrendelt „home office” munkavégzés szintén hozzájárult a forgalomcsökkenéshez – írták. A tanszüneti menetrend főként a reggeli és a délutáni csúcsidei indulásokat érinti. A tanítási időszakhoz képest körülbelül 200 fővárosi járművet és járművezetőt tudnak tehermentesíteni az átmeneti időszakban. A tanítási szünetben érvényes menetrendek megtalálhatók a BKK honlapján a www.bkk.hu/menetrend címen. Az utazástervezéshez a mobilapplikációként és a BKK weboldalán is elérhető BKK Futár alkalmazást ajánlják, amely valós idejű járatinformációk alapján mindig az optimális útvonalat ajánlja fel – áll a közleményben.

Egyelőre maradhatnak Magyarországon a kiutasított iráni diákok

Publikálás dátuma
2020.03.19. 06:30
Illusztráció
Fotó: HECTOR RETAMAL / AFP
A védőik szerint kollektív büntetésről van szó, ami sérti az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Egyelőre nem kellett elhagynia az országot annak a 13 iráni diáknak, akik a rendőrség szerint karanténba zárásuk után járványügyi szabályszegést követtek el azzal, hogy elhagyták a kijelölt kórtermüket a Szent László Kórházban, hangosan garázdálkodtak, valamint erőszakosan léptek fel a dolgozókkal szemben. A tanulók ugyanis bírósági felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet kértek, így a bíróság döntésééig Magyarországon maradhatnak. Az egyik tanulót a Magyar Helsinki Bizottság képviseli, a szervezet jogásza pedig arról számolt be lapunknak, hogy álláspontjuk szerint ügyfelük ellen nincs semmilyen bizonyíték, a kedvezőtlen döntés viszont rá is vonatkozik. - A tanulókat ugyanúgy büntetik, függetlenül attól, hogy mit tettek. A jelek arra mutatnak, hogy kollektív büntetésről van szó, ami sérti az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot – mondta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, aki szerint ügyfelük semmilyen rendbontásban nem vett részt, és eleget tett az utasításoknak. Néhány diák esetében az keltett feszültséget, hogy nem tájékoztatták őket arról, pozitív lett szobatársuk koronavírusos teszteredménye, ráadásul a fertőzésveszély ellenére továbbra is egy szobában kellett vele maradniuk. Viselkedésük miatt amint letelt a kötelező karanténban töltött idejük, kiutasították őket az országból és azonnal haza akarták őket reptetni anélkül, hogy bírósági úton jogorvoslattal élhettek volna. A döntés az összes iránira vonatkozott, pedig egyikük arról számolt be lapunknak, hogy többen nem is abban a szobában voltak, ahol az incidens történt. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a kiutasítás mellett három évre beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el a diákokkal szemben.  Megkerestük a Semmelweis Egyetemet, ahol az Operatív Törzshöz irányították lapunkat.   Szekeres Zsolt szerint a vádak valóban súlyosak - járványügyi helyzet esetén megsérteni a szabályzatokat komoly tettnek számít - de a helyzet mégsem egyértelmű, ugyanis egymásnak ellentmondó iratok születtek az üggyel kapcsolatban. A tanulók jelenleg a bíróság döntésére várnak, csakhogy a veszélyhelyzet miatt jelenleg intézkedési szünet van érvényben.
Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.03.19. 08:26

Betegen kapta el a vírust a járműipar

Publikálás dátuma
2020.03.19. 06:00

Fotó: Stefan Warter / Audi AG
A II. világháború idején tankokra, a koronavírus idején ventilátorokra és maszkokra álltak át az autógyártók.
Már a tavalyi, még vírusmentes járműipari előrejelezések sem voltak optimisták, de az idei számok még a legpesszimistábbnál is rosszabbak. Az már biztos, hogy a világ autógyártása messze elmarad a 2019-es eredménytől, ami 90,3 millió darabot jelentett, most már az a kérdés, hogy más ágazatokhoz hasonlóan túléli-e a világjárványt. A globális rekord évében, 2017-ben 95,2 milliós volt az újautópiac, 2018-ban 94,4 millió új autó kelt el. A legnagyobb autóipari beszállító Bosch tavalyi előrejelzése már további visszaesésről és 89 millió darabról, valamint 44 százalékos profitvisszaesésről szólt, de a koronavírus ennél is rosszabb forgatókönyvet írt. A bajok nem mostanság kezdődtek. A járműipari visszaesésben jelentős szerepe volt a dízelhisztériának és a szigorúbb károsanyag-kibocsátási normák miatti profilváltásnak, ami felgyorsította az autonóm és elektromos autók fejlesztését, ez pedig önmagában is jelentős létszámleépítéseket eredményezett az ágazatban. Tavaly 28 európai országban a közvetlenül autóiparban foglalkoztatottak száma 2,6 millió volt, globálisan ennek ötszörösével lehetett számolni. A felgyorsult robotizáció és a kevesebb munkást igénylő villanyautó-gyártás egyébként is megtizedelte a járműiparban dolgozók számát, de ez csak egy tényező a sok közül. A járműipar hanyatlásának fő oka a világ legnagyobb piacának évek óta tartó folyamatos szűkülése: miután az elmúlt évtizedben rohamtempóban növekvő Kína leelőzte az évtizedeken át világelső USA-t, a túlzott fejlesztések és a sikertelen exportpróbálkozások miatt lassult, majd tavaly jelentős mértékben esett, idén pedig zuhant a kereslet az autók iránt. Része volt ebben az USA-val vívott kereskedelmi háborúnak. Márpedig, ha a világ autópiacának több mint negyedét jelentő Kína egyet tüsszent, akkor annak koronavírustól függetlenül is globális hatása van. A 2019-es 21,4 milliós eladás 9,6 százalékkal maradt el a megelőző évitől, az idei első két hónapban pedig totálisan összezuhant a piac: a kínai személyautó-gyártók szövetségének (CPCA) adatai szerint február első hetében 96 százalékkal kevesebb, a teljes hónapban 310 ezer autó kelt el, ami 79 százalékkal maradt el a januáritól. Az autóeladások csökkenése már a huszadik egymást követő hónapja tart, a februári volumen pedig a 2005-ös szintet idézi. Egyelőre közel sem ennyire tragikusak az európai számok, de csak idő kérdése a bedőlés. 
Az autóversenyek és szalonok sorsa már megpecsételődött: először a Moto GP és Superbike, majd a Formula E, az F1 és a WTCR futamait, valamint a legnagyobb tavaszi autószalont, a genfit fújták le, amelyet pedig a II. világháború éveit leszámítva 1905 óta mindig megtartották. Ez több mint ötven modell premierjének törlését és hatszázezer néző elmaradását jelentette. 
Az Európai Autógyártók Szövetségének március 18-i adatai szerint az EU, az EFTA és az Egyesült Királyság piacain az év első két hónapjában 2,2 millió új személyautó kelt el, ami 7,3 százalékos esést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, de nem kétséges, hogy még csak most jön a nagy zuhanás. Leállt a PSA konszern összes európai Citroën, DS, Peugeot, Opel és Vauxhall gyára, a VW AG valamennyi európai telephelyén várható a teljes munkaszünet, ahogy a Renault, a Dacia, és az FCA Fiat, Chrysler, Ferrari, Maserati és Iveco olaszországi, szerbiai, lengyelországi, a Ford spanyolországi, valamint a BMW-ket és Jaguárokat gyártó Magna Steyr grazi üzemeiben is. A Skoda és a Hyundai gyáraiban a cseh szakszervezetek 14 napos karantént rendeltek el a munkavállalóknak. Ma bezár az összes európai Ford és Toyota gyár.
A rendelések visszaesése miatt a beszállítók már korábban leálltak, a gyárak pedig maximálisan kihasználták a kormányintézkedések rugalmas korlátozásait, melynek része volt a hétvégi kamionstopok felfüggesztése. Rohamtempóban építettek be minden beérkező alkatrészt, de hiába, mert a kész járművek kiszállítása mellett gondot jelent a forgalomba helyezés is. Az emberek inkább az élelmiszerboltokat, nem pedig az autószalonokat rohamozzák. A bajt tetőzi, hogy milliók jövedelme esik jelentősen, szűkös időkben pedig nem az autóvásárlás a fő cél. A magyarországi újautó-árak a koronavírustól függetlenül már tavaly megugrottak: a gyengülő forint hatására májustól karácsonyig 10-15 százalékkal drágultak az új autók, ami ismét a használtak felé terelt több ezer vevőt. Ám már ez sem megoldás, sőt inkább bukás lett, mert a külföldről behozott gépkocsik legalizálása szünetel a műszaki vizsgáztatás felfüggesztése miatt. Szűkül a kínálat is, mert folyamatosan leállnak a gyárak, ebben az ágazatban a legtöbb poszton nem megy a távmunka.
Leállt a termelés az Audi győri autó- és motorgyárában, aminek globális hatása van és a konszern valamennyi telephelyét érinti, mert a saját márkás modellek mellett az Audi Hungáriánál készülnek a Bentley, a Lamborghini, a Seat, a Skoda, a Porsche és VW autók motorjai, melyekből az USA-ba és Kínába is szállítottak. A legnagyobb járműipari foglalkoztató, az Audi Hungaria 2019. december 31-i adatai szerint 12 807 munkatársuk volt állományban. A szentgotthárdi Opelnél nem készülnek benzines és dízelmotorok a Peugeot és Citroën autókhoz sem. A kecskeméti Mercedes-Benz legkésőbb hétfőtől – előreláthatólag – két hétre megszakítja a munkát. A Magyar Suzuki Zrt. vezetése úgy döntött, hogy március 23-tól április 3-ig szabadságolja 3200 dolgozóját, akik erre az időre fizetést kapnak. Magyarországon a családtagokon keresztül legalább félmillióan érintettek, hiszen 2019-ben 175 ezer embert foglalkoztatottak a hazai autógyárak és járműipari beszállítók. Világszerte több gyárban hadiüzemmódra váltottak, ami új termékváltást jelent. A rendkívüli helyzetekben van már tapasztalata a nagy múltú márkáknak, hiszen a háborúk idején haditermelésre átállított cégek harckocsikat és lőszereket gyártottak, a korona vírus elleni harchoz más termékek kellenek. A járvány elleni küzdelemben a brit kormány többek között autógyártókkal készíttet kórházaknak szánt ventilátorokat és egyéb berendezéseket. Profilt váltott a több mint száz hazai márkát jelentő kínai járműipar egyik éllovasa, a magyarországi buszösszeszerelő üzemmel is rendelkező BYD: a cég több mint száz gyártósoron napi ötmillió maszkot és 300 ezer üveg fertőtlenítőszert gyárt. A vállalat vasárnapi bejelentése szerint helyi kereskedővel és gyógyszertárlánccal együttműködve a héten 15 millió eldobható maszkot szállít és ha Kínában javul a helyzet, akkor az exportál is. Ez a termék ugyan nem hoz akkora hasznot, mint az autó, de a BYD, vagyis a Build Your Dream nevű cég szerint most nem a nyereség a prioritás.

Csapás a „gerincre”

 A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által szervezett Inspiring Hungary konferencián az ágazatot a gazdaság gerincének nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: az autóipar kibocsátása a teljes ipari teljesítmény 9,9 százaléka, a termékek 90,4 százaléka exportra megy, a magyar autóipar termelési értéke 2019-ben 9,54 ezer-milliárd forint volt. 

Szerző