Előfizetés

Nyomoznak a Mátrai Erőmű adásvétele körül

M. I.
Publikálás dátuma
2020.03.20. 20:36

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Olyan furán került Mészáros Lőrincéktől az áramtermelő az államhoz, hogy a rendőrség befogadta Szél Bernadett emiatt tett feljelentését.
Elrendelte a nyomozást a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya Kiemelt Ügyek Osztálya  - közölte Facebook-oldalán a feljelentés mögött álló Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. A gyanú különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérlete. A politikus emlékeztet: Mészáros Lőrincék először alaposan "kirabolták" a társaság eredménytartalékát, majd a veszteséges erőművet értékesítették az állami MVM-nek. Így lett egy lebontandó erőművünk meg egy durva kötelezettségünk (bányabezárás, tájhelyreállítás, salak- és pernyehányók, zagyterek). Mészárosék jól járnak, mi meg rosszul - véli. Olyan nincs, hogy "kirabolnak minket ezzel a kifosztott, ósdi erőművel", aztán ha jön a járvány, se maszk, se lélegeztetőgép, se egészségügyi szakember. Ennek nyomán biztosít, hogy "végig fogja csinálni", bár borúlátással tölti el, hogy a Soros-Juncker-plakátok miatti feljelentése nyomán még neki kellett "bejárkálni kihallgatásra a Gyorskocsi utcába". Mint emlékezetes, a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc 2017-2018-ban vásárolta ki - értesülésünk szerint mintegy 11 milliárdért - Magyarország második legfontosabb, a német RWE-EnBW által közel negyed századon át nyereségesen működtetett erőműve háromnegyedét. Bár a társaság 2017-ben 9,1 milliárd, tavaly pedig a hírek szerint 5,9 milliárd forint veszteséget ért el, a "csak" milliárd-közeli mínuszt mutató 2018-as év után Mészárosék mintegy 8 milliárdnyi osztalékot kivontak a tartalékokból. A mindvégig a cég negyedét birtokló, állami MVM azóta nagyon furcsán vette át Mészároséktól a többséget: bár már tavaly karácsony előtt adásvételi szerződést kötöttek, sőt februárban az állami energiacsoport az irányítást is átvette, a vételárat - legalábbis kormányszereplők nyilatkozatai szerint - még mindig nem határozták meg.

Jöhetnek az étellel házaló ügynökök

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.03.20. 19:49

Fotó: Shutterstock
A kormány tulajdonképpen a házaló ügynökök dolgát könnyítette meg, akik mostantól kéretlenül csöngethetnek be bárhová és kínálgathatják eladásra a krumplit vagy éppen a gulyáslevest. Persze csak akkor, ha erre előzetesen leszerződtek egy bolttal vagy étteremmel.
Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem megkönnyítéséről jelentek meg új, a veszélyhelyzet idejére hozott szabályok a Magyar Közlönyben. A kormánynak a módosításokkal minden bizonnyal az volt a célja, hogy megkönnyítse az ételek és az élelmiszerek eljutását a lakossághoz a járványügyi korlátozások miatt kialakult helyzetben is. Hogy erre mekkora igény van, azt jól mutatja, hogy az élelmiszer-házhozszállítást végző áruházak vagy egyáltalán nem tudnak már rendelést fölvenni, vagy csak két-három héttel későbbi kiszállítási időpontot tudnak adni. Nincs ugyanis elegendő futár ahhoz, hogy a megnövekedett vásárlói igényeket teljesítsék. A délután 3 órakor bezárni kényszerülő vendéglátóhelyek szintén a házhozszállításban látják a kiutat, amelyet jól jelez, hogy a héten 500 új étterem jelezte csatlakozási szándékát a Netpincérhez, amely már a járvány előtt is közel 2 ezer étterem ételeit szállította házhoz. A cég eddig mintegy 2 ezer futárral dolgozott, az elmúlt két hétben további 135-öt szerződtettek, és a bővítésen jelenleg is dolgoznak. Ebben a helyzetben hozta a kormány azt a döntést, hogy a „lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.” Ez áll legalábbis a kormányrendeletben, ami azért meglepő, mert a kereskedelmi törvény szerint az üzleten kívüli kereskedés az, amikor a vásárlónak - a lakásán vagy a munkahelyén felkeresve őt -, úgy próbálnak valamit eladni, hogy ő azt előzetesen nem kérte. Ez pedig nem házhozszállítás, hiszen abban az esetben a vásárló kifejezetten megrendeli az árut – mondta lapunk által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakértő, aki szerint a jogszabályt pontosítani kellene.  A kormány ugyanis így tulajdonképpen a házaló ügynökök dolgát könnyítette meg, akik mostantól kéretlenül csöngethetnek be bárhová és kínálgathatják eladásra a krumplit vagy éppen a gulyáslevest. Persze csak akkor, ha erre előzetesen leszerződtek  egy bolttal vagy étteremmel, ami újabb kérdéseket is felvet, például, hogy ki felel innentől kezdve az étel vagy élelmiszer minőségéért - mondja a szakértő. Megjegyezte: élelmiszert egyébként – a zöldség és a gyümölcs kivételével - eddig üzleten kívüli értékesítésben nem is lehetett árulni, de most nincs ilyen korlát, minden napi fogyasztási cikket lehet így értékesíteni.   A rendelet azt is tartalmazza, hogy a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható, s mind az e célt szolgáló csomagküldés, mind az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható. Ezzel a szakértő szerint az a probléma, hogy így bejelentés nélkül lehet webáruházat létrehozni, ami teljesen ellenőrizhetelenné teszi, hogy kik és milyen élelmiszert vagy éttermi ételt árusítanak így.    

A magyar ingázóknak sem fenékig tejföl az élet Ausztriában

Soproni H. Lajos írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.03.20. 19:16

Fotó: ALEX HALADA / AFP
Sokan a panaszkodnak az Ausztriába naponta átjárók közül. A vírusjárvány miatt sorra küldik el őket, s most derül ki, rossz szerződést írtak alá, így pénz nélkül maradnak.
Bajban vannak az Ausztriában dolgozó magyarok, mert a cégek sorra mondanak fel a korábban előnytelen szerződést aláírt munkavállalóknak, az ingázók pedig itthon ragadhatnak az osztrák határon bevezetett egészségügyi szűrés miatt, ha négy napnál régebbi a negatív koronavírus-tesztjük. - Nem akartam elhinni, amikor ezt a hírt tegnap este a Facebookon olvastam, ezért péntek reggel nagyon feszült idegállapotban autóztam a határ felé, de később megnyugodtam, mert nem kérték az osztrák határőrök a koronavírus-fertőzést kizáró orvosi igazolást, és így eljutottam a munkahelyemre – mondta a Kópházán élő, de egy osztrák faipari cégnél dolgozó asztalos. Kiderült, hogy egyelőre elég a munkáltatói igazolás, mert ha ezt valaki felmutatja, továbbengedik. - A teszt arra jó, hogy az osztrákok erre hivatkozva teljesen lezárják a határt, hiszen a feltételt nem tudjuk teljesíteni, ami ráadásul nem is rajtunk múlik. Egyébként az aggodalmukat megértem, mert rohamosan terjed a vírus Burgenlandban is, ahol a huszonnyolc fertőzött mellett kétszázhetvenhatan karanténban vannak – jegyezte meg a Kismartonba kijáró autóbuszvezető. - A héten történtek miatt ismét depressziótól szenvedek. Nem elég, hogy mindenhol rengeteget kell várni, ennek ellenére igyekszik az ember, aztán amikor visszaérek a telepre a főnököm úgy viselkedik velem, mintha fertőzött lennék – panaszkodik a Bécsben dolgozó magyar kamionsofőr, akit az orvos már felvett betegállományba. A bezárt ausztriai szállodákból és éttermekből elbocsátott magyarok is keseregnek, de többnyire későn. - Egyetlen olyan esetem volt, amire azt mondtam, helyesen járt el a munkaadó azzal, hogy havi ötszáz eurót ajánlott fel a hotel recepciósának arra az időre, amíg nem tudnak újból kinyitni, és ezt a pénzt a tizenharmadik és tizennegyedik havi bérből majd levonják – hangsúlyozta Kranczné Dr. Kovács Bernadett munkajogász. A múlt hét második fele óta naponta legalább hat ilyen ügye van, és a legtöbbnél hamar nyilvánvalóvá vált, hogy hiába dolgozik tíz éve kint, tájékozatlanul mégis aláírt olyan megállapodást, amivel lemondott például a járvány miatt bekövetkezett leállás idejére fizethető juttatásról, ami bértől függően, annak akár kilencven százaléka is lehet, de a nyolcvannál nem kevesebb. Azzal is kevesen voltak tisztában, hogy Ausztriában három év munkaviszony után és hat százalékos adóval mindenki igényelheti a részét a végkielégítési kasszából, de csak fél évig. Az állásukat elvesztők, akiknek magyarországi az állandó lakcímük, itthon fognak munkanélküli ellátást kérni. Jelenleg a két ország között lassú az adatcsere, és így az eljárás is nagyon hosszadalmas lesz, pedig akik így jártak nem sok tartalékkal rendelkeznek. Ezért rögtön a márciusban kezdődő adóbevallási időszak elején próbálnak hozzájutni a gyermekek után járó adókedvezményhez, vagy a benzinpénzhez, hogy a járvány ideje alatt legalább legyen miből megélni. Az elmúlt napokban több érintett adóhivatalnál a vártnál korábban jelentek meg személyesen az Ausztriában munka nélkül maradt magyarok, hogy nullás adóigazolást kérjenek, és ezt így még időben el tudták intézni. Aki viszont az lakcíme igazolása végett a kormányablakot kereste fel személyesen, mert ez nem megy másképpen, nem volt ilyen szerencsés, hiszen elküldték, ezért ki tudja mikor kapja meg a pénzét.