Nincs megegyezés a kormány és az ellenzék között

Publikálás dátuma
2020.03.23. 13:25

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Nem akar határidőt a kormány a veszélyhelyzetre.
– Arra kértük az ellenzéket, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel biztosítsák a négyötödös házszabálytó való eltérést és megerősíthesse a kormány eddigi intézkedéseit megerősítő törvényeket – mondta a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamenti frakciók egyeztetését követően. Gulyás Gergely szerint alapvető tévedésben van az ellenzék, nem a veszélyhelyzet kihirdetéséről vagy meghosszabbításáról van szó: a magyar Alaptörvény 53. szakasza világosan kimondja, hogy a veszélyhelyzetet a kormány hirdet és szüntet meg. A kormánypártok a felhatalmazást azért kérik, hogy a rendeletek életben maradjanak (például a járulékkedvezmények, a hitelfizetési moratórium), vagyis az ellenzék járuljon hozzá, hogy a Házszabálytól való eltéréssel a parlament már holnap szavazhasson a veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatról és a Btk módosításáról. Gulyás Gergely szerint álszentnek tartják a vitát, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, mert „megtették a legnagyobb gesztust, átadnák a jogot, hogy az Országgyűlés állapítsa meg, mikor ért véget a veszélyhelyzet”. – Ma senki nem tudja megmondani, 30-60-90 nap múlva össze tud-e ülni az Országgyűlés, egy határozatképtelenség esetén csökkenne a védekezés hatékonysága – mondta Gulyás Gergely. A miniszter szerint az ellenzék minden javaslatát megfontolták az egyeztetéseken és sokat el is fogadtak, például azt, amelyik a szükségesség-arányosság kritériumát tartalmazza. Mivel a kormánypártoknak megvan a többsége, hogy jövő kedden úgyis elfogadják a törvényeket, „akadémikus vita, hogy mi a jobb, ha az Országgyűlés meghosszabbíthatja a jogrendet vagy megállapítja a végét”. Gulyás szerint nem lehet digitális úton a magyar Országgyűlésben szavazni, „akik ilyet felvetnek, tizenöt hónappal ezelőtt szétverték az üléstermet, amikkor kártya nélkül lehetett szavazni”, erre a helyzetre pedig nem lehetett felkészülni”. Azok az intézkedések, amiket a veszélyhelyzet alatt hoztak meg, a meghozataltól 11 napig érvényesek: a március 11.-iek vesztik hatályukat, a március 14.-i-ek március 29.-én. Gulyás szerint a Btk módosításával kapcsolatban nyitottak rá, hogy csak a védekezés eredményességét bizonyítható esetben lehessen börtönbüntetést kiszabni, az hisztériakeltés, hogy ezzel a sajtót akarja korlátozni a kormány, ez nem a média ellen szól. Több kérdés is elhangzott azzal kapcsolatban – a Népszava részéről is – hogy mi van a csütörtökön lejáró hatályú rendeletekkel (például a hitelmoratóriummal), ha csak kedden hosszabbíthatják meg ezeket, Gulyás Gergely azt mondta, egyelőre minden megoldást keresnek, hogy semmilyen zavar ne álljon elő.
Témák
Gulyás Gergely

Operatív törzs: világszerte 218 magyar van karanténban, büntetik a rémhír-terjesztőket

Publikálás dátuma
2020.03.23. 13:03

Fotó: MTVA
A kijárási tilalomról egyelőre nem hoznak döntést, és a boltok nyitva tartásának további korlátozását sem tervezik.
Európában 188, a kontinensen kívül pedig további 30 magyar állampolgár van karanténban – közülük 187-et Ausztriában, egy főt pedig Németországban, hangzott el az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján, ahol Orbán Viktor bejelentése után Müller Cecília országos tiszti főorvos és Lakatos Tibor rendőr ezredes tartott beszámolót. Világszerte 218 magyar állampolgár van karanténban. A rendőrök a határokon több mint négyezer emberrel szemben rendelték el a hatósági házi karantént, ezeket 22,5 ezerszer ellenőrizték, és száz emberrel szemben a hatósági házi karantén szabályainak megsértése miatt kellett szabálysértési feljelentést tenniük. Az újságírók nélkül megtartott esemény részben a megszokott rend szerint zajlott: Müller Cecília ezúttal sem tájékoztatott a járvány területi megoszlásáról, mondván, sokféle modellszámítás létezik, és ezek közül valamit kiválasztani „csak találgatásokra adna okot.” (Tegyük hozzá, a területi adatok közlése a környező országokban nem jelent problémát).
Az viszont elhangzott, hogy
nincs olyan megye, ahol ne találtak volna fertőzött személyt, így az ország egyre közelebb kerül a járvány harmadik szakaszához, a tömeges megbetegedés fázisához.

A betegek közül ráadásul sokan talán azt sem tudják, hogy fertőzöttek vagy hordozók, mert tünetmentesek. A kórházak ezért felkészültek kapacitásaik növelésére, hogy elláthassák növekvő számú középsúlyos vagy intenzív betegek csoportját. 
Müller arra is kitért, hogy azoktól vesznek mintát, akik gyanúsak koronavírus-fertőzés szempontjából.

Hogy ki a gyanús, azt a háziorvos dönti el – folytatta a tiszti főorvos –, ő konzultál a mentővel, infektológussal, és ha szükséges, ezután az OMSZ mintavételes mentőkocsija is házhoz megy a beteghez. Az izolációra Müller szerint azért van nagy szükség, mert így laposíthatják a járványgörbét, és egyszerre nem zúdul rá a kórházakra a betegek óriási, elláthatatlan tömege.
Lakatos Tibor ezredes elmondta, 4000 itthoni karanténban élő magyart eddig 22 ezer alkalommal ellenőrizték a hatóságok, és 100 személy ellen kellett eljárást indítani a karantén elhagyása miatt. Folyamatosan ellenőrzik az üzletek nyitvatartását is, itt 24 esetben tettek feljelentést és többször bírságoltak is. A rendőrség 14 csaló és 14 rémhír-terjesztő személy ellen indított büntetőjárást – folytatta Lakatos. Müller Cecília hozzátette, a rémhír-terjesztők ugyanezzel az energiával segíthetnék is a hatóságok munkáját, a hiteles információk megosztásával.  
Lakatos Tibor szerint egyelőre nem lesz kijárási tilalom

– levélben elküldött kérdéseikben ezt több lap is felvetette. Az ilyen intézkedések bevezetéséhez hosszabb idő és mérlegelés kell, az ország nem 14 nap alatt lábal ki a járványból, ahogy az egyes betegek felgyógyulnak, mondta az ezredes. Lezárásra ott és akkor kell felkészülni, ha valahol járványos gócpont alakul ki. Nem korlátozzák egyelőre a boltok nyitva tartását sem; Lakatos nem zárta ki ennek későbbi lehetőségét, de hangsúlyozta, a lakosság ellátását valamilyen formában mindenképpen biztosítani fogják. 
Szerző

Fenyő-ügy: hivatali visszaélés miatt vádat emeltek a volt fővárosi főügyész ellen

Publikálás dátuma
2020.03.23. 12:43
Helyszínelés a Fenyő-gyilkosságnál
Fotó: Népszava
Hivatali visszaélés bűntette miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Ihász Sándor volt fővárosi főügyész ellen, akit azzal vádolnak hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében bizonyítékokat tárolt a hivatalában, amelyeket nem adott át a nyomozóhatóságnak.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye csak monogrammal jelöli a volt főügyészt. Keresztes Imre azt írta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított eljárásban a KNYF 2018. április 20-án gyanúsítottként hallgatta ki a volt főügyészt, aki nem ismerte el bűncselekmény elkövetését. Dr. I. S. P. – aki ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nyújtották be a vádiratot – szabadlábon védekezik – tette hozzá. A főügyészség 2018 áprilisában azt közölte: a gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított egyik férfi volt, aki azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére, ügyészi kötelességét megszegve, a bizonyítékokat nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta. Papp Gábor, Ihász Sándor ügyvédje még 2018 áprilisában az MTI-nek azt mondta: védence nem csupán visszautasítja a gyanút, „hanem olyan tényekkel is szolgál, amelyek önmagukban is cáfolják a gyanúsítást”.
Ihász Sándor, korábbi főügyész
Fotó: Népszava
Szerző
Témák
védemelés