Jelentősen javult a levegő minősége Indiában

Publikálás dátuma
2020.03.24. 10:25

Fotó: Arvind Sharma/The Times of India / AFP
Sűrű, sötét szmog helyett kék égre nézhetnek az emberek a világ legszennyezettebb levegőjű országában.
A világ legszennyezettebb levegőjű országában vasárnap óta kijárási tilalom van érvényben. Sűrű, sötét szmog helyett a kék égre nézhetnek az emberek, láthatóvá váltak a felhőkarcolók és a tiszta égen is több csillagot lehet megfigyelni. 
Az IQAir svájci cég adatai szerint a világ 50 leginkább légszennyezett városából tavaly 25 Indiában volt, a súlyos szennyezésért az ipar, a közlekedés és a széntüzelésű erőművek a felelősök. Hétfőn már a fővárosban és 75 indiai körzetben volt kijárási tilalom a koronavírus-járvány feltartóztatása érdekében.
Számtalan indiai hallgatott Narenda Modi kormányfő felhívására, hogy vasárnap önként maradjanak otthon, ami a gépkocsiktól, riskáktól, motorkerékpároktól és buszoktól mindig telített utak elnéptelenedéséhez vezetett Újdelhiben.
A világ legszennyezettebb fővárosában a levegőminőségi index 93-ra – mérsékeltre – süllyedt, egy évvel ezelőtt ez az érték 161 volt, vagyis egészségtelen volt a levegő. Mumbajban, a pénzügyi fővárosban is 90-es szintet mutattak ki, szemben a 2019. márciusi 153-mal. A levegő minőségét 50-es szint alatt tartják jónak.
A javulás a gépjármű-közlekedés csökkenésének köszönhető leginkább – mondta Gufrab Beig, az indiai kormány környezetfigyelő ügynöksége, a SAFAR projektmenedzsere. 2017-ben a légszennyezés 1,24 millió életet követelt Indiában a Lancet Planetary Health című tudományos folyóirat egy tanulmánya szerint.
Szerző

„Kísértetállatok” kószálnak az utcákon világszerte

Publikálás dátuma
2020.03.24. 09:42
Képünk illusztráció
Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Attól azért nem kell tartani, hogy a szarvasok, mosómedvék, pulykák, de akár a később megjelenő prérifarkasok és rókák ellepik az utcákat.
Szarvasok, mosómedvék, pulykák és más állatok kószálnak a világszerte elcsöndesedett, kiürült városok utcáin – írta a The Guardian a közösségi médián szaporodó beszámolókra és képekre hivatkozva.
Elsősorban a külvárosok környékén élő vadak indulnak felfedezőútra. A japán Narában szikaszarvasok járják a várost és a metróállomásokon is látták őket. A panamai San Felipe elnéptelenedett tengerpartján mosómedvék tűntek fel, a Guardian egy kaliforniai szerkesztőjének oaklandi háza körül pedig pulykák jelentek meg.
„A vadállatok általában a városoknak azon a részén élnek, amit mi nem használunk. Ezért többnyire láthatatlanok számunkra, olyanok, mint a kísértetek” – magyarázta a chicagói Lincoln Állatkert városi vadon élő állatokkal foglalkozó intézetének igazgatója, Seth Mangle.
A pulykák jelenléte nem szokatlan Oakland környékén, a San Franciscó-i öbölben, de most úgy tűnik, messzebbre merészkednek. Európai nagyvárosok, köztük Barcelona utcáin is meglepetést keltettek a vaddisznók. A panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézet igazgatója, Matt Larsen pedig elmondta, hogy hat éve él San Felipében, de most látott először mosómedvéket a háza melletti tengerparton. A feleségével együtt otthonról, távmunkában dolgozó Larsen hozzáfűzte: nagyon örül annak, hogy a „természet magára talál”, jó látni valami szokatlant.
A koronavírus-járvány miatti karantén és társadalmi távolságtartás váratlan helyzeteket teremthet a Massachusetts Amherst Egyetem ökológusa, Paige Warren szerint. „Kíváncsi vagyok, hogy a prérifarkasok és rókák mikor jelennek meg az amerikai városokban” – mondta, megjegyezve, hogy közben néhány olyan állat is, ami hozzászokott, hogy etetik az emberek, tovább vándorolhat. Ez a helyzet a japán szikaszarvasokkal, amelyek megszokták, hogy a turisták rizssütit dobnak nekik, de most, hogy a parkok kiürültek, kénytelenek a városban élelmet keresni. Ezért vándorolnak csapatostul az utcákon.
„Ahogy a Jurassic Parkban mondják, az élet utat talál magának”

– mondta Mangle, aki kollégáival a bezárkózás idején is keresi a lehetőségeket arra, hogy a szabályok betartásával folytatni tudják a vadak megfigyelését.

Azt kutatják többek között, hogyan változtatja meg a járvány okozta válsághelyzet az állatok viselkedését. Ezek a változások szerinte aprók lesznek, a rókák és prérifarkasok kicsit távolabb merészkednek búvóhelyeiktől, a madarak pedig új területeket fedeznek fel. Az a drámai forgatókönyv, hogy a vadak ellepik a városokat, csak a képzelet műve – hangsúlyozta Mangle. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ezek az állatok mindig is körülöttünk éltek, csak nem jelentek meg ilyen feltűnően, és nem gondoltunk úgy a városainkra, mint a természet részére.
Szerző

Megoldanák a Csomolungma szemétproblémáját, miután le kellett fújni a hegymászószezont

Publikálás dátuma
2020.03.23. 11:00

Fotó: NAMGYAL SHERPA / AFP
Lehetőséget teremt a Mount Everest kitakarítására a lemondott hegymászószezon a Nepáli Hegymászószövetség szerint.
Miután az idei hegymászószezont le kellett fújni, arra szólította fel a nepáli kormányt a Nepáli Hegymászószövetség, hogy ragadja meg az alkalmat a Csomolungmán felhalmozódott szemét eltakarítására. „Ezt az időszakot fel lehet használni a hegy kitakarítására és a sokat emlegetett szemétprobléma megoldására. A válságból így lehet lehetőséget teremteni” – mondta vasárnap Szanta Bir Lama, a szövetség elnöke.
A világ legmagasabb, 8848 méter magas hegyén a tavasz a fő mászószezon, amikor százával indulnak a csúcs meghódítására a külföldi és a nepáli hegymászók, valamint serpa vezetőik. A hegymászók minden évben rengeteg szemetet termelnek. Idén viszont a hegymászó szervezetek szerint az elnéptelenedett hegyen kitűnő lehetőség adódott a környezet rendbetételére.
A Csomolungmáról (más néven Mount Everestről) gyakran láthatók olyan képek, amelyeken oxigénpalackok, megviselt sátrak, kötelek, létrák, vizespalackok, műanyag hulladékok és emberi ürülék is van a hegy lejtőin. Tavaly mintegy tízezer kilogramm szemetet és négy holttestet hoztak le a hegyről a helyi önkormányzat, különböző érdekelt felek és a nepáli hadsereg kezdeményezésére.
Lama szerint a takarítási kampány nemcsak abban segíthet, hogy lehozzák az elhunytak testét és a felhalmozódott szemetet a hegyről, hanem egyúttal munkalehetőséget is teremt a koronavírus-járvány miatt kimaradt idegenforgalmi időszakra a helybelieknek, hiszen a serpák legfontosabb bevétele a tavaszi mászószezon. A szövetség már korábban is javasolta, hogy május előtt kezdjék el a nagytakarítást a hegyen, de mindeddig nem kaptak választ a kormánytól.
Kami Rita Serpa, aki 24-szer mászta meg a hegyet, úgy vélte, a takarítás jó üzenetet küldene a környezetvédőknek és a hegymászóknak is szerte a világon. Mint hozzátette, maga is kész részt venni a kampányban, sőt, akár élére is áll, ha a kormány megengedi.
A nepáli idegenforgalmi hivatal szerint, amely a mászóengedélyeket kiadja, bár a kezdeményezést helyeslik, egyelőre nem lehet elkezdeni semmilyen takarítási kampányt, mivel az ország a koronavírus-járvány terjedése ellen küzd.
A Csomolungma nemcsak a dél-ázsiai ország egyik fő turisztikai vonzereje, hanem egyúttal jelentős bevételi forrása is. A külföldi mászók fejenként 11 ezer dollárt (3,6 millió forintot), a nepáliak 650 dollárt (213 ezer forintot) fizetnek a mászási engedélyért.
Szerző