261-re nőtt a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.03.26. 06:55
Orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított részlegen, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egy nap alatt 35 újabb betegnél diagnosztizálták a fertőzést. A gyógyultak száma 28–ra nőtt.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 261-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az eddigi 21 főről 28–ra nőtt a gyógyultak száma is – derül ki a kormányzati tájékoztató oldalról.  „A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be a szabályokat és az ajánlásokat” – hangsúlyozzák.  A közlemény szerint
a hazánkban beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma: 261 fő. Közülük 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 247 magyar állampolgár.

Karanténban jelenleg 100-an vannak, és 8005 mintát vettek eddig. A járvány miatt tíz ember halt meg Magyarországon.
Szerda reggel 226 volt a beazonosított fertőzöttek száma.
Szerző

A remény rabjai a magyarok - felmérés a kormányról, az egészségügyről és a hitről

Publikálás dátuma
2020.03.26. 06:40

Hiába elégedetlen a lakosság az egészségügyi ellátás színvonalával, a többség mégis úgy látja: a rendszer megbirkózik majd a járvánnyal. A Publicus Intézet felmérése szerint a kormány lépéseivel 76 százalék elégedett.
Pontos elképzelése van a hazai lakosságnak arról, hogy melyik intézmény/rendszer miért felelős a vírus elleni védekezésben – ezt mutatja a Publicus Intézet felmérése, amely a Népszava megbízásából készült.
A lakosság szerint például elsősorban a tudatosan viselkedő közösségen múlik, hogy a „lehető legkevésbé terjedjen el a vírus az országban”, és csak másodsorban a kormányon. (Persze ennél a kérdésnél közrejátszhat az is, hogy a többség igyekszik elvárt, felelősségteljes válaszokat adni, csakhogy ezekkel a mindennapok gyakorlata – mint például a vásárlás, maszkviselés az utcán – nem feltétlenül esik egybe.) A kormány dolga a közvélekedés szerint az, hogy biztosítsa a hiteles tájékoztatást, az élelmiszer-ellátási biztonságot, a mindenki számára hozzáférhető felszereléseket, valamint azt, hogy minden érintett karanténba kerüljön. A kutatás szerint a megkérdezettek az egészségügyet tartják a harmadik felelős szereplőnek. A többség szerint ennek a rendszer az a dolga, hogy mindenki a lehető legjobb ellátást kapja, valamint hogy a járvány a lehető legkevesebb áldozattal járjon.
Megdöbbentő módon az önkormányzatoknak – legalábbis a lakossági fejekben – nem osztottak lapot a vírusvédelemben, ahogy a cégeknek sem. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy az utóbbi tíz évben a kormány mindent központosított (korábban az oktatás és az egészségügy lényegében a települések hatáskörébe tartozott), valamint a különböző krízishelyzetek kezelésében (például a dunai árvíz, valamint a 2015-ös menekültváltáság idején) Orbán Viktor kormányfő „egyszemélyes országmenedzsmentként” lépett fel. (A Publicus felmérésében ugyan látszik, hogy az ellátásbiztonságot a cégek felelősségének tartják az emberek – de csak kis részben. Azzal, ugyanis hogy számos vállalkozásnál már katonák is megjelentek, a cégek felelősségét is magára vonta az állam.) Úgy tűnik egyébként, ezúttal is érvényesül az a katasztrófák vagy más válságok idején tapasztalt jelenség, miszerint a társadalom a bajban összezár az aktuális kormány mögött. Az emberek 76 százaléka szerint a kormány eddig jól kezelte a vírusügyet – és az emberek még nagyobb bizalmat szavaznak a kabinetnek baj esetére: 81 százalékuk hiszi, hogy a kormány akkor is jól menedzseli majd a helyzetet, ha valóban tombolni kezd a járvány.
A helyzet jelenlegi kezelésének megítélését persze befolyásolják a pártszempontok is: a Fidesz-szavazók közül majdnem mindenki elégedett azzal, amit a kormány csinál, az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazói között ez az arány 40-50 százalék, a többi párt esetében több mint 70 százalék, míg a bizonytalanok körében 66 százalék. A jövőt illetően - tehát azzal kapcsolatban, hogyha eldurvul a járvány, akkor a kormány hatékonyan lép-e fel - sokkal bizakodóbb (a DK-kivételével) minden kör: a szocialista szimpatizánsok 65, a többi párt támogatóinak több mint 80, a bizonytalanoknak 75 százaléka remél hatékony helyzetkezelést. Az emberek több mint 80 százaléka szerint az egészségügyi rendszer eddig jól helytállt (és az MSZP és a DK híven kívül, akiknek 65-53 százaléka véli ezt, minden párt tábora így gondolja, a bizonytalanokkal együtt). Hasonlóak a jövőre vonatkozó várakozások is, holott a lakosság az elmúlt években rendre az egészségügy helyzetével volt a leginkább elégedetlen: a megkérdezettek kétharmada szerint rossz az ellátás színvonala, ráadásul ezt az állapotot az utóbbi években érte el hazai egészségügy. A többség szerint a felelősség ezért a kormányt terheli, és még a kormánypárti hívek 35-40 százaléka is így látta.
Azért maradt némi kritikai él az emberekben. Amikor ugyanis a kérdés nem a helyzet összességére vonatkozott, hanem arra, hogy mennyire áll a helyzet magaslatán a kormány (miközben az egészségügyben dolgozóknak nincs védőfelszerelése, illetve a kormányzati kommunikáció a külföldiekkel próbálja összemosni a vírus terjedését), már "csak" 57 százalék mondta azt, hogy a kabinet nem csinálhatná jobban. A legjobban az egészségügyi dolgozók védtelenségén akadtak ki az emberek, ezen még a Fidesz-szavazók 72 százaléka is felháborodott. A "migránsvírusozás" a magyarok mintegy felét zavarta, még a kormánypárti-tábor 36 százalékát is – mivel a probléma elbagatellizálásának tűnt. Viszont arra az általánosabb kérdésre, hogy Magyarország időben reagált-e a helyzetre, az embereknek több mint kétharmada igennel felelt, a Fidesz-szimpatizánsok körében az egyetértési arány 86 százalék volt, a bizonytalanok 61 százaléka gondolta így, míg az ellenzéki pártok többségénél a támogatók 65-76 százalék véli ezt. Egyedül a DK szavazói szkeptikusak, itt csak 27 százalék szerint mozdult időben a kabinet. Hogy a jövőt miként formálják majd a kormány intézkedései, arról csak tippelni tudnak, de az emberek több mint háromnegyede szerint lényegében semmi nem drága a járvány megállításáért – és ez független attól, hogy ki melyik pártra szavaz, milyen korú, vagy épp milyen településen él.
Szerző
Frissítve: 2020.03.26. 08:15

Átálltak járványüzemre a gerincközpontban

Publikálás dátuma
2020.03.26. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Gerincbetegek helyett koronavírus-fertőzötteket, illetve a már lélegeztetésre szorulókat lát el hamarosan a Budai Egészségközpont.
A híres budai gerincgyógyászati központ máskor mindig sarkig tárt utcai kapuja most kilincsre csukva. Egy felirat szerint pedig benyitnia is már csak annak érdemes, akinek van háziorvosi beutalója. Az épületben lassan két hete megszűnt a magán- és a közfinanszírozott ellátás, ezekben a napokban már csak sürgősségi beutalóval fogadnak gerincbeteget. A főigazgató-tulajdonos Varga Péter Pál vezet körbe az új funkcióhoz átalakított intézményben. Az épület első négy emeletét kiürítették, itt lesz 120 ágyon a járványkórház, az ötödiket az alsóbb szintektől hermetikusan elzárták. Ezt az egy emeletet tartották meg a nem koronavírusos, azonnali ellátást igénylő gerincbetegeknek. A lifteket átprogramozták úgy, hogy a fertőzötteket ellátó részből még véletlenül se lehessen följutni ide, az úgynevezett steril területre. - Aggodalom és szorongás is van bennünk – mondja az ötödiken a főorvosnő. Ő a nem fertőzőket ellátókkal marad. Nem titkolja, hogy most még mindenki tart az új helyzettől, de ha már így alakult, szívesen túl lennének már rajta.

A veszélyesebb munkára mindenki önként jelentkezhetett. A dolgozókat csoportokba osztották, az első vonalba, a fertőzött betegekkel foglalkozók közé csak olyan kerülhetett, akiknek viszonylag csekély a rizikója, azaz még nem több 65 évesnél, nincs a családjában immungyengített ember, valamint ő maga sem szenved légzőszervi vagy egyéb krónikus betegségben. A második csoportba a nem fertőző részlegen beoszthatók kerültek, a harmadikba pedig azok, akik otthonról távmunkában segíthetik a bentiek munkáját bárhol, ahol szükség lesz erre a kórházban.  
Az épületet fizikailag is ketté osztották. Másfél hete bontják a régi falakat, hogy aztán kicsit odébb újabbakat húzhassanak. A főbejáratot meghagyták a fertőzött-gyanús, a hátsót pedig a gerincbetegeknek. Az utóbbiaknak az épület hátsó traktusának földszintjén alakítottak ki fogadó helyiségeket, vizsgálót CT és MR gépekkel, ahol dönt az ügyeletes orvos arról is, hogy indokolt-e vagy sem a beteg kórházi felvétele. A járványkórházi rész harmadik emeletén most még munkások hordják a feleslegesnek tartott bútorokat, hogy minél kevesebb maradjon a kórtermekben a fertőtlenítésre szoruló felület. Minden szobába behúzták a lélegeztetéshez nélkülözhetetlen oxigéncsöveket. Az átalakítás nagyján túl is vannak, a legtöbb szobában takarítanak. Az orvosok és a nővérek napok óta tanulják szimulációs gyakorlatokon a járvány-üzemet. A fertőzött betegekkel foglalkozóknak oktatják a beöltözés és a levetkőzés helyes módszerét. Nekik minden műveletnél két kesztyűt kell viselniük, az alsó mindig marad, a felsőt viszont azonnal cserélni kell, amint másik beteghez lépnek, és közben klóros fertőtlenítővel meg kell mosniuk a kesztyűs kezüket is. Miután a védőruhában nem lehet hosszú időt kibírni, ezért itt a Budai Egészségközpontban a járvány ideje alatt csak nyolc órás műszakokat szerveznek. Mind az orvosok, mind az ápolók legfeljebb négy órát tölthetnek el beöltözve egyhuzamban. Majd egy óra kötelező pihenőt kell tartaniuk egy elkülönített helyiségben, aztán még egyszer újra beöltöznek három órára. Minden ilyen műszak után kötelezően haza kell majd menniük. Varga Péter Pál szerint az egészségügyiek megfertőződésének veszélyét növeli az óriási nyomás is, ami éri őket. A mentális biztonságérzetük érdekében már a rendszer indulásakor tesztelik koronavírusra a dolgozóikat, és azt majd hetente meg is ismétlik. „Mindenkinek tudnia kell, amikor egy beteghez odalép, hogy ő egészséges.” Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet ide az első beteg, a tulajdonos-főorvos határozottan azt mondja: amint az operatív törzstől megkapták a munkához szükséges védőfelszereléseket, a diagnosztikához nélkülözhetetlen teszteket, és amint szerződnek velük a feladatra. A héten már néhány dolog meg is érkezett. A főigazgató úgy készül, hogy az ágyaik gyorsan megtelnek. Arra számít, hogy a fertőzött betegeket a legközelebbi járványkórházba szállítják majd, így ide elsősorban a környékbeli idősek és krónikus betegek kerülnek.
Szerző
Frissítve: 2020.03.26. 13:58