Szombaton is folytatódik a frontmentes idő. Éjszakánként annyira lehűl a levegő, hogy helyenként akár fagyhat is. A hűvös reggelt gyors melegedés követi, délutánra több helyen 15-16 fok köré melegedhet a levegő. A néhol több mint 12-13 fokos hőingás fokozott terhelést jelent sokak számára: ilyenkor gyakori tünet lehet a vérnyomás-ingadozás, a krónikus betegek és az idősek múló rosszullétet és keringési panaszokat tapasztalhatnak.
A reggeli hideg a kopásos eredetű ízületi bántalmakkal élőknek végtagfájdalmakat okozhat. A panaszok reggel jelentkezhetnek erősen, amelyek aztán délutánra általában megszűnnek. Az átlagosnál melegebb időben melegfronti jellegű tünetekre is számítani kell, általános lehet a fejfájás, a migrén, a fáradékonyság. Éjszaka alvászavarok, napközben pedig figyelmetlenség, szétszórtság okozhat kellemetlen perceket, de az élénkítést lehetőleg ne kávékkal és energiaitalokkal kíséreljük meg – olvasható a MeteoKlinika honlapján. A gyulladásos panaszok a következő napokban intenzívebbé válhatnak.
A sűrűn változó időjárás, a tavaszi fáradtság nagyon megterhelő és gyengíti az immunrendszer védekezőképességét, amire pedig a koronavírus-járvány idején nagy szükség van. Ezért ezt megfelelő táplálkozással, vitaminokkal és elegendő folyadékfogyasztással támogassuk. A sok napsütés viszont kedvez a hangulatnak és a tél végére igencsak megcsappant D-vitamin raktárainknak, ami pedig elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. A megélénkülő szél némileg ront viszont a hő- és komfortérzeten. Szabadtéri tevékenységeket a járványhelyzet és a korlátozások miatt ne tervezzünk, viszont a kerti munkákra ideálisak a hétvégi napok.
A légszennyezettség magas, több nagyvárosban káros a levegő minősége. A pollenhelyzet romlik: a pollenkoncentráció jellemzően közepes vagy magas, az allergiások orrfolyást, tüsszögést tapasztalhatnak. A nyár- és a nyírfára allergiásoknak a kora reggeli vagy a késő esti órákban ajánlott sétálni, sportolni. A vastagabb szövésű függöny kevesebb virágport enged a belső térbe, és ajánlott gyakrabban porszívózni is. A közlekedésben a vakító napsütés lehet zavaró, ajánlott a napszemüveg viselete. A melegfront jellegű hatások miatt figyelmetlenebbek, tompábbak lehetünk, ezért célszerű tudatosan koncentrálni és óvatosabban vezetni.
Órát állítunk, talán utoljára
Március 29-én, vasárnap nyári időszámításra váltunk: hajnali 2 órakor 3-ra kell állítani az órákat, azaz kevesebbet alszunk, viszont tovább lesz világos. Az óraátállítás, bár a szervezet belső óráját mindenkinek megbolygatja, leginkább a krónikus betegségben szenvedő idősebbekre és a kisgyerekekre hat rosszul. Bárki érezhet azonban napokig alvászavart, fáradtságot, koncentrációs problémákat, ingerültséget, emésztési zavarokat. Sokan érzik ilyenkor úgy, olyan, mintha a hosszabb utazások után jelentkező jetlagük lenne. A változásra úgy készíthetjük fel a szervezetünket, hogy – szabályok betartásával - minél többet vagyunk szabad levegőn, mozgunk, és előtte esténként korán lefekszünk.
Valószínűleg ez lesz az utolsó óraátállítás, ugyanis az Európai Parlament tavaly úgy döntött, 2021-től eltörlik a téli és nyári időszámítás közötti váltogatást. Azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítást választják, utoljára 2021 márciusában állítják át az órákat. Ott, ahol a téli időszámítás marad, 2021 októberében tekernek utoljára az időmérőkön. Azt egyelőre nem tudni, hogy Magyarország melyik időszámítást választja.
