Szabad szemmel: megint egy rossz hét kezdődik a magyar demokrácia számára

Publikálás dátuma
2020.03.30. 07:03

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 30.
Kurier Az osztrák igazságügyi miniszter nagy aggodalommal figyeli, hogy Orbán Viktor széles felhatalmazást kap, amivel azután megkerülheti a parlamentet. Alma Zadic arra emlékeztet, hogy a demokrácia pilléreinek válság idején is érvényesülniük kell. Ausztriában például a törvényhozás igen gyorsan reagál, hogy kivegye részét a helyzet megoldásából, amiért köszönet illeti a pártokat. A politikus egyben jelezte, hogy amint vége a járványnak, azonnal visszavonják a rendkívüli intézkedéseket. De a szabadságjogokat jelenleg korlátozni kell, hogy védjék a közösség egészségét és életét. Így ezek a lépések szükségszerűek, ugyanakkor arányosak és csakis a fertőzés idejére szólnak. A miniszter elmondta: a nehéz időkben is ragaszkodik ahhoz az alapelvéhez, hogy mindenkor az emberi jogok és a demokrácia alapján jár el. Úgy véli, hogy most sincs semmi hiba a jogállam körül, de ha valaki úgy érzi, hogy a kormány túlzottan korlátozza a jogaiban, akkor nyugodtan fordulhat bíróságoz. Arra ugyanis nagyon ügyelt a végrehajtó hatalom, hogy csakis átmenetileg nyúljon bele az alapjogokba. Így a különleges jogkör legkésőbb az év végén automatikusan érvényét veszti. Hogy a lakosság elfogadja a széleskörű felhatalmazást, ahhoz az kell, hogy pontosan elmagyarázzák neki, miért is elkerülhetetlenek ezek a lépések. Ehhez az összes osztrák párt partner.  
Berliner Zeitung „A német egészségügyi miniszter nem Orbán Viktor, Jens Spahnnak nyugodtan meg lehet adni az általa kért különleges jogosítványokat”. Ezt a német liberálisok belpolitikai szóvivője fejtette ki, hozzátéve, hogy a koronavírus kapcsán vizsgáznak a liberális demokráciák, ám úgy néz ki, hogy Magyarország elbukik a próbán. Hiszen itt a válságra hivatkozva aláássák a szabadságjogokat. Konstantin Kuhle szerint nagyon oda kell figyelni, nehogy a járvány örvén olyanok tudják érvényesíteni a politikai programjukat, akik békeidőben is vissza akarják szorítani az alapjogokat. És hát Orbán már egyértelművé tette, hogy illiberális demokráciát akar, azt le kívánja választani a jogállamról. Ám a jog uralma nélkül nincs demokrácia. A tekintélyuralmi rendszerekkel szemben a liberális demokrácia előnye abban áll, hogy utóbbi bevallja a hibáit. De az is sokat segít a különleges intézkedések elfogadtatásában, ha a jogosítványokat csak meghatározott időre léptetik életbe. Mert nem szabad hozzászokni, hogy ilyen mértékben korlátozzák az alapvető jogokat. A szóvivő maga kellemetlen érzésekkel veszi tudomásul, hogy gyakorlatilag hatályon kívül helyezték a liberális demokrácia lényeges elemeit. Viszont ha valaki tiltakozni kíván ellene, azt csak nehezen tudja megtenni, mert tüntetni nem szabad, és a bíróságok is csupán hézagosan működnek. Kuhle ezt még akkor is így gondolja, hogy közben tudván tudja: a veszély folytán szükségesek és arányosak ezek a lépések. A helyzet azonban nem olyan, hogy a pártpolitikai szempontok domináljanak. Az FDP viszont lényeges szerepet kíván játszani, amikor arról lesz majd szó, hogy miként hagyják maguk mögött a korlátozásokat. Ideértve, hogy mikor jön el az idő azok feloldásához. Itt a szabaddemokraták a kormány körmére fognak nézni, már csak azért is, hogy mielőbb kikászálódjon súlyos helyzetéből a gazdaság. Azt azonban határozottan ellenzik, hogy a katonaság a jelen helyzetben rendfenntartói feladatokat lásson el. Vonatkozik ez arra is, hogy a hadsereg ilyen célból járőröket küldjön az utcára.
Guardian A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor, az egyik legtekintélyelvűbb európai vezető, a járvány segítségével a partvonalra nyomta a bírálókat és az ellenzéket. Működő demokráciákban az úgy szokott lenni, hogy ha egy politikus rendkívüli felhatalmazást kér, és ha megkapja, akkor meghatározzák, hogy a jogkör mennyi időre szól. Ám az csak mérsékelten meglepő, hogy ez Magyarországon nem így történik. A kormányfő a rá jellemző könyörtelenséggel azt a jelszót követi, hogy ne szalassz el egyetlen válságot sem, használd ki! Így most szinte bizonyosan diktátori jogosítványokat szerez, ami azt jelenti, hogy teljhatalomhoz jut egy uniós tagállamban. Az új törvény lehetővé teszi, hogy rendeleti úton, minden korlátozás nélkül vezesse az országot. Túlteheti magát az összes létező jogszabályon. Megalapozott a félelem, hogy megnövekedett hatalma révén még inkább ellenőrzés alá vonja a civil társadalmat és azzal vádolja majd a bírálókat, hogy azok nem hazafiasak, miközben válság van. Még azt is ő mondja meg, mikor ér véget a rendkívüli állapot. Elképzelhető, hogy a neki engedelmes parlament bizonyos intézkedéseket a későbbiekben véglegesít majd. Orbán nem az egyetlen autokrata vezető, aki esélyt látott a fertőzésben a teljhatalom megragadására. Ilyen az azeri erős ember, Alijev, az izaeli kormányfő, de most már Trump is egyre inkább úgy tekint magára, mint „háborús elnökre”. EP-képviselők felszólítják a Bizottságot, hogy az indítson vizsgálatot az új törvény ügyében. Ám a szabályozás már jó ideje érvényben lesz, mire elstartol az uniós eljárás. A magyar demokrácia számára megint egy rossz hét kezdődik a mai nappal.
Die Welt Ha Európa csődöt mond, Orbán Viktor ázsiai modellek felé fordulhat – írja a német konzervatív lap. A bírálók attól félnek, hogy a miniszterelnök hosszú időre tekintélyuralmi rendszert honosít meg Magyarországon. Annál is inkább, mert nagyon sok magyar érzi úgy, hogy a válság kioltja a Nyugat vonzerejét. Ebből azonban még nagyobb gond lehet, mint a rendkívüli állapotból. Orbán a héten olyan jogokhoz jut, amelyek segítségével az Országgyűlés kikapcsolásával irányíthatja az országot. Még azt is ő szabhatja meg, hogy meddig. Nem világos, hogy a mostani szavazás után mikor ülnek össze legközelebb a képviselők. Már ha egyáltalán összeülnek. Vagyis egyelőre teljesen összeolvad a végrehajtó és a törvényhozói hatalom. A 2022-es választásokat nem is említi a jogszabály. Egyetlen más uniós tagállam sem reagált ilyen módon a válságra. Sehol sem adtak különleges felhatalmazást a kormánynak, minden időkorlát nélkül. Ha a mostani fejleményeket 2016-tal, a migrációs hullám után kihirdetett válsághelyzettel vetjük össze, azt látjuk, hogy Orbánnak igazából nincs szüksége az időtlen időkre szóló szükségállapotra. Hiszen a kétharmad birtokában bármikor meghosszabbíthatja a különleges jogkört. Népszerűsége növekszik. Aligha valószínű, hogy elhalasztaná a két év múlva esedékes választást. Sokkal valószínűbb, hogy megnyeri azt, mint az, hogy kitolná annak határidejét. Ahhoz ugyanis módosítani kellene az alaptörvényt. Ezzel együtt igenis hatalompolitikai eszközt jelent a rendkívüli állapot. Orbán csapdába csalta az ellenzéket, hiszen az nem szavazta meg a különleges jogosítványok meghosszabbítását, így a hatalom közeli sajtó árulónak minősítheti. Vagyis az egész cirkusz nem más, mint előzetes választási hadjárat. Ám itt messze nem csupán a technikai részletekről van szó. Kelet-Európában a válságok hatására igen sokan elfordulnak a Nyugattól. Az EU-nak nincs készlete, a védőfelszerelések, lélegeztető gépek Kínából jönnek. És bár az unió jelentős anyagi segítséget ad, továbbá lazította az államháztartási előírásokat, Orbán azt terjeszti, hogy nem számíthat Brüsszelre, annál inkább viszont Pekingre. A kormányfő bizonyosan úgy ítéli meg, hogy a Nyugat egyik válság után a másikban vall kudarcot. Ázsia szolgálhat neki példaképül: Kína, Szingapúr. Különösen ez utóbbiért van oda, mert az pár évtized alatt felemelkedett a szegénységből, erős állami irányítás mellett. A politikus ezt akarja utánozni. Ráadásul a városállam jól áll a koronavírus elleni harcban is. Most sok múlik azon, Európa miként birkózik meg a válsággal. Ha beüt a katasztrófa, az olyan benyomást kelthet, hogy lejárt a földrész ideje, és most Kína és Ázsia van soron. Ez pedig felgyorsítaná, hogy Magyarország és az egész régió elfordul a liberális demokráciától és inkább a sárga kontinens modellje mellett teszi le a garast. 
Le Monde A magyar kormányfő olyan törvényt akar elfogadtatni, amely lehetővé tenné, hogy dekrétumok formájában alkosson jogszabályokat, éspedig meghatározatlan ideig. Az ellenzék forrong, puccsot, teljhatalmat emleget, miután Orbán gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást kíván magának, nem tudni, mennyi időre. Hivatalosan a rendkívüli állapot meghosszabbításáról dönt az Országgyűlés, ma vagy holnap, de hogy átmegy a javaslat, az nem kétséges, hiszen a Fidesznek kétharmada van. A kormány szerint a koronavírus indokolja a széleskörű felhatalmazást. Jakab Péter (Jobbik) azonban azt mondja, ez nem más, mint államcsíny. Kunhalmi Ágnes az MSZP-től azt fejtegeti, hogy a baloldal rábólintana a rendkívüli jogosítványokra, de csupán 90 napra. Franciaországban az ilyen intézkedések csak két hónapig maradnak érvényben, és csakis a parlament által meghatározott területeken. Magyarországon viszont nem érdekes, mint mondanak az érvényes jogszabályokat, mert Orbán azok érvényességét tetszés szerint eltörölheti, ha az Országgyűlés rábólint a javaslatra – mutat rá Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem alkotmányjogásza.
Süddeutsche Zeitung Magyarországon és Lengyelországban rosszul állt a demokrácia szénája már a koronavírus előtt is, ám Kaczynski most arra használja a válságot, hogy tovább szalámizza a demokráciát és a jogállamot. Immár a választói joghoz is hozzányúl, ám az EU egyszerűen nem reagál. Pedig már a tavaly őszi választások tisztasága is erősen megkérdőjelezhető, hiszen nagyfokú diszkrimináció érvényesült az ellenzékkel szemben. A mostani elnökválasztási kampány pedig még drasztikusabban manipulál. Az persze már önmagában demokráciaellenes, hogy egy választást a rendkívüli állapot közepette tartsanak meg. De ezen felül még az alkotmányt is sérti, hogy módosítják a vonatkozó törvényt, és ily módon a kormánypárt, valamint annak jelöltje felhatalmazást kap további olyan jogszabályok meghozatalára, amelyek szembemennek a joggal. Kaczynskinak már nem sok hiányzik a teljhatalomhoz, így pl. az, hogy teljes mértékben uralja a Legfelsőbb Bíróságot. De majd ha pár héten belül nyugdíjba megy a testület jelenlegi elnöke és a helyébe valami vazallust neveznek ki, akkor ez is meglesz. Az Alkotmánybíróság korábbi feje úgy ítéli meg, hogy az ország a diktatúra felé tart. Lehet hogy a vélemény túloz, de az mindenesetre biztos, hogy a lengyel rezsim egy tekintélyuralmi rendszer sajátosságait mutatja. Ezek után különösen kiábrándító, hogy az unió – akárcsak korábban, Magyarország esetében – későn, illetve egyáltalán nem reagál. A koronavírus válság idején tétlenül szemléli a fejleményeket.
Guardian Ránézésre Kelet-Európa jobban áll a koronavírus válságban, mint a Nyugat, ám félő, hogy a térségből csak azért jelentenek kevesebb megbetegedést, mert nem végeznek elég tesztet. Továbbá attól is tartani kell, hogy összeomlik az egészségügyi rendszer és egyes országokban még jobban megrendül a demokrácia. Mindenesetre tény, hogy Magyarországon negyedannyi embert teszteltek, mint Ausztriában, pedig ott valamivel kisebb a népesség száma. Budapesten van olyan kórházi orvos, aki ágynak esett a megfelelő szimptómákkal, de a hatóságok nem nézték meg, hogy mi a baja. Ezt az egyik kollégája árulta el, névtelenséget kérve.  A lap kiemeli: Magyarországon különösen égető gond, hogy nincs védőfelszerelés, és hogy lepusztultak a kórházak. Még azok az orvosok sem kapnak elég ruhát, kesztyűt és maszkot, akik koronavírusos betegeket kezelnek. Egy új szabályozás értelmében az egyik klinikán csak azok a doktorok jogosultak FFP2 maszkra, akik több mint egy órát töltenek a kór sújtotta páciensekkel. A többieknek sima sebészeti álarcot kell viselniük. De az egész régióra ez a jellemző, főként vidéken. A kormányok a szorult helyzetben Kínától kértek segítséget. Ugyanakkor a hatóságok megpróbálják elhallgattatni az elégedetlen egészségügyi dolgozókat. Több magyar orvos is úgy nyilatkozott, hogy a főnökük a lehető legerélyesebben figyelmeztette őket: nehogy szóba álljanak újságírókkal. Itt lép be képbe, hogy a válság a demokrácia további lebomlását eredményezheti. A ma jóváhagyandó jogszabály lehetőséget ad Orbán Viktornak, hogy minden határidő nélkül, dekrétumokkal kormányozzon. A politikai manőverek közepette a térség idegesen várja, hogy elkerülhetetlenül felszökjön a fertőzések száma, de azt reméli, hogy a zárlat jóvoltából el tudja kerülni az olaszországihoz hasonló katasztrófát. Az viszont jó, hogy az emberek egészen példátlan módon támogatják az óriási erőpróba elé állított orvosokat.
Reuters Szlovénia megszigorította a mozgást az országon belül, hogy próbálja fékezni a vírus terjedését. Eszerint csak munka vagy orvosi kezelés céljából lehet elhagyni a lakóhelyül szolgáló települést, miután eddig 730 beteget találtak és a kórokozó 11 áldozatot követelt. A kormány 3 milliárd eurós mentőcsomagot dolgozott ki a polgárok, illetve a leginkább sújtott vállalatok számára. Aki zárt közösségi helyre, pl. boltba megy, az köteles védőkesztyűt hordani, és maszkkal, illetve sállal eltakarni az arcát és az orrát. Az idősek csak reggel 8-10 között vásárolhatnak be. Az üzletek közül csak azok vannak nyitva, amelyek élelmiszert árulnak. Teljesen leállt viszont a tömegközlekedés és a vendéglátás. Az olasz és az osztrák határon egészségügyi ellenőrzést végeznek. Azok pedig 14 napos karanténba kényszerülnek, akik a fertőzés olyan gócpontjairól térnek vissza, mint Spanyolország.
Szerző

Százezer elítélt eltávozási engedélyének időtartamát hosszabbították meg Iránban

Publikálás dátuma
2020.03.30. 06:36

Fotó: Fatemeh Bahrami / AFP / Anadolu Agency
Az eredetileg április 3-ig szóló eltávozást kapott raboknak április 19-ig nem kell visszatérniük a börtönökbe, kivéve, ha ideiglenes szabadságuk alatt törvénytelenséget vagy bűntettet követtek el.
Iránban meghosszabbították százezer elítélt eltávozási engedélyének időtartamát vasárnap, hogy fékeződjön a koronavírus-járvány terjedése a börtönökben – adta hírül a az iráni állami tévécsatorna. Az eredetileg április 3-ig szóló eltávozást kapott raboknak április 19-ig nem kell visszatérniük a börtönökbe, kivéve, ha ideiglenes szabadságuk alatt törvénytelenséget vagy bűntettet követtek el. A világjárvány a Közel-Keleten Iránt sújtja a leginkább. A perzsa állam egészségügyi minisztériumának vasárnap közzétett adatai szerint a ragály bizonyított fertőzöttjeinek száma 38 ezer 309, és 2640-en haltak meg a kór miatt.
Szerző

Megpróbáltak megszökni Kijev repülőteréről a Thaiföldről hazatérő utasok, hogy elkerüljék a karantént

Publikálás dátuma
2020.03.30. 06:28

Fotó: GENYA SAVILOV / AFP
A charterjárattal visszaérkezett utasokkal közölték, hogy nekik kell fizetniük a kéthetes szállodai vendéglátást karanténjuk idejére.
Megpróbáltak kiszökni vasárnap Kijev repülőteréről Thaiföldről hazatért utasok, hogy elkerüljék a számukra kötelezően előírt karantént. A charterjárattal visszaérkezett utasokkal közölték, hogy nekik kell fizetniük a kéthetes szállodai vendéglátást karanténjuk idejére – adta hírül a helyi sajtó, amely videóval is szolgált a szökési kísérletről. A felvételen csomagjaikat cipelő, szájmaszkos emberek próbálnak kifeszegetni ajtókat, hogy kijussanak a reptérről. Az elmúlt két hétben mintegy 100 ezer ukrán állampolgár tért haza külföldről a kijevi kormány segítségével – közölte Vladiszlav Kriklij infrastrukturális miniszter szombaton a Facebookon. A tárcavezető sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a hazatérők többsége felelőtlenül viselkedett, és nem tartotta be az önkéntes karantén szabályait. Péntek éjféltől Ukrajna átmenetileg felfüggesztette állampolgárainak hazaszállítását külföldről. Kriklij elmondta, hogy még 9000 ukrán maradt külföldön, akik haza szeretnének jutni. Hozzátette, hogy azokat a járatokat, amelyek még péntek éjfél előtt elindultak, Ukrajna beengedi területére. Az érkező utasoknak alá kell írniuk, hogy hajlandóak önkéntes karanténba vonulni, aminek betartását a rendőrség ellenőrizni fogja. A legutóbbi hivatalos adatok szerint Ukrajnában bizonyítottan 475 koronavírusos fertőzött van. A járvány miatt eddig tízen haltak meg.
Szerző