Elhalasztja a gyöngyöspatai per tárgyalását a Kúria a koronavírus miatt

Publikálás dátuma
2020.03.31. 18:26
Népszava
Április 15-én tartották volna meg az elkülönítve tanított roma tanulók ügyében folytatott pert, de a járvány közbeszólt. A bíróság ettől még döntésképes.
Elhalasztja a Kúria a gyöngyöspatai önkormányzatot is érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult per tárgyalását. Korábban az ügyben eljáró tanács 2020. április 15-re tűzte ki a felülvizsgálati kérelem sajtónyilvános elbírálását - jelentette be a bírósági testület. Mint arról a Népszava több cikkben beszámolt, a Gyöngyöspatán éveken át elkülönítve tanított roma diákoknak jogerősen 99 millió forintos pénzbeli kártérítést ítéltek meg, ami nagyon nem tetszett a kormánynak. A másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriára, ami április közepén folytatta volna le a tárgyalást - de az élet, vagyis a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet közbeszólt.
A Kúria, közleménye szerint „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítás, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetre tekintettel nem tarthat tárgyalást, a halasztást emiatt kellett elrendelnie. Erről az eljáró tanács a feleket értesítette.”
Ez azonban nem jelenti, hogy a döntést is elnapolják, mivel a Kúria egy másik kormányrendelet értelmében a korábbi kérelem alapján már kitűzött tárgyalások esetében is dönthet a tárgyaláson kívüli elbírálásról. "A bíróság e döntéséről soron kívül értesíti a feleket." - írta közleményében a testület.  
Szerző

Amiről a kormány nem beszél: 101 magyart menekített haza a tehetetlennek beállított EU

Publikálás dátuma
2020.03.31. 16:52
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az Unió szerepvállalása jelentéktelen volt az uniós állampolgárok kimentésében. A hivatalos adatok mást mutatnak.
Sok ezer uniós állampolgár hazajuttatásában vett részt az Európai Unió az elmúlt időszakban. A tagállamokkal való együttműködésben többek között Kínából, Japánból vagy éppen Marokkóból szállítottak haza európai polgárokat, köztük magyarokat is uniós finanszírozással – ismertette rendhagyó sajtótájékoztatóján Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Az MSZP politikusa – aki később Facebook-oldalán osztotta meg az esemény összefoglalóját, mi is ezt idézzük - emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány álláspontja szerint Brüsszel, illetve az európai intézmények semmilyen segítséget sem nyújtanak Magyarországnak
Szijjártó Péter külügyminiszter is arról beszélt az Országgyűlés hétfői ülésén, hogy az Európai Unió koordinációja „elkésett és jelentéktelen” volt az uniós állampolgárok hazamenekítésében az érintett területekről. Ez Ujhelyi szerint nem felel meg a valóságnak,
az Európai Bizottságtól származó hivatalos információk szerint ugyanis eddig 101 magyar állampolgár hazajuttatását finanszírozták és szervezték az ehhez kapcsolódó európai polgári védelmi mechanizmus keretében.

Emellett közel ötezer uniós polgárt juttattak vissza hazájába, úgy, hogy az utazási költségek háromnegyedét az Európai Bizottság fizette. És fizeti továbbra is, hiszen a napokban újabb száz repülőjárat indul további európai polgárokért.
„Számomra teljesen felfoghatatlan, hogy a külügyminiszter miért titkolja el, miért tagadja el ezt a programot. Mire való ez a hazudozás? Mi értelme van annak, hogy a lakosság egy része előtt letagadják az európai segítséget és az európai koordinációt?”

Tette fel a kérdést Ujhelyi, hozzátéve: egyre nyilvánvalóbb, hogy a Fidesz bűnbakot keres saját hibáira és ezt most az ellenzékben, illetve az Európai Unióban igyekszik megtalálni. Hangsúlyozta, üdvözli a kormány minden erőfeszítését, ami a külföldön rekedt honfitársak hazatérését szolgálja, de ebben helyzetben felesleges odaszúrni az Uniónak.  
Az unió honlapjára feltöltött adatok még a január 31- március 25. között hazaszállított EU-s és más európai országokba hazahozott állampolgárok számát mutatják: a táblázat szerint 14 repülővel összesen 1897 uniós és 383 nem uniós, de európai (tehát összesen 2280) utast szállítottak vissza, a világ minden részéről. Az akkori adatok szerint közülük  50-en voltak magyarok. Közülük:
  • Február 1-jén 7 főt a kínai Vuhan városából
  • Február 17-én 42 főt Marokkóból
  • Március 20-án 1 főt a fülöp-szigeteki Manilából hoztak vissza.
A "repatriált" magyarok ugyanakkor nem közvetlenül Magyarországra, hanem Németországba, Franciaországba, Ausztriába érkeztek, és onnan utazhattak haza. A Vuhanból kimentett csoport aztán február 2-án, egy honvédségi Airbus fedélzetén érkezett meg Franciaországból Budapestre. Az Európai Bizottság szóvivője, Újvár Balázs kedden jelentette be hivatalosan is, hogy az EU által kimentett magyar állampolgárok száma 101 főre emelkedett. 
Szerző
Frissítve: 2020.03.31. 17:13

Satufék után padlógáz – vajon hogyan kellene kezelni a válságot? (szavazás)

Publikálás dátuma
2020.03.31. 16:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A vírus megjelenése előtt dübörgött a fogyasztás, ez a kereslet nagyon fog hiányozni, ha levonul a járvány. Ám hiába sötét a jövőkép, a válságkezelésben a kormány csak kicsiket lép, és hagyományos eszközöket vet be.
Már most azt számolgatják közgazdászok, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után újra kell indítani a gazdaságot. A jegybank optimusmusa ellenére ugyanis szó sincs arról, hogy növekedne idén a gazdaság, sőt nem kizárt a két számjegyű csökkenés sem – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Pogátsa Zoltán közgazdász. Vannak olyan szektorok, ahol azonnal leállt a termelés. Ilyen az autógyártás, de a vendéglátás, az idegenforgalom, a személyszállítás, a légiközlekedés, a kulturális iparág is szinte rögtön satufékezett. Csak a turizmus a magyar GDP 7 százalékát adja, és 420 ezer embert foglalkoztat, azaz minden tizedik ember itt dolgozik. Mivel a magyar háztartások megtakarításai nagyon soványak, és a cégek sem halmoztak fel pénzeket (utóbbi eset érthető, hiszen inkább befektették a szabad tőkét), elkerülhetetlen, hogy a válság idején az állam valamilyen jövedelempótlást, keresetkiegészítést adjon, segítve a kieső keresleti oldalt. Ebben a magyar kormány egyelőre kicsiket lépett és a munka törvénykönyvét lazította fel, hogy jobb alkupozícióban legyenek a dolgozókkal szemben. Egy válságnak persze nincs ideológiája, de a válságkezelésnek nagyon is van, ezért nem mindegy, milyen eszközökhöz és megoldásokhoz nyúlnak a kormányok. 
Szerző
Frissítve: 2020.03.31. 17:12