Zöldzóna;Nyíregyházi Állatpark;takin;

Illusztráció

- Ismét született egy takin Nyíregyházán

Egy hónapon belül ez már a második mishmi takinbébi, így már kilencen élnek az állatkertben.

A rendszertanilag a kecskefélékhez tartozó, de szarvasmarhára hasonlító mishmi takinból (Budorcas taxicolor taxicolor) a most született borjúval együtt már kilenc él a nyírségi látványosságban – közölte Révészné Petró Zsuzsa oktatási osztályvezető. A Himalája keleti részén élő takinok veszélyeztetett állatfajnak számítanak, egyedszámuk a természetben mindössze 3500 és a világ 37 állatkertjében is csak 164 egyed látható belőlük. Magyarországon csak Nyíregyházi Állatpark tartja ezt a fajt.

A park mishmi takin tenyészbikája az Európai Fajmegőrzési Program keretében 2009-ben érkezett Berlinből, nőivarú társai pedig 2014-ben követték a franciaországi Beauval Zoo-ból. Idén márciusban egy tehénnel, áprilisban pedig egy bikával gyarapodott a nyíregyházi tenyészcsapat – ismertette Révészné Petró Zsuzsa.

A takin csapat legifjabb tagjai 220 nap vemhesség után jöttek a világra, pár órával a születésük után már lábra is álltak. A márciusi és április születésű állatok egészen kilenc hónapos korukig anyatejjel is fognak táplálkozni, de hamarosan a szálas takarmány fogyasztását is megkezdik. 

A zömök testű takinoknak négy alfaja él a világon, a Mishmi-fajta az élőhelyük közelében fekvő hegyről kapta a nevét. Általában ezer és háromezer méteres tengerszint feletti magasság között élnek, a hideg ellen vastag bundájuk mellett a fajra jellemző ívelt orrhát (kosorr) is segíti őket, ami előmelegíti a levegőt.

Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek és testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti. A növényevő állatok mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. A csordákban elsősorban a nőstények és fiatal hímek élnek, az ivarérett hímek többnyire magányos életmódot folytatnak.

A természetben élőhelyük fokozatos csökkenése és az orvvadászat miatt az elmúlt huszonöt évben állományuk harminc százalékkal csökkent. Az Európai Fajmegőrzési Program koordinált tenyésztéssel növeli állományukat az állatkertekben.

Kötelező ellenőrzést rendel el az országos tisztifőorvos az idősotthonokban.