Előfizetés

Közös történelem – népzenei dokumentumokban

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.04.09. 10:30

Fotó: Bézsenyi Zsolt
Báthory–Balassi–Bem–Balatonboglár. Ezzel a címmel jelent meg Rosonczy-Kovács Mihály zenekara, a Hungarian FolkEmbassy új, a lengyel-magyar barátság témájára épülő lemeze.
„A kétnyelvű lemezen az ezeréves magyar-lengyel barátság néhány kiemelkedő eseményét és szereplőjét villantjuk föl népzenével és – a Musica Profana révén – régizenével” – mondja Rosonczy-Kovács Mihály népzenész hegedűs. Kronológiában haladva már az Árpád-kori lengyel-magyar dinasztikus házasságok, majd Báthory István lengyel trónra lépése előtt is tisztelegnek. A sort Balassi Bálintnak egy lengyel dallamra írt imádsága folytatja, illetve az 1848/49-es szabadságharc, amikor Bem József mellett négyezer lengyel honvéd és légionista harcolt magyar lobogók alatt. „Második világháborús lengyel menekültek somogyi dallamokba ágyazott visszaemlékezésein keresztül átérezhetjük 1939 őszének keserűségét, s hogy később a nálunk menedékre találó lengyelek miként gondoltak az őket befogadó magyarokra.” Az egyházzenei repertoár is megjelenik, mert mindkét nép hagyományának központi eleme Szűz Mária tisztelete. Összesen 23 zenész és színész – többek között Andrejszki Judit, Bognár Szilvia, Kubinyi Júlia és Navratil Andrea énekesek – közreműködésével készült a lemez. Rosonczy – vendég prímástársa, Nyitrai Tamás, valamint Jacek Hałas tekerős-énekes és Andrzej Mastelarz színművész mellett – Szabó Gábor kiváló hangmérnöki munkáját is kiemeli. A magyar népzenében a román, szlovák, rutén párhuzamok nyilvánvalóbbak, mint a lengyel folklórral való hasonlóság. „Nem véletlen az alcímben szereplő rag; magyar–lengyel barátság népzenével, és nem népzenében. A hangszeres és énekes dallamok részben tematikusan illeszkednek valamely személyhez vagy eseményhez. Elsősorban tehát nem zenei kapcsolódásokat mutatunk be, hanem azt szeretnénk, hogy a zenei élmény nyissa meg a füleket és szíveket a történelmi ismeretek, üzenetek befogadásához.” Vannak azért zenei hasonlóságok is: „a gurál és gyimesi dallamokból összefűzött számról egy messziről jött ember aligha mondja meg, melyik rész magyar és melyik lengyel. Az erdélyi mezőségi karácsonyi énekbe ágyazott kolenda is szépen megtalálja a helyét a magyar versszakok között.” A Hungarian Folk Embassy hivatása „négy fő pilléren nyugszik: a magyar kultúra európai beágyazottságának a fölmutatása; a közép-európai összetartozás-tudat erősítése; a cigányság kultúránkban betöltött szerepének a hangsúlyozása, valamint a táncházmozgalom és az értelmiség kapcsolatának szorosabbra fűzése. Utóbbi törekvésünkben mérföldkő volt a Felsütött a nap az égre című népzenei karaoke formátumú dupla DVD megjelentetése 7 órányi zenei anyaggal” – mondja Mihály. Számos sikeres projektjük mellett a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy 2018 óta – amióta a jelenlegi felállásban muzsikálnak – „a népzene szeretete mellett az egymás iránt érzett kölcsönös megbecsülés tart össze minket.” Tervekben sincs hiány: „három olyan műsorunk van repertoáron, amelyeket szeretnénk a közeljövőben lemezzé érlelni. Közülük az El kell menni, nincs mit tenni – a Nagy Háború népdalok és versek alulnézetéből című összeállításunk áll a legközelebb ehhez. Roma vendégművészekkel előadott Náisz – Köszönjük programunk azt mutatja be, hogy cigány honfitársaink zsenialitása nélkül kevésbé lehetnénk büszkék a magyar kultúrára. Folytatjuk az együttműködést a Musica Profanával is. A velük és két olasz művésszel előadott Tele van a sötét égbolt című anyagunk a magyar paraszti kultúrában tovább élő itáliai reneszánszról szól.”

Névjegy

Rosonczy-Kovács Mihály, a FolkEmbassy alapítója és prímása angol–olasz–történelem szakon szerzett egyetemi diplomát, 4 nyelven felsőfokon beszél. Junior Prima-díjas népzenész, zenekarával 4 kontinens 15 országában léptek fel, 3 lemezt adtak ki. A táncházmozgalom magyarul nem beszélő közösségének szóló I Dance Hungary program egyik létrehozója. A krakkói Fonó-Kraków klub elindítója, a Salföldi Dalföld fesztivál művészeti vezetője. Felsütött a nap az égre című népdaloskönyve az 5. kiadás előtt áll. 

A Felczak-lemezek

 Az album a Fonó gondozásában jelent meg, a Felczak-lemezek sorozat negyedik darabjaként. A Wacław Felczakról, a független Lengyelországért életét többször kockára tevő magyarbarát történész professzorról elnevezett alapítvány a magyar–lengyel barátsághoz kapcsolódó tudományos és művészeti együttműködéseket finanszíroz, könyveket jelentet meg, évente több száz magyar diák lengyelországi kirándulását támogatja. A sorozatot 2018-ban azzal a céllal kezdte támogatni az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy hírt adjon az akkor születő alapítványról. Az eddigi három lemezen Lajkó Félix és a Vołosi, a Szent Efrém Férfikar, valamint Fekete-Kovács Kornél és Kuba Stankiewicz szárnykürt-zongora jazzduója hallható. 

Nem kell Rózsa Sándor a Filmintézetnek

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.04.08. 17:23

Gyász – röviden így jellemezte Pálfi György rendező a Facebookon a Nemzeti Filmintézet március 31-én keltezett azon döntését, melyből kiderült: a döntőbizottság nem támogatta Sömmi című filmjének gyártási pályázatát. Pedig 2017-ben kapott kettő-, 2018-ben pedig ötmillió forintot kapott a produkció forgatókönyv-fejlesztésre, igaz ez még az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap idejében volt. Úgy tűnt, hogy az új „felállású” NFI is támogatja Pálfi terveit, hiszen tavaly októberben harminchat millió gyártási előkészítést szavazott meg neki már a Káel Csaba vezette grémium döntőbizottsága. A Sömmi Cserna-Szabó András azonos című regényének tervezett adaptációja: a történet a tizenkilencedik században játszódik, és az alföldi szegénylegényből lett betyárvezér, Rózsa Sándor életét meséli el, aki csapatával az 1848-49-es szabadságharcban is részt vett, cégül népi hőssé vált.

Hangoskönyvpályázatot hirdet a PIM

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.04.08. 17:18
Demeter Szilárd
Fotó: Népszava
Az előadóművészek megsegítésére indítaná el új kezdeményezéseit a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), többek közt egy hangoskönyv projekt részeként. „A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) keretén belül összeállítottunk egy kortárs irodalmi remekművek-listát. A héten igyekszünk elindítani a szerzői és kiadói jogok megszerzése kapcsán a folyamatokat, hogy jogszerűen tudjuk egy nyílt pályázat keretében meghirdetni színészek számára az otthoni fölmondás lehetőségét” – erről Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója beszélt az Origón megjelent interjúban. Lapunk írásban kereste meg a főigazgatót a kérdéssel, mely kiadókkal, szerzőkkel léptek kapcsolatba, kik jelezték, hogy csatlakoznának, így válaszolt: „Csatlakozni sokan csatlakoznának a kiadók közül. Csakhogy ez esetben nem nyílt pályázatról volna szó. A munkatársaimmal összeállítottunk egy bő listát a magyar irodalom remekműveiből, ezt vetjük össze a már meglévő hangoskönyvek listájával, illetve véleményeztetjük néhány megbízható értékítéletű szakmabélivel. Közben készítjük elő a szerződéstervezetet a színészeknek, hogy minél gyorsabb legyen az adminisztráció, meg a szükséges bürokrácia. A színészek számára nyílt a pályázat, bárki magyar előadóművész jelentkezhet, de előnyt élveznek azok, akik gyesen, gyeden vannak, vagy legkevesebb két gyermeket nevelnek.” Az interjúban elhangzott, egy hangoskönyvért nettó kétszázezer forintot fizetnének. Ennek kapcsán arról kérdeztük az igazgatót, mekkora a projektre szánt összeg, ez hány hangoskönyvet jelent. Demeter Szilárd így válaszolt: „Hát ez az, amit most még nem tudunk. A PIM költségvetéséből átcsoportosítottam 25 millió forintot, ez gyártással, tokkal-vonóval kb. 50 hangoskönyvre lehet elég. Ha nem fordul rosszabbra a helyzet, tehát nem kell a közös teherviselésbe beszállnunk nagyobb összeggel, akkor majd még kiegészíthetjük. De egyelőre ennyit enged a takarónk. Emellett ugyanis a saját költségvetésünkből az íróknak is elhatároltam egy nagyobb honoráriumkeretet, illetve az EMMI kulturális államtitkárságával együttesen finanszírozunk egy másik előadóművészeti pályázatot. Ebből a ránk eső rész 50 millió forint, ezt is a PIM és a Petőfi Irodalmi Ügynökség forrásaiból tettem át. Ezt a, főként zenészeket, társművészeti produkciókat célzó pályázatot a közmédiával és az A38 Hajóval közösen hirdetjük meg. Továbbá várhatóan új tételek is megjelennek a PIM alaptevékenységében, és közben azért hat intézmény működését és több, mint kétszáz múzeumi munkatársunk megélhetését is biztosítanunk kell. Szóval próbálunk okosan gazdálkodni, hogy minél többen kapjanak segítséget, senki ne szenvedjen érdeksérelmet – de ami a fontos: az adófizetők is jól járjanak, minőségi kortárs magyar kulturális tartalomhoz jussanak a pénzükért.” A színészeknek kiírt nyílt pályázatot a magyar költészet napján, vagy húsvét hétfőjét követően fogják kiírni, tudtuk meg a főigazgatótól. Hangsúlyozta, az ütemezésnél a szakágazati véleményeket tartják szem előtt, miszerint egy hangoskönyv felmondása húsz munkaóra. „Otthoni körülmények között, gyerekekkel ez a szám azért nem osztható napi nyolccal. Aztán még az utómunka stb. Én örülnék, ha április vége felé már hallgathatnánk belőle. Vagy otthon, vagy – végre – munkába menet. Bár ez utóbbi nem tűnik annyira valószínűnek.” Jelenleg még nem tudni, érint-e a kezdeményezés olyan szerzőt, akinek írásai a Libri Kiadói Csoporthoz tartoznak: erről elsődlegesen a szerző vagy a jogtulajdonos dönt, ezt követően csatlakozhat a kiadó – mondta el lapunknak Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója, a kiadói csoport kiadási igazgatója. „Előtte vagyunk a tervezésnek, de azt gondolom, minden projekt mögött, ami népszerűsítheti a könyvet, vagy egyes szerzők életművét, ott kell, hogy álljon a kiadó, hiszen ez a dolga. Jelen időszakban minden lehetőséget meg kell fontolnunk, hogy elsősorban online és digitálisan hogyan juthatunk el az olvasókhoz” – hangsúlyozta az igazgató. Üdvözlendő szerinte a kezdeményezés, amennyiben ezzel a szerzők pénzhez juthatnak, és jó minőségben, védetten elkészülhet a tartalom. Ugyanakkor megjegyezte, számos nyitott kérdés van, mások mellett, hogy milyen hangoskönyv produkció készül: hordozó (CD), online vagy stream; melyiknek mi a díja, milyen díjat tart megfelelőnek a szerző, illetve a jogörökös. Sárközy Bence azt is hozzátette: „az ingyenességgel ajánlott óvatosnak lenni, főleg annak időbeli korlátozását érdemes megfontolni, hiszen normál működés esetén az ingyenessé tétel kannibalizálhatja is a piacot. Ezért megfontolandó, hogyan népszerűsítünk, és a népszerűsített termék helyettesíti-e a megvásárolt terméket”. Szintén felkerestük a Magvető Kiadót, Dávid Anna igazgató válaszolt: „A Magvető Kiadót Demeter Szilárd nem kereste meg, tehát, hogy a DIA hangoskönyvprojektjébe mit kívánnak belevenni, illetve az ingyenes lesz-e, vagy a piacra kívánnak beszállni, arról nincs tudomásunk. Ily módon nem tudjuk azt sem, hogy érdemes-e csatlakoznunk.”