„A kétnyelvű lemezen az ezeréves magyar-lengyel barátság néhány kiemelkedő eseményét és szereplőjét villantjuk föl népzenével és – a Musica Profana révén – régizenével” – mondja Rosonczy-Kovács Mihály népzenész hegedűs. Kronológiában haladva már az Árpád-kori lengyel-magyar dinasztikus házasságok, majd Báthory István lengyel trónra lépése előtt is tisztelegnek. A sort Balassi Bálintnak egy lengyel dallamra írt imádsága folytatja, illetve az 1848/49-es szabadságharc, amikor Bem József mellett négyezer lengyel honvéd és légionista harcolt magyar lobogók alatt. „Második világháborús lengyel menekültek somogyi dallamokba ágyazott visszaemlékezésein keresztül átérezhetjük 1939 őszének keserűségét, s hogy később a nálunk menedékre találó lengyelek miként gondoltak az őket befogadó magyarokra.”
Az egyházzenei repertoár is megjelenik, mert mindkét nép hagyományának központi eleme Szűz Mária tisztelete. Összesen 23 zenész és színész – többek között Andrejszki Judit, Bognár Szilvia, Kubinyi Júlia és Navratil Andrea énekesek – közreműködésével készült a lemez. Rosonczy – vendég prímástársa, Nyitrai Tamás, valamint Jacek Hałas tekerős-énekes és Andrzej Mastelarz színművész mellett – Szabó Gábor kiváló hangmérnöki munkáját is kiemeli.
A magyar népzenében a román, szlovák, rutén párhuzamok nyilvánvalóbbak, mint a lengyel folklórral való hasonlóság. „Nem véletlen az alcímben szereplő rag; magyar–lengyel barátság népzenével, és nem népzenében. A hangszeres és énekes dallamok részben tematikusan illeszkednek valamely személyhez vagy eseményhez. Elsősorban tehát nem zenei kapcsolódásokat mutatunk be, hanem azt szeretnénk, hogy a zenei élmény nyissa meg a füleket és szíveket a történelmi ismeretek, üzenetek befogadásához.” Vannak azért zenei hasonlóságok is: „a gurál és gyimesi dallamokból összefűzött számról egy messziről jött ember aligha mondja meg, melyik rész magyar és melyik lengyel. Az erdélyi mezőségi karácsonyi énekbe ágyazott kolenda is szépen megtalálja a helyét a magyar versszakok között.”
A Hungarian Folk Embassy hivatása „négy fő pilléren nyugszik: a magyar kultúra európai beágyazottságának a fölmutatása; a közép-európai összetartozás-tudat erősítése; a cigányság kultúránkban betöltött szerepének a hangsúlyozása, valamint a táncházmozgalom és az értelmiség kapcsolatának szorosabbra fűzése. Utóbbi törekvésünkben mérföldkő volt a Felsütött a nap az égre című népzenei karaoke formátumú dupla DVD megjelentetése 7 órányi zenei anyaggal” – mondja Mihály. Számos sikeres projektjük mellett a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy 2018 óta – amióta a jelenlegi felállásban muzsikálnak – „a népzene szeretete mellett az egymás iránt érzett kölcsönös megbecsülés tart össze minket.”
Tervekben sincs hiány: „három olyan műsorunk van repertoáron, amelyeket szeretnénk a közeljövőben lemezzé érlelni. Közülük az El kell menni, nincs mit tenni – a Nagy Háború népdalok és versek alulnézetéből című összeállításunk áll a legközelebb ehhez. Roma vendégművészekkel előadott Náisz – Köszönjük programunk azt mutatja be, hogy cigány honfitársaink zsenialitása nélkül kevésbé lehetnénk büszkék a magyar kultúrára. Folytatjuk az együttműködést a Musica Profanával is. A velük és két olasz művésszel előadott Tele van a sötét égbolt című anyagunk a magyar paraszti kultúrában tovább élő itáliai reneszánszról szól.”
