Különös levelet kaptak a kórházigazgatók még húsvét hétfőn az állami fenntartótól: ebben az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, Kásler Miklós azt kérte, mérjék fel, hogy van-e az intézményükben olyan orvos, aki vállalna munkát Romániában Sepsiszentgyörgyben és Kovászna megye más településein. A levelet megkapta az Országos Onkológiai Intézet is, amelynek főigazgatója személyesen szinte valamennyi osztályra továbbította a kérést.
Kásler Miklós toborzása már csak azért is figyelemre méltó, mert március 12-én lépett életbe az a kormányrendelet, amely előírja: a járványügyi vészhelyzet miatt egészségügyi dolgozók csak az ágazati miniszterük engedélyével távozhatnak az országból. Azaz azóta az egészségügyi dolgozók, köztük az orvosok is kizárólag a humánminiszter egyedi engedélyével léphetik át a határt. A miniszter kérését egyébként épp azon a hétvégén továbbították, amikor Kásler Miklós két kórházigazgatót is felmentett. Az Emmi nemrég még hazai egyetemeken toborzott önkénteseket a kórházakba.
Lapunk több intézményben is érdeklődött, hogy sikerült-e önkénteseket találni a határon túli terület kórházaiba, pozitív választ sehonnan sem kaptunk. Volt olyan intézményvezető, aki úgy vélte: „Ez a levél nem több, mint egy gesztus a miniszter részéről a magyarlakta települések egészségügyi intézményei felé.” Volt, aki szerint eleve halva született az ötlet, mert az intézményeket már alaposan „orvostalanította” az, hogy a 65 éven felüliek a járvány ideje alatt közvetlenül nem vehetnek részt a betegellátásban.
Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és az Állami Egészségügyi Ellátóközpontot is, hogy megtudjuk, hányan jelentkeztek eddig Kásler Miklós felhívására. Kíváncsiak voltunk egyebek mellett arra is, mi indokolta a miniszter kérését.
A minisztérium sajtóosztályától azt a választ kaptuk: „A kormány mindig egész nemzetben gondolkodott, ezért amikor az egyik erdélyi kórház csupán rövid időre két-három aneszteziológus segítségét kérte az elvégzendő műtétekhez, akkor megkérdeztük kórházainkat, hogy van-e olyan orvos, aki segíteni tudna. A járvány jelenlegi magyarországi helyzete még lehetővé teszi, hogy néhány szabad kapacitással bíró aneszteziológusunk Erdélybe utazzon. Az Országos Onkológiai Intézet mentességet kapott a koronavírusos betegek ellátása alól. ”– írták.
Gócpontokká vált erdélyi kórházak
Romániában 7216 igazolt fertőzést és 362 halálesetet jegyeztek a járvány miatt szerdáig, és az ország egyes értékelések szerint a vírus terjedése szempontjából a világ tíz legkockázatosabb állama közé tartozik. A két legfontosabb kockázati tényező: a két legfertőzöttebb európai államból, Olaszországból és Spanyolországból hazatért vendégmunkások százezrei, valamint az, hogy Romániában a kórházak váltak a járvány legfontosabb gócpontjaivá.
Még március végén indult a folyamat, a Kárpátokon túli Suceava megyei központi kórházzal, majd egyre több megyében adódtak gondok. Hétfői kimutatás szerint Romániában 812 egészségügyi dolgozót tartanak számon koronavírus fertőzéssel, eddig négyen vesztették életüket, mindnyájan fiatal orvosok és ápolók. Kórházi dolgozók tömegesen kezdtek felmondani a kialakult helyzetben, a jelenség olyan méreteket öltött, hogy Klaus Johannis államfő, a szükségállapot további egy hónapos meghosszabbításával egyetemben azt is bejelentette kedden: a járvány idejére megtiltják a felmondásokat az egészségügyben és lehetővé teszik, hogy szükség esetén a hadsereg vegye át valamely kórház működtetését.
A székelyföldi megyék nem tartoznak a legfertőzöttebbek közé, Hargitában mindössze 7 igazolt fertőzést tartanak számon, Kovásznán pedig 123-at. Ám a kovásznai megyeszékhely Sepsiszentgyörgy sürgősségi kórháza egyike volt az elsőknek, ahol március 22-én belső fertőzésre derült fény. Egy ausztriai sízésből hazatért nőgyógyász járt el felelőtlenül, büntetőeljárás indult ellene. A kórház vezetése múlt pénteken jelezte, az intenzív terápiás osztály teljes személyzetét tesztelték koronavírusra, a 38 alkalmazott közül 20-nak volt pozitív a vizsgálat eredménye. A kórház a kardiológiáról irányított át szakembereket, hogy biztosítani tudják a betegellátást, ugyanakkor Maros, Hargita és Brassó megyétől kértek segítséget, hogy a szakorvosi ügyeletet lefedhessék. Húsvét hétfőjén Marosvásárhelyről meg is érkezett az első két orvos az intenzív osztályra.
Közben Csíkszeredába és Sepsiszentgyörgyre érkezett a magyar kormány támogatása a koronavírus elleni küzdelemhez szerdán. Sepsiszentgyörgyön 39800 védőmaszkot, 2200 védőruhát, 400 pleximaszkot, 13 ezer védőkesztyűt, 640 darab védősapkát, 1300 cipővédőt, 1850 liter fertőtlenítőszert, 425 darab védőszemüveget vettek át. A Megyei Sürgősségi Kórház mellett a megye más kórházai, háziorvosi praxisok, illetve a megyei és városi önkormányzattal együttműködő civil szervezetek kapják. A megye és a város élén egyaránt az Orbán-kormány régi, elhivatott támogatóinak számító RMDSZ-es politikus áll. „Jólesik, hogy Magyarország kormánya ezekben a nehéz napokban, hetekben is figyel a határon túli magyarokra. Ott is van baj, biztos vagyok benne, hogy ezekre az eszközökre ott is szükség lenne. Jóleső érzés, hogy a bajban is tudnak rajtunk segíteni, amit nagyon köszönünk – fogalmazott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adomány átvételekor.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház számára 6950 FFP típusú védőmaszk, 19 200 sebészi maszk, 350 pleximaszk, 7300 védőkesztyű, 400 védősapka, 1050 cipővédő, 1100 liter fertőtlenítőszer, 1250 védőruha és 300 védőszemüveg jutott a magyarországi adományból.
A szállítmányok átvételénél mindkét székely megyében jelen voltak a helyi politikusok. Csíkszeredában Korodi Attila parlamenti képviselő azt nyilatkozta, az RMDSZ felkérésére biztosította a magyar kormány a hathatós támogatást. - Gál Mária
