Előfizetés

A járvány idején is történhetnek jó dolgok: több mint 220 ezerrel emelték meg Rogán és Gulyás fizetését

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.17. 09:58
Gulyás Gergely és Rogán Antal is komoly fizetésemelésnek örülhet
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Nincs az a koronavírus, ami megállíthatná a képviselők ütemezett bérnövekedését: többségük 75 ezer forinttal vihet többet haza márciustól - de van, aki ennél is jobban járt.
Egy a több tízezer ember közül, aki elveszítette a munkáját a koronavírus-járvány miatt? Hazaküldték a kórházból idős, krónikus beteg családtagját, akit most önnek kell ápolnia, a gyerekek ellátása mellett? A sors és mások hibáztatása helyett inkább örüljön annak, hogy hétágra süt a nap, na és hogy a parlamenti képviselők ezúttal is fizetésemelést kapnak.

Egy tényleg halaszthatatlan döntés

Februárban a Népszava is beszámolt róla a Privátbankár cikke alapján, hogy bértáblájuk alapján a képviselők márciustól újabb béremelésre számíthatnak, mivel a közszféra után a politikusok úgy gondolták, nekik is jár a fizetés felzárkóztatása.
Most az Mfor szúrta ki, hogy a bérrendezés a járvány ellenére sem maradt el: 
Magyarországon április elején 11,4 százalékkal magasabb fizetést kaptak az állami vezetők.

A parlament honlapján frissült adatok szerint így a képviselői alapbér - mivel az átlag háromszorosa - 989 700 forintról 1 103 400 forintra emelkedett, vagyis már nincs olyan képviselő a parlamentben, akinek kevesebb szerepelne a bérlapján egymillió forintnál. Ebből - a családi adókedvezmények nélkül - 733 761 forintot vihetnek haza, ami 75 610 forinttal több nettót jelent.
  • Annak, aki képviselői státusza mellett állandó bizottsági tag, 1 324 080 forint szerepel a bérlapján,
  • aki két testületben vagy a törvényalkotási bizottságban tag, 1,5 milliónál többet keres.
  • A frakcióvezetőknél kétszeres szorzót használnak, tehát a bruttó juttatás 2 206 800 forint lett,
  • helyetteseik pedig 1,87 milliót keresnek.
Az emelés után a legmagasabb fizetés, melyet Kövér László házelnök kap meg, bruttó 2 979 180 forint, vagyis nettó 1 981 150. Ez egyik hónapról a másik 200 ezer forinttal több keresetet jelent. 
Vannak azonban még szerencsésebbek, az a képviselő, aki egyben a kormány tagja is, mindkét posztért felveszi a juttatást. Összesen így havi 3 308 600 forintért végzi a munkáját, ebből családi kedvezmények nélkül minimum 2 199 824 forintot vihet haza.
A miniszterek közül Szijjártó Péter, Rogán Antal, Nagy István és Gulyás Gergely így havi 225 838 forinttal több pénzből gazdálkodhat már áprilisban.

A szlovén képviselők valamiért másokra is gondoltak

Eközben néhány országban a vezetők saját juttatásaikat is megvágták a rendkívüli helyzetre való tekintettel - mutat rá a hírportál. A képviselői fizetések - helyesebben tiszteletdíjak - rendre bőven meghaladják az országos átlagokat, pongyola kifejezéssel élve ez lehetőséget ad arra, hogy az állam a képviselőkön is spóroljon a juttatások megvágásával.  
Szlovéniában a járvány idejére 30 százalékkal csökken a képviselők és a miniszterek fizetése, Új-Zélandon pedig a 6 hónapig a fizetés 20 százalékáról mondanak le a kormány tagjai és a vezetők.

Hasonlóan jártak el néhányan a magyar települések vezetői közül is, inkább lemondanak a tiszteletdíjukról a válságra való tekintettel.  A fideszes vezetésű Berettyóújfalu például a felére csökkentették a képviselői tiszteletdíjakat, Komáromban is 50 százalékos vágásról határozott a testület. Mezőberényben kétlépcsőben vágják meg a tiszteletdíjakat: április elsejétől 50, majd május elsejétől 75 százalékkal csökkentik a juttatásokat. Eger alpolgármestere pedig a teljes tiszteletdíjáról mondott le a kialakult helyzet miatt – írja az Mfor.

Nincs pénz? Talán spórolni kellene

A járvány átvészeléséért persze mi magunk is sokat tehetünk, különösen, ha meghúzzuk azt a sokat emlegetett nadrágszíjat: erre a napokban a havi négymillió forintot kereső ÁSZ-elnök, Domokos László emlékeztette a magyar lakosságot, aki mindenkit spórolásra, a kiadások visszavágására kért.

A boltost is megbüntetik, és a vevőt is - a túlélés ára

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.17. 09:32

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A nem alapvető szükségleti cikkeket áruló üzletek kinyitását semmi nem tiltja, csak éppen tilos bemenni ilyen boltba. És ez 50 ezer üzletet hozhat lehetetlen helyzetbe.
Egyre több helyen nyitnak újra az olyan iparcikket kínáló üzletek, amelyek látogatását az érvényben lévő kijárási korlátozások jelenleg nem engedélyezik a lakosságnak (mivel nem alapszükségleti cikkeket forgalmaznak), írja a Magyar Nemzet. A legnagyobb közösségi oldalon az érintett vállalkozói körből többen azt jelzik: nem várnak tovább, kinyitnak, hogy legyen újra bevételük. Mint írják, a kezdeti leálláskor sokan arra számítottak, hogy két-három hét alatt lecseng majd a rendkívüli helyzet, ami a kereskedők működését is szabályozza. A szerencsésebbek akkor úgy kalkuláltak, hogy a meglévő tartalékaik elegendőek lesznek ahhoz, hogy ezt a bevételmentes, korlátozott időszakot az üzlet működtetése nélkül átvészeljék az alkalmazottakkal. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kifejtette, hogy a nyitva tartástól függetlenül azokat a boltokat, szolgáltató üzleteket nem szabad felkeresni, amelyek nem szerepelnek kivételként a kijárási korlátozásokról szóló rendeletben. – A cipő- vagy ruhavásárlás nem szerepel azok között a célok között, amiért az emberek elhagyhatják az otthonukat – fogalmazott. Az érintett területek például a ruházkodáson kívül a bútor, a sportszer-, a játék-, a könyv-, a mobiltelefon, az óra és ékszer kereskedések, mások mellett ezekbe egyáltalán nem térhet be a lakosság. A statisztikák alapján több mint 50 ezer olyan üzlet lehet a hazai piacon, amely a korlátozások feloldásáig nem fogadhat vásárlót. – Aki ilyen helyre tér be, az szabálysértést követ el, ahogy az a vállalkozó is, aki felhúzott rolóval, nyitott ajtóval azt sugallja, hogy szabad bemenni a boltba. Ezt a rendőrség hivatott ellenőrizni és ha indokolt, büntetést kiróni. Sokan félreértelmezik az előírásokat – folytatta Vámos György. Aki nem vitatja: a helyzet hetek alatt tarthatatlanná válhatott a kevésbé erős vállalkozásoknak. A főtitkár szerint az érintetteknek szüksége lehet a rájuk szabott támogatásra ahhoz, hogy átmentsék a működőképességüket, vagyis a munkáltatóknak ne kelljen megválniuk a feladat nélkül maradt eladóktól.   

Orbán: nem tudjuk elkerülni, hogy Budapesten sajátos szabályok lépjenek életbe

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.17. 08:29
Orbán Viktor, egy 2018-as rádióinterjú során, a Kossuth Rádióban
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök szerint erről a főpolgármester döntsön. Orbán Viktor elmondta, miért ürítettek ki annyi kórházi ágyat - a felelősséget az orvosokra hárította. És azt is elárulta, miért tartja kísérleti egereknek az osztrákokat.
Most jön csak a neheze, a következő napokban belépünk a tömeges megbetegedések fázisába, sokkal több fertőzöttről kapunk majd hírt- mondta pénteken a közrádióban Orbán Viktor. A már megszokott reggeli interjúban a miniszterelnök azt mondta, hogy éppen erre a csúcsidőszakra készültek, amikor kiürítettek 36 ezer kórházi ágyat Magyarországon – legalább harmincezer ágy és nyolcezer lélegeztetőgép kell ugyanis ahhoz, hogy az egészségügy a legrosszabb forgatókönyv alapján is eredményesen működjön, A kérdésre, hogy tényleg mindenkit haza kellett küldeni a kórházakból- olyanokat is, akiket otthon nem tudnak ellátni – Orbán Viktor az orvosok felelősségét emlegette: szerinte nem a politikusok, hanem egy orvosi grémium döntött arról, kinek az ellátása halasztható és kit kell bent tartani az intézményben; ezt nem a politikusok találták ki.  Tudom, hogy ez nehéz és kényelmetlen helyzet, fejtegette Orbán, aki magyarázatként az itthoni idősotthonok helyzetét hozta fel: több mint ezer ilyen otthon van, és ha csak minden 10. lakójuk kapja el a fertőzést, az is több mint tízezer,kórházi ellátásra szoruló beteget jelenthet.
A miniszterelnök szerint egyébként 68 ezer rendelkezésre álló kórházi ágy 34 százaléka amúgy is üresen állt, tehát csak 16 százalékot kellett felszabadítani most.
A számítás „aprócska” hibája, hogy Orbán így még mindig csak 50 százalékról beszél, miközben - ahogy azt a Népszava elsőként megírta - az ágyak 60 százalékát szabadították fel a koronavírusos betegek ellátásához
Vagyis - ha az ágyak 34 százaléka valóban üres volt - a fekvőbetegek több mint negyedét így is hazaküldhették vagy küldik, a döntés pedig több mint 17 ezer személyt érinthet, na és az őket ellátó családtagokat.

A miniszterelnök elismerte, hogy még most is nagyon keveset tudunk a vírusról, ezért az alapvető életösztön, az óvatosság határozza meg a kormányzati lépéseket. Annak viszont örült, hogy Magyarországnak van egy laboratóriuma, Ausztria, ahol – bár szintén a sötétben tapogatóznak – előbb történnek meg a dolgok, az osztrák kormány pedig szintén előbb hoz meg egy sor döntést, melyek sikeréből vagy kudarcából itt is lehet tanulni.
Örülünk, hogy most nem mi vagyunk a kísérleti egerek – mondta kedélyesen Orbán, aki szerint az osztrák példa mutatja meg, hogy érdemes-e újranyitni az iskolákat, lazítani a korlátozásokon.

Budapestnek azonban nem sok lazítást ígért Orbán Viktor: a fertőzések magas helyi arányára hivatkozva úgy fogalmazott:  
előbb-utóbb nem tudjuk elkerülni, hogy sajátos szabályokat léptessünk életbe Budapesten, illetve a főpolgármester léptessen életbe.

Orbán szerint differenciálni kell a vidéki települések és a főváros járványügyi helyzetét. Mint hozzátette,  már a jövő héten történhet ilyen jellegű bejelentés -  bár hogy kijárási tilalomra vagy más jellegű szigorításra gondolt, azt nem részletezte. Az sem derült ki, hogy mi történik, ha esetleg Karácsony Gergely nem értene egyet a miniszterelnök véleményével.
Az interjúban Orbán Viktor elismerte, valóban nehéz most  négy fal szorított családok helyzete: el tudja képzelni, hogy két-három gyerekkel a házban, a digitális oktatással együtt ez most valódi dzsihád lehet sokaknak - viccelődött a miniszterelnök, aki mindenkit kitartásra kért. Utalt az elbocsátott kórházigazgatók - az Országos Orvosi és Rehabilitációs Intézet és a székesfehérvári kórház vezetőjének -  ügyére is. Szerinte a kórházi vezetők békeidőben nagyfokú függetlenséget élveznek, de most nem ez a helyzet - katonai akcióterv mentén szervezik meg a járvány elleni védekezést, és az operatív törzs bármilyen kérése ilyenkor nem lehetőség, hanem parancs, a kórházigazgatók számára is.