Több mint egymilliárd forint uniós pénzt költöttek a kellően nemzetivé tett alaptanterven dolgozó szakértőkre

Csak a bérükre 1,11 milliárd forintot költött a kormány.

Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – írja a Magyar Narancs a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem adatai alapján.

A lap közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderült, hogy

A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak.

Az EKE honlapján található összefoglaló szerint az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az oktatási projekt megvalósítására. Az 1,11 milliárd feletti összeget a Magyar Narancs szerint vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre fordították.

A kormány még 2017 márciusában bízta meg Csépe Valériát a NAT átdolgozásával, így ő lett a 2017 nyarán az Eszterházy Károly Egyetemen felállt Oktatás 2030 kutatócsoport szakmai vezetője.

Csépe Valéria mellett a NAT-on dolgozó szakértők közül kezdetben mindössze négy vezető nevét hozták nyilvánosságra, később a Népszava további kilenc szakértőt azonosított. A teljes szakértői névsort az egyetem most sem adta ki, a Narancs.hu-nak küldött táblázatukban csupán a munkakörök és a foglalkoztatotti létszámok szerepelnek. Ezeket összeadva 303-an dolgoztak/dolgoznak a projektben, bár elképzelhető, hogy ennél kevesebb emberről van szó, hiszen egy szakértő menet közben munkakört is válthatott, vagy egyszerre több feladatot is elláthatott.

Ezzel korántsem Csépe a projekt legjobban fizetett alkalmazottja. Az Eszterházy Károly Egyetem például 2017 júliusától négy hónapra foglalkoztatott egy stratégiai és fejlesztési igazgatót havi bruttó 1,2 millió forintért. Stratégiai és fejlesztési igazgatóhelyettesre valamiért 13 hónapig is szükség volt, havi 800 ezerért, de ugyanekkora bérköltség szerepel az általános nevelési-oktatási csoportvezető, a tantárgyi szakmódszertani csoportvezető és az általános tartalomfejlesztési vezető neve mellett. Az intézményrendszeri koordinációs vezető 777 ezres, a bevezetést támogató vezető 700 ezres bruttó bért kapott.

A Csépe-féle kutatócsoport 2018 augusztusában hozta nyilvánosságra a NAT tervezetét. Ezt a szakmai szervezetek összességében óvatos optimizmussal fogadták, a kormány viszont nem tartotta elég nemzetinek, ezért átdolgoztatták.

A végül idén január 31-én a Magyar Közlönyben megjelent szöveg valóban radikálisan eltér a 2018-as javaslattól. A Csépe-tervezet és a hozzá kapcsolódó kerettantervek átdolgozásával az Oktatási Hivatal mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg. Míg magyarból a 2018-as Csépe-tervezet még egyáltalán nem tartalmazott szerző- és műlistákat, a NAT elfogadott változata teljesen kiiktatja a tanárok választási szabadságát, és olyan vitatott szerzőket is kötelező jelleggel beemel az alaptantervbe, mint Herczeg Ferenc vagy Wass Albert.