A jótékonyság arcai - Lady Gaga sminkje és Tilla karakterfejlődése

Publikálás dátuma
2020.04.21. 08:30

Két adománygyűjtő koncert zajlott a hétvégén. A Global Citizens a világ meghatározó művészei, a TV2 magyar zenészek karanténfellépéseit mutatta be. A különbséget nem csupán a résztvevők hírneve vagy az összegyűlt pénz nagyságrendje közötti eltérés jelentette.
Ha valaki azt mondja néhány évvel ezelőtt, hogy Lady Gagát fogom csodálni, amiért harmincnegyedik születésnapján nemcsak, hogy smink nélkül elénekeli a Smile című nótáját, hanem ezt olyan jótékonysági esemény keretében teszi, mellyel összeszed 127,9 millió dollárt, akkor bizonyára kacagtam volna egy nagyot. A dalszerző-énekesnő által alapított Global Citizens jótékonysági mozgalom kezdeményezés által szervezett, One World: Together At Home című buli, melyet április 18-án tartottak online, a legnagyobb könnyűzenei összefogás volt a Bob Geldof-féle Live Aid óta. Az egészben nem is az volt a legjobb, hogy láthattuk Elton John kertjében műkövekre kigurított többmilliós zongorát és a háttérben gondosan elhelyezett kosárlabdát (miért nem futott be érte egy gyerek, kérem?), hanem, hogy tényleg elhittem, hogy keverés és pimpelés nélkül, hibákkal adta elő a dalt. Mint aki tényleg otthon van és desszert után gyorsan játszott nekünk valamit.
Lady Gaga
Fotó: AFP
De az is egészen emberi pillanat volt, amikor Paul McCartney a szüleiről mesélt, hogy az édesanyja ápoló volt a második világháborúban és küzdött az életekért, így nem tudja nem értékelni az időt és az energiát, amit az egészségügyi dolgozók most a koronavírus elleni harcra fordítanak. Aztán az „öreg” előadta a Lady Madonnát, ami nyilván nem úgy szólt, ahogy megszoktuk, de hát ilyet a c'est la vie. A nagy klasszisok közül említhetném még Stevie Wondert, aki igazán cuki volt, de hát a maga szintjén mindenki odatette magát. Nem azon erőlködtek, hogy életük áriáját énekeljék ki, hanem, hogy támogassanak egy nemes ügyet. A lista pedig, az említetteken túl is elképesztő: Alanis Morissette, Andrea Bocelli, Billie Eilish, Billie Joe Armstrong, Chris Martin, David Beckham, John Legend, Paul McCartney, Alicia Keys, Amy Poehler, Awkwafina, Camila Cabello, Celine Dion, Ellen DeGeneres, Jennifer Lopez, LL COOL J, Lupita Nyong’o, Matthew McConaughey, Oprah Winfrey, Pharrell Williams, Sam Smith, Shawn Mendes, Taylor Swift, Usher, Victoria Beckham adta a lecsupaszított önmagát. Ha pedig már az első sorokban rajongtam Lady Gagáért, muszáj elmondani, hogy a Smile című dala után olyan benyomást tett rám (pardon, sokakra), hogy még a szüleimnek is bemutatnám.
A számok pedig magukért beszélnek, az adományokból összegyűlt csaknem 128 millió dollár, ebből 51,1 millió dollárt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Covid-19 szolidaritási alapjának utalnak, 72,8 millió dollárral pedig a járvány elleni küzdelemben résztvevőket segítik helyi és regionális szinten. De, ami talán a legemberibb része volt a Gaga-féle kezdeményezésnek, hogy emberi arcot adott azoknak az embereknek, akik a fertőzöttekért harcolnak és próbálják legyűrni a vírust. Orvosok, ápolók és más, a mindennapi harcban részt vevő emberek jelentkeztek be, megmutatták, hogy kik azok, akikért a sok pénzt gyűjteni kell, mert a megválasztott döntéshozók erre nem képesek. Ezek a voltak a show leghumánusabb pillanatai, ami miatt érdemes lesz talán később is újra nézni.
Éppen ezek a momentumok hiányoztak a TV2 Neked énekelek című klón adásából, amelyben hazai sztárok buzdították a népet adományozásra a „fronton lévőkért”, ahogy Till Attila műsorvezető fogalmazott. Tilla egyébként érdekes karakterfejlődésen ment keresztül, ahogy alakította a szerepét: eleinte minden előadótól megkérdezte, hogy van és miután tízből kilencszer depresszív választ kapott, elkezdett dolgozni az intelligenciája és komolyan beszélt a koronavírus miatti veszélyekről – de talán már túl késő volt, mire rájött, hogy nem egy tehetségkutató bulit vezet, ahol ész nélkül csak a bevételért kell stimulálni a nézőket. Érdekes párja volt a társ-műsorvezető Ördög Nóra, aki, ha tehette elérzékenyült és megkönnyezett minden produkciót és adományt, mintha csak civilként lépet volna színpadra. Nagyon érdekes kontraszt ők ketten az amerikai show három műsorvezetőjéhez képes: Jimmy Fallon, Jimmy Kimmel és Stephen Colbert csak a dolgukat tették, nem akartak show-t generálni, ha úgy tetszik, nem rágták a nézők szájába, hogy éppen mit kell érezni. Noha a Neked énekelek készítői azt állították, mindenkit online kapcsolnak, az biztos, hogy a produkciók zöme nem csak úgy otthon jött létre, hanem gondos rendezés és koreográfia volt mögötte. Nagyobb összeget tennék például arra, hogy a Sztárban sztár zsűrije által előadott Michael Jackson nótában nagyon sok próbaóra van, és Tóth Gabi sem helyben találta ki a függöny előtti árnyjátékot. Az pedig, hogy a Pápai Jocival új dalt adtak elő, kvázi szenzációként, már tényleg túl volt a csúcson. Profizmusban Gáspár Laci vitte a csúcsot, de hát van olyan műsor mostanság, amiben ő nem szerepel? A Neked énekelek erősségei a ritka emberi pillanatok voltak. Amikor Presser Gábor elmondta, hogy baj van, a zenészeknek nincs munkájuk és a multiknak több magyar zenét kellene játszani (Ruzsa Magdival jó párost alkottak), amikor Mága Zoltán olyan lelkesítő beszédet mondott, amilyet Orbán Viktornak kellene mostanság – nem mellékesen a zenész felajánlott egy lélegeztetőgépet is saját zsebből. (Valamint csodaszépen játszott Balázs Fecónak A csönd éve volt című dalhoz.) Illetve a végén be kell, hogy valljam, hogy Leslie Mandoki meglepett, amikor felajánlotta a saját Fender Stratocasterét, hogy nyugodtan licitálják el – de amit előadott, nem vésődött be az emlékeim közé.
Nem mondanám fiaskónak a TV2 kezdeményezését, inkább afféle tévedésnek, amikor nem találják meg a definícióját annak, hogy mi is a jótékonysági műsor egy világjárvány, kijárási korlátozások és halálozások idején. Felháborító hibának tartom, hogy nem beszéltek a pandémiáról azon túl, hogy vannak emberek, akik a frontvonalban vannak. Kiket segítünk, ha adakozunk? Milyen segélyszervezetek és milyen arányban kapják meg az Ördög Nóra által könnyes szemmel bejelentett 25 millió forintot és az egyéb befolyó összegeket? Miért nincs humánus arculata egy segélyműsornak? Félek, hogy a kérdések költőiek maradnak. Infó: One World: Together At Home online koncert Neked énekelek, TV2

Nyertes és vesztes filmfesztiválok

Publikálás dátuma
2020.04.20. 09:30

Fotó: Jacky Godard / AFP / Photo12
A legnagyobb európai mustra nem fogja virtuális térbe engedni versenyét, ám a kevésbé népszerű dokumentumfilmes rendezvények nézettségének jót tesz a karanténnézők sokasága.
Ahogy várható volt, a COVID-19 koronavírus térdre kényszerítette az európai filmipart és -kultúrát, amelynek legnagyobb szegmense a világon egyedülálló fesztivál hálózat: ezen belül pedig Berlin, Cannes és Velence a három meghatározó rendezvény. Az elmúlt bő három évtizedben a három nagy közül egyértelműen Cannes emelkedett ki, egyfajta mozgóképes szuperhatalomként, amely egy-egy alkotást a világ középpontjába tud segíteni, vagy épp ellenkezőleg, egy életre eltemetni – értelemszerűen a sikertörténetektől hangos a filmtörténet. Az elemzők mostanság Bong Dzsunho Élősködők című alkotását hozzák példaképpen, jelesül, hogy a tavalyi szenzációs Arany Pálma győzelem nélkül Oscar kontextusba került sem került volna, nemhogy megnyerte volna a legjobb filmnek járó szobrocskát. De említhetnénk a Nemes Jeles László által rendezett Saul fiát is, hogy hazai példát említsünk.  Cannes tehát az európai filmipar és kultúra szimbóluma, legerősebb manifesztációja, szimbolikus zászlóshajója, nem csoda, hogy Thierry Frémaux művészeti igazgató nem akarja tudomásul venni, hogy a fesztivál történetében először idén lehet, hogy le kell fújni az eseményt. Az eredetileg májusra tervezett fesztivált egyszer már elhalasztották június végén, vagy július elején lévő meg nem határozott időpontra, de miután a napokban a francia kormány július közepéig megtiltotta  a tömegrendezvények szervezését, sokak szerint eldőlt a lesz-e Cannes kényes kérdése. Különösen, hogy a fesztivállal párhuzamosan zajló Rendezők kéthete, Kritikusok hete és az ACID bedobta a törölközőt. Nem hivatalos források szerint tombol is emiatt Frémaux, akinek továbbra is konkrét elképzelései vannak 2020-ról. Azaz, a hivatalos versenyt és az Un certain regard szekciót még mindig nem állították le. Frémaux a Le Figarónak adott exkluzív interjúban beszélt az elképzeléseiről – teheti, hiszen közvetlen kapcsolatban van Emmanuel Macron kormányfővel és a szakmai elvárásoknak megfelelően nehogy nemzetstratégiai, hanem európai kultúrstratégiai ügyként kezelik a több mint húszmillió eurós büdzsével gazdálkodó Cannes-i fesztivált. Frémaux elismerte, hogy a filmtörténet legbizonytalanabb időszakát éljük meg és a koronavírus miatti harc következtében egyetlen idei fesztivál léte sem garantált. Ennek ellenére nem tartja elképzelhetetlennek, hogy lesz limitált fesztivál, feltehetően külföldi vendégek nélkül, maszkban és kisestélyikben, regulázott vörös szőnyeggel. (A vicclapok el is kezdtek élcelődni Frémaux-val, írván most végre nem kell aggódnia a betiltott selfie-k miatt.) Ahogy a vezető fogalmazott, a válogatás nem áll le, csodálatos műveket neveztek, amelyek alkotói egyetértenek abban, hogy nem akarnak egy online fesztivál kiadásban részt venni. Arra a felvetésre, hogy mi történik akkor, ha nem lesz idén valódi rendezvény, azt válaszolta, hogy nyilvánosságra hozzák majd a „hivatalos programot” és a művek használhatják majd a Cannes 2020 minősítést. Persze, gyorsan hozzátette, hogy Cannes lényege a fesztivál, a helyszínen való megmérettetés, ami egészen biztosan az első olyan rendezvény lesz, mely az európai filmkultúra újjáépítését segíti.  A fesztiválpiacon a helyzet azonban nem ilyen egyértelmű, vagy ha úgy tetszik, a több ezer egyéb mustra nincs olyan kiváltságos helyzetben, mint Cannes. Például a koronavírus kitörése és a korlátozások épp a South by Southwest (SXSW) előtt történetek néhány nappal, a rendezvény  rengeteget bukott anyagilag, mivel a vetítéseket le kellett mondani. Aki hozzájárult, a filmjét „vetítették” egy online platformon és végül díjakat hirdettek csak. Andrasev Nadja el is nyerte a legjobb animációs rövidfilmjének járó díját, így nevezhetővé vált a jövő évi Oscar-díjra. Hasonlóan kellemetlen helyzetbe került a koppenhágai CPH:DOX nevű dokumentumfilm fesztivál. Hogy a rendezvény elkerülte a csődöt – hiszen visszatérítették a fizikai jegyek árát – éppen az online kiadásnak köszönhette: 113 ezer néző volt kíváncsi a versenyfilmekre, streamenként hat euróért. A fesztiválok online kiadása nem jelenti azt, hogy innentől kezdve bárki nézheti azokat, csak adott ország ip címről bejelentkező eszközről lehetett belépni a virtuális nézőtérre. Azaz, 113 ezer dán dokumentumfilm nézőről beszélünk. A júniusban 60. alkalommal megrendezendő Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál szervezői is úgy döntöttek: az eredeti időpontot meghosszabbítva, június 15. és 30. között az éterbe költöztetik az eseményt. Lesznek magyar résztvevők: Kádár Melinda A forrás és a torony című MOME diplomafilmje versenyben. A rendező egy ökoszisztéma felbomlásának és újjáalakulásának körforgásából inspirálódva alkotta meg a hét perces kisfilmet. A műfaji határokat feszegető Off-limits szekcióba pedig Ulrich Gábor Dűne című animációja kapott meghívást. A különleges, absztrakt thriller hullámzás képzelet és valóság között, amelyben a hangok, mint tanúk átmosódnak emlékeken és félálmokon. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgokat, akkor azt lehet mondani, könnyű a rövid-, animációs és dokumentumfimes alkotóknak és a fesztiváloknak, mert a szakmai összetartás sokkal nagyobb és korlátozások miatt nagyobb érdeklődésnek tulajdonképpen örülnek. Az egészestés játékfilmeket felvonultató müncheni mustra igazgatója viszont a szimpla lemondás mellett döntött. Ahogy Christoph Gröner igazgató a Variety című lapnak elmondta: ősszel vagy télen nem lett volna hely új időpontnak, illetve premier előtti játékfilmek esetében nincs kidolgozott formula az online premierekre. Ők kétszáz filmet mutattak volna be, ez kétszáz új szerződést jelentett volna, ehhez pedig külön jogi osztályt kellett volna alapítaniuk. Arról nem is beszélve, hogy ez streaming szerzői jogi szempontból sem ideális, senki nem tudja kontrollálni, hogy valaki felveszi vagy „lelopja”-e a képet. Mindezeken felül, az EU azt kérte, hogy a szórakoztatóipar csökkentse az internet leterheltségét, ők pedig ezt tiszteletben tartják. És persze: ki fizetne egy ötpercenként „lefagyó” filmélményért?  

Kormányzati mentőcsomag helyett sakkjátszmák

Publikálás dátuma
2020.04.20. 08:30

Fotó: Népszava
A kormánypárti képviselő kritikát fogalmaz meg, a kultúrstratéga az általa megszüntetendőnek vélt pénzelosztó szervezet bizottsági tagja lett. Utóbbi első pályázatai megjelentek, de ez nem váltja ki a kormány mentőcsomagját, amelyről a politikusok sakkjátszmája közben még nem tudni.
Hetek óta várják a kulturális élet szereplői a kormány ún. mentőcsomagját, amelyről többi között Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója is beszélt nemrég. Döntésekről eddig nem tudni, a háttérben folyó munkáról és vagy alkukról csak mendemondák keringenek. L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális bizottságának fideszes alelnöke, volt kulturális államtitkár a Mandinerben vetett fel kérdéseket és fogalmazott kritikát a Nemzeti Kulturális Alappal (NKA) - amelynek 2011-12 között elnöke, 12-14 között alelnöke volt - szemben, ami különös jelentőséggel bír annak fényében, hogy decemberben a kulturális törvény módosítása előtt a pályázatokat kiíró és azokat elbíráló, 27 éve működő szervezet megszűnése is felmerült a kormányoldalon, többek között a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az Országos Széchényi Könyvtárért felelős miniszteri biztos, a kormány egyik kultúrstratégájaként számon tartott Demeter Szilárd is beszélt erről nyilvánosan. A két évvel ezelőtt a Magyar Időkben meghirdetett kultúrharcos cikksorozatban "liberális elhajlóként" emlegetett NKA megmaradt, de L. Simon László többször is beszélt arról, hogy meg kell változtatni, Demeter Szilárd pedig most az általa megszüntetendőnek vélt szervezet bizottsági tagja lett. L. Simon László a Kulturális mentőcsomagok című cikkben a kulturális területet is érintő járulékkedvezményeket csak első lépésként említi a koronavírus járvány okozta veszteségek enyhítésére, és felhívja a figyelmet arra, hogy a kormánynak "jelentős erőt kell fordítania a kulturális szektor érzékeny ügyeire és finanszírozási problémáira". A kormánypárti képviselő írt arról, hogy "a minisztériumban folyik a munka, a Fekete Péter kulturális államtitkár által meghirdetett előadóművészeti pályázatok határideje a napokba járt le, s óriási mennyiségű pályázatot fog elbírálni az államtitkárság. A Nemzeti Kulturális Alap tétlenségét viszont már a kormánypárti frakcióban is csodálkozva szemléljük: békeidőben sem nagyon akadt példa arra, hogy április közepéig ne írják ki a folyóirat-pályázatokat. Mi lesz a Kortárssal, a Magyar Naplóval, az Alfölddal és az Új Művészettel? Lapot otthonról is lehet szerkeszteni, tördelni, de a joggal elvárható állami támogatás nélkül ma lehetetlen legyártani." Az Index pénteken vette észre, hogy az NKA weboldalán közzé tette az új bizottsági tagok névsorát. Demeter Szilárd, valamint Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Kásler Miklós miniszter által létrehozott, a magyar őstörténetet nem feltétlenül a finnugor rokonság felől vizsgáló Magyarságkutató Intézet főigazgatója is tagja lett a pénzosztó testületnek. A szervezet weboldalán biztató szavakat is írt. "Megteremtődött annak a lehetősége is, hogy NKA Bizottsága és kollégiumai a jelen helyzetben online szavazhassanak, felgyorsítva így a döntési folyamatokat. A következő hetekben mindent meg fogunk tenni, hogy a rendkívüli helyzetben súlyosan érintett kulturális területek minél inkább számíthassanak az NKA támogatására." - írják. Az első tavaszi pályázatokat ki is írták, köztük a szépirodalmi sajtótermékekre vonatkozóakat is 234 millió forintos keretösszeggel. A döntéshozók mindent megtesznek, egyeztetnek, pályázatokat bírálnak el, az előadóművészek, és szervezetek, az alkotók pedig a Magyarországon kihirdetett veszélyhelyzet 39. napján még mindig várják a konkrétumokat. 

Bizottsági tagok

A Bizottság a Nemzeti Kulturális Alap elvi, irányító, koordináló és a jogszabályokban meghatározott esetekben döntési jogkörrel rendelkező vezető testülete, amely az elnökből, az alelnökből és a tagokból áll. Az NKA elnöke Kásler Miklós miniszter, alelnöke Lőrincz György. A bizottság tagjait szakmai szervezetek, a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma delegálta. Mandátumuk többségében 2024. március 31-ig tart.  A szakmai szervezetek delegáltjai: Gózon Ákos, újságíró,  Lakatos György, fagottművész Simonffy Márta, textilművész A Magyar Művészeti Akadémia delegáltjai: Dr. habil. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára   Pécsi Györgyi, irodalomkritikus Tordai Hajnal, jelmeztervező Miniszteri hatáskörben kinevezettek: Demeter Szilárd, író, rockzenész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Dr. Horváth-Lugossy Gábor, jogász, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója Dr. Révész Mária, miniszteri tanácsadó