Előfizetés

Szemben az árulással

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.04.25. 10:00

Fotó: Kiss Mónika
Egy újabb színházi felvétel, amely jóleső nosztalgiát ébreszt és persze tartogat új felfedezéseket is: Shakespeare Hamletje a Bárka Színházból.
Ritkán érzek vágyat újranézni előadást. A Hamlet újranézésre izgat – fogalmazott a Bárka produkciója kapcsán Molnár Gál Péter a Népszabadságban 2005-ben megjelent kritikájában. Megvallom, hogy hasonlót éreztem én is, amikor megláttam, hogy a Maladype Színház Shakespeare születésnapján a YouTube-csatornáján hozzáférhetővé teszi a Tim Carroll által rendezett Hamlet felvételét. Az előadást annak idején láttam én is a Bárkában, nagy volt a híre, hiszen a rendező, aki akkoriban a londoni Globe Színház főrendezőjeként vendégként dolgozott nálunk sok ötlettel, marketingfogásnak is felfogható trükkel fűszerezte a produkciót. A most közzétett felvétel a darabtemetésen, 2006. június 4-én kézikamerával készült. Sok minden változott azóta, nincs már Bárka, az akkori társulat tagjai sincsenek ma már együtt. A címszerepet alakító Balázs Zoltán önálló társulatot alapított, a Maladype megért nagy sikereket, de a krízisek sem kerülték el. A Hamlet így tényleg egy szubjektív időutazásra ad alkalmat.
Már az eleje rendhagyó az előadásnak, hiszen több esetben sorsolással, vagy különböző játékokkal döntik el, hogy az adott szerepet aznap este ki játssza. Mindezt a későbbiekben a játékba maguk is beálló Varga Anikó és Horváth Kristóf vezényli le. A nézők különböző kellékeket kapnak, amelyek közül több fontos szerepet kap a jelenetekben. A színészek civilben játszanak, Claudius (Egyed Attila) például csaknem végig egy derekára kötött pulóverrel van jelen. Hagyományos játéktér, illetve díszlet sincs, minden felvonás után átrendezik a teret. Minden a nézők között és a nézőkkel zajlik. Sokan nem ússzák meg, hogy ne kapcsolódjanak be a játékba. Főként Balázs Zoltán vonja, sokszor valósággal rángatja be őket a jelenetekbe. De annyira természetesen és szenvedélyesen teszi, hogy nem nagyon lehet neki ellenállni. Van amikor tejszínhabbal kenegeti valamelyik nézőt, de az is előfordul, hogy tésztaszűrőn keresztül csorgatott vizet szürcsölnek együtt.
Látszik, hogy Balázs ott találja ki, hogy éppen melyik kelléket, vagy nézőt használja fel. Eleve több színből építi fel a figurát. Egyszerre bohóc és drámai hős. Emellett végig akrobatikus mozdulatokat, mozgássorokat láthatunk tőle. Bejátssza az egész színházat. Ha kell, beleül a néző ölébe, máskor pedig táncra hívja a közönség valamelyik tagját. A Lenni, vagy nem lenni nagy monológot hármasban, egy idősebb és egy gyerek nézővel együtt adja elő. A lényeg, hogy bármelyikünk bármikor válhat Hamletté, akinek, ha észleli az árulást, a hazugságot, el kell döntenie, mit lép. Feladja, vagy küzd az igazságért, a saját igazságáért. A csaknem három és félórás előadás felvételét nézve jól érzékelhető, hogy milyen motivált, azonos színházi nyelven megszólalni tudó csapat volt akkoriban a Bárkában. Jó volt látni, a már említetteken kívül Varjú Olgát (Gertrúd), Szorcsik Krisztát (Színészkirálynő), Mezei Kingát (Ophelia), Czintos Józsefet (Polonius), Dévai Balázst (Horatio), Kardos Róbertet (Rosencrantz), Nagypál Gábort (Guildenstern), Seress Zoltánt (Színészkirály/Szellem) Gados Bélát (Sírásó I) és Ollé Eriket (Laertes). A nézők között is felfedezhettünk ismert arcokat, és sok fiatalt, akik kedvelték a Bárkát, mint egy folyamatosan újat kereső szakmai műhelyt. Jóleső nosztalgiát ébreszt a felvétel, azt erősítve, hogy a színház egy személyes műfaj, előbb-utóbb le kell majd ülnünk újra egymás mellé és nem csak azért, hogy leöntsenek tejszínhabbal. Infó: Hamlet Bárka Színház Rendezte: Tim Carroll A 2006. június 4-i előadás felvétele.

Jó-e, ha a könyvek életre kelnek?

Fehérváry Anna írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.04.24. 11:00

Az interaktív mesekönyvek az irodalmi átélés eddig ismeretlen felületei, ahol a szöveg játszótérré alakul át.
„Gubbaszt egy helyben ülve, tekintetét – nagyjából – egy pontra szegezi, a kezében tartott tabletre vagy telefonra…és ebben a pozícióban meglepően hosszú időn át képes csendesen megmaradni”. Az idézet Varga Emőke frissen megjelent, Az interaktív könyv című kötetének előszavából származik és meglepő módon egy olyan gyerek kontúrját rajzolja meg, aki olvas. Csak éppen nem hagyományos szöveget papírról, hanem interaktív mesét digitális eszközről. Közhely, hogy a mai fiatalok nem olvasnak eleget és túl sok időt töltenek különféle képernyők előtt. Ráadásul egyre gyakrabban látni egészen kicsi gyerekeket is okostelefonnal vagy tablettel a kezükben, amelyek használatát a szülők néhány perc csend reményében engedélyezik. Erre a jelenségre válaszul születtek meg az első interaktív könyvek 2010-ben, azzal a céllal, hogy olvasásra ösztönözzék a gyerekeket a számukra ismerős és izgalmas digitális térben. Az interaktív könyv több, mint egy e-book, amely csupán a papír alapú könyv elektronikus reprodukciója. Szöveg, kép és hang együttes jelenléte olyan interaktív elemekkel kiegészülve, amelyek jelentősen megváltoztatják az olvasási élményt. Megmozdulhat a kép (hulló levelek, átúszó felhők, elguruló labda), sőt a szöveg is. A hang nemcsak narráció lehet, hanem aláfestő zene, állathang vagy zörej is. Az olvasó – vagy inkább felhasználó – aktívan közreműködik ezeknek az interakcióknak az előhívásában: a képernyőt lehet érinteni, koppintani, suhintani, az eszközt rázni, dönteni, billegtetni. Az interaktív könyvek gyakran tartalmaznak játékokat, feladatokat, rajzoló-színező felületeket, akár a történetbe is be lehet avatkozni. Ezek az interakciók szinte észrevétlenül vonják be a gyerekeket és sokkal dinamikusabbá teszik az olvasásélményt, mint egy nyomtatott könyv.
Varga Emőke a kezdetektől kutatja a digitális irodalom új műfajának kérdéseit, például azt, hogy mi tekinthető jó interaktív könyvnek. „A kritika működése ma a nyomtatott mesekönyvek vonatkozásában sem megfelelő. Rengeteg képeskönyv jelenik meg, amelyre nem reflektál a kritika, és nem segíti támpontokkal sem a pedagógusokat, sem a szülőket. Az interaktív könyvek vonatkozásában ez hatványozottan igaz, és nem csak magyar viszonylatban. A nemzetközi szakirodalomban több helyütt olvashatunk arról, hogy az interaktív könyveknek nincsen kritikája, nincs útmutató arra vonatkozóan, hogy mik a jó interaktív könyv kritériumai” – mutatott rá. A most megjelent kötet részletesen foglalkozik ezzel a témával is. A jó interaktív könyvnek egyrészt meg kell felelnie a nyomtatott képeskönyvektől is elvárt tulajdonságoknak (például a szöveg és a kép harmóniája), ugyanakkor sok speciális, a digitális hordozó sajátosságaiból eredő szempontnak is, mint például az interakciók száma és funkciója. Varga Emőke szerint hiba, ha a fejlesztők az interakciók bőségével próbálják csábítani a vevőket. A túl sok interakció ugyanis megterheli a memóriát és eltereli a figyelmet. Az elsődleges cél a történet megtapasztaltatása lenne, nem pedig a játék. Az interaktív könyv pozitívuma a gyerekek olvasásra motiválhatósága azáltal, hogy a történetek digitális közvetítési módja vonzóbbá teheti az olvasnivalót. Praktikus szempont, hogy egy táblagép akár kisebb könyvtárnyi tartalmat is „elbír”, könnyen hordozható, utazáshoz ideális. Egy interaktív könyv rengeteg olyan funkciót tartalmazhat, amelyet a gyerek életkorához, illetve olvasási szintjéhez igazíthatunk (narráció ki-bekapcsolása, a szöveg szótagolt megjelenítése, kisbetűk-nagybetűk használata, nyelv beállítása). Nehézség ugyanakkor, hogy a nyomtatott könyvvel szemben az interaktív könyvet nem lehet egy könyvesboltban végiglapozni és ez alapján dönteni a vásárlásról. A fejlesztők esetileg döntik el, hogy adnak-e demókat vagy ingyenes előzeteseket, amelyekbe belepillanthat a felhasználó anélkül is, hogy kifizetné az interaktív könyv átlagosan 300 és 1000 forint között mozgó árát.
Miközben nemzetközi szinten egyre nagyobb számban vannak jelen interaktív könyvek (naponta kerülnek fel új alkalmazások az Apple és az Android piacaira), addig itthon egyelőre nem túl elterjedt és szép számmal akadnak ellenzői is. „Jellemző az új műfajjal szembeni távolságtartás, de ez nem szokatlan jelenség. Elég csak arra gondolnunk, hogy például a múlt század elején mennyire idegenkedett a felnőtt társadalom a képeskönyvtől, vagy attól, hogy legyenek kifejezetten gyerekeknek szóló regények. A gyanakvás hátterében döntően a tapasztalatlanság áll. Például az óvodapedagógusok gyakran mondják, hogy a gyerekek úgy is túl sokat nézik a telefont és a tabletet, miért szaporítsuk ezt még tovább. Illetve az interaktív könyvet sokan a tévénézéshez hasonlítják, és mint ilyet mereven elutasítják. Ugyanakkor azt látjuk, hogy akik elvégezték a Szegedi Tudományegyetem által akkreditáltatott pedagógus továbbképzési tanfolyamot és ott megtapasztalták, hogyan kell működtetni ezt az eszközt és mi mindenre jó, azoknak alapvetően változott meg a véleménye, és rájöttek, milyen hasznos lehet az interaktív könyv” – fejtette ki Varga Emőke, aki szerint a régi és az új mesemondás között nem konfrontatív, hanem kiegészítő kell, hogy legyen a viszony. Az új műfajnak az oktatásban is fontos szerepe lehet, elsősorban az olvasás és a szövegértés területén. Tavaly egy kísérleti program keretében ezer tablet jutott el a magyarországi általános iskolákba, hogy az interaktív könyvben rejlő lehetőségeket teszteljék. Varga Emőke elmondása szerint a pedagógusok megdöbbenve tapasztalták, hogy ugrásszerűen megnőtt azoknak a gyerekeknek az órai aktivitása, akik egy irodalom vagy olvasás óra menetébe korábban egyáltalán nem voltak bevonhatók. A szakemberek tartottak tőle, hogy az új eszköz használata esetleg negatív hatással lesz az órai fegyelmezettségre, azonban éppen az ellenkezője történt: rendkívül jól hatott az óra menetére és sokkal fegyelmezettebbek voltak a gyerekek.

Névjegy

Varga Emőke a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának habilitált főiskolai tanára. Az interaktív könyv pedagógus-továbbképzési tanfolyam vezetője. A téma első monográfiája, A könyvek életre kelnek (2018) című tanulmány szerkesztője. 

Ingyenesen elérthető 400 könyv

 A BOOKR Kids egy 2015 óta működő startup, amely mára Közép-Kelet Európa legnagyobb, interaktív mesekönyveket fejlesztő cégeként a magyar mellett angolul, norvégul és csehül is gyárt tartalmakat.A koronavírus helyzetben szükségessé vált távoktatást segítendő, az Oktatási Hivatal márciusban tankönyvvé nyilvánította a BOOKR Kids angol nyelvtanulást segítő programját, amely jelenleg az egyetlen hivatalos, teljesen online tananyag a magyar tankönyvjegyzékben.Március 20-tól egy hónapon keresztül a BOOKR Kids minden meséje ingyenesen letölthető Android és iOS készülékekre egyaránt, ezáltal segítve az otthon lévő családokban az olvasást és tanulást. 

Május 15-én megnyitják a schönbrunni kastélyt és a bécsi állatkertet

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.24. 10:31

Fotó: Helmut Fohringer / AFP/APA/PictureDesk
Május 27-től pedig ismét látogatható lesz az Albertina múzeum, és a bécsiek birtokukba vehetik az osztrák főváros új modern művészeti múzeumát, az Albertina Modernet is.
A pünkösdi ünnepek előtt, május 27-én ismét megnyitja kapuit az Albertina múzeum és a bécsiek végre birtokukba vehetik az osztrák főváros új modern művészeti múzeumát, az Albertina Modernet. Utóbbi megnyitását március 12-re tervezték, ám a koronavírus-járvány terjedésének feltartóztatására hozott korlátozások miatt el kellett halasztani a bécsi Karlsplatzon lévő Künstlerhaus épületben helyet kapó múzeum megnyitását. Így május 27-től először láthatják a bécsiek az intézmény első kiállítását, amelyet az osztrák főváros második világháború utáni művészeti élete bemutatásának szenteltek. Az új múzeumban 2500 négyzetméternyi kiállítótéren ötezer képzőművész több mint 60 ezer alkotása talál otthonra. Itt kapott helyet az Albertinának 2018-ban adományozott Essl-gyűjtemény, benne Cindy Sherman, Georg Baselitz és Alex Katz alkotásaival. Karlheinz Essl osztrák műgyűjtő gyűjteményének mintegy 90 millió euró (29 milliárd forint) értékű részét ajándékozta az Albertinának, a háború utáni osztrák művészet 1323 művét. Az osztrák fővárosban csütörtökön azt is bejelentették, hogy május 15-én újranyitja kapuit a schönbrunni kastély és az állatkert. Margaret Schramböck gazdasági miniszter csütörtöki közleményében kiemelte, hogy valamennyi idegenforgalmi látványosság újranyitására részletes terveket dolgoztak ki, amelyek összhangban vannak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó ajánlásaival. Az egyik kulcsfontosságú intézkedés, hogy belépőjegyeket csak az interneten lehet vásárolni.