Sik Endre: fogalmunk sincs, hogy valójában mekkora a veszély

Publikálás dátuma
2020.04.27. 07:40

Fotó: Népszava
A válságot úgy fogom fel, mint egy természetes kísérletet – mondja Sik Endre szociológus, aki szerint az információözön eddigi eredménye: nemtudás.
Mire figyel egy szociológus járvány idején az önkéntes szobafogságban?
Én a számokra. Egész életemben a számok érdekeltek, most sincs másként. Mindenkit az foglalkoztat, hogyan kezdődött a járvány, hol tart jelenleg és mikor lesz vége. Ezekhez a kérdésekhez pedig rengeteg adat termelődik.

És rengeteg találgatás... Ugyanúgy, ahogyan egy földrengés vagy cunami esetében, az elején azt hittük, a koronavírus-járvány kitörésének helyéről és időpontjáról, az áldozatok számáról is pontos ismereteink vannak. Aztán egyre inkább kérdőjelessé vált ezek hitelessége. Politikai szempontok és különféle konteók, összeesküvés-elméletek is növelik a bizonytalanságot. Közben hatalmas az emberek éhsége mindarra a tudásra, ami összefügg a járvánnyal. A média és a tudomány igyekszik eleget tenni ennek az igénynek. Ömlik az információ, létezik olyan világtérkép, amely azonnal mutatja, ha valamelyik országban meghal valaki. Látszólag tökéletesen tájékoztatva vagyunk. A helyzet ennek ellenére az, hogy pillanatnyilag fogalmunk sincs, valójában mekkora a veszély, mikor és hogyan sikerül megfékezni a járvány első hullámát, milyen valószínűséggel kell számítanunk második vagy még több hullámra, az mivel jár majd. Az információözön eddigi eredménye: nemtudás.

Mégsem megbízhatók az ön által nagy becsben tartott számok?
Mindig is azt vallottam, hogy a számok sosem hazudnak, a számokkal azonban vissza lehet élni. Magyarországon a járványügy is erősen átpolitizált, ami ebben a helyzetben életveszélyes. Például: a valóban katonás ágyfelszabadítási harc mindent felülír, így a fokozatosságot és humánumot a kivitelezésben. Nem kell valamifajta gonosz politikai manipulációra gondolni, ez csak a katonai nézőpont túlpörgése. A tudósok között pedig akadnak, akik – egyszerűen szereplési vágyból, vagy azért, mert úgy érzik, hogy valamit mindenképpen mondaniuk kell a közvéleménynek – előállítanak olyan adatsorokat, amelyekkel nehéz mit kezdeni. Könnyű arról beszélni, hogy a vírus után már nem lesz ugyanolyan a világ, amilyen előtte volt. Persze. A világ állandóan változik, sosem lesz ugyanolyan, mint korábban. Változások járvány nélkül is bekövetkeznek, ám egy ilyen könnyeden odavetett megállapítás megnehezíti a komoly gondolkodást.

Ettől még fontos kérdés, hogy milyen világ jöhet.
A társadalomtudósnak ennek feltárása a feladata. Éppen egy nemzetközi kutatás előkészítésén dolgozom. Biztosak lehetünk abban, hogy lesz, ami egyáltalán nem fog változni, lesz, ami csak időlegesen változik meg, aztán lesz, ami a koronavírus járvány hatására tényleg hosszú távon – akár véglegesen is – megváltozik. A járvány elmúltát vagy visszaszorítását követően azt szeretnénk megvizsgálni, hogy melyik országban milyen mértékű és milyen típusú változások történtek. Ehhez a már meglévő demográfiai, fogyasztási és egyéb adatokat vesszük alapul. A válságot úgy fogom fel, mint egy természetes kísérletet.

Az mit jelent?
Mondok egy példát. A hatvanas években az Egyesült Államokban még úgy tartották, hogy a nők kevésbé alkalmasak komolyzene játszására, mint a férfiak, nőknek ezért nincs helye a szimfonikus zenekarokban. A karmesterek nem csupán így gondolták, hanem ennek a meggyőződésüknek nyíltan hangot is adtak. A feminizmus, az emancipációs mozgalmak hatására a hetvenes évekre eljutottak oda, hogy elvégeztek egy kísérletet annak eldöntésére, mennyire megalapozott a karmesterek véleménye. A zenekarba jelentkezők egy paraván mögött játszottak, sőt mindenkinek papucsot kellett húznia, hogy még a cipők kopogása se árulja el, ki melyik nemhez tartozik. Nem meglepő módon bebizonyosodott, ha paraván mögött folyik a próbajáték, akkor a nők ugyanolyan eséllyel nyernek a versenyben, mint a férfiak. A természetes kísérlet abban állt, hogy a paraván használata előtti és utáni időszakot hasonlították össze. A mi kutatásunkban a vírusjárvány lesz a paraván.
Szerző

Zivatarok miatt adtak ki figyelmeztetést

Publikálás dátuma
2020.04.27. 07:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Napközben akár 25 fokot is mérhetünk, késő estére 9 és 16 fok közé hűl le a levegő.
Hétfőre kilenc megyére (Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala) is elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint a nap második felében nyugat felől a Dunántúlon előfordulhatnak zivatarok, amelyeket átmenetileg erős széllökések kísérhetnek.
Délelőtt elsősorban a nyugati országrészben és az északkeleti megyékben lesz több a felhőzet, máshol sok napsütésre számíthatunk, de a délutáni órákban már keletebbre is megnövekszik a gomoly-, illetve fátyolfelhőzet. Délutántól nyugat felől elszórtan valószínű zápor, zivatar. Éjfélig nagyjából a Duna vonaláig juthat el a csapadékzóna. A délies szelet főként a nyugati tájakon élénk lökések kísérik, de zivatarok környezetében erős lökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 25 fok között valószínű, késő estére 9 és 16 fok közé hűl le a levegő.
Szerző

Őszre csúsznak a kampányoltások

Publikálás dátuma
2020.04.27. 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vélhetően a következő tanévre csúszik a hetedikes lányok HPV (humánpapilloma vírus) elleni kampányoltásának második adagja – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) lapunknak küldött válaszából.
Mint írták: míg az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadása a szokásos rendben zajlik, a kampányoltásokra a járványt követően kerül majd sor. Magyarországon 2014-ben került be a HPV elleni oltás az immunizációs programba, felmenő rendszer nélkül (tehát minden évben csak egy korosztály kap oltást). A védettség eléréséhez fél éves időközzel két oltásra van szükség, melyet nálunk a 7. évfolyamba járó lányok ősszel és tavasszal ingyen kapnak meg. Egyetlen feltétele, hogy a szülő nyilatkozzon: kéri az oltást. Az államtól a 2018/19-es tanévtől a 9 komponensű, legszélesebb körű védelmet nyújtó HPV elleni védőoltást kapják a gyerekek. Idén az iskolai oktatás járvány miatti felfüggesztése nehezíti a lányok második oltását. - Nem történik semmi baj, ha őszre csúszik, és a nyolcadik elején kapják meg a vakcina második adagját – nyilatkozta a Népszavának Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke. Az immunizáció nem veszít a hatékonyságából, és nem is kell újra kezdeni az oltási sorozatot. Természetesen, ha a kormány még az év vége előtt legalább három héttel megnyitja az iskolákat, akkor elvben beadható még tavasszal is. Feltéve, ha minden iskolára marad kellő számú gyermekorvos. Annak következtében ugyanis, hogy a 65 éven felülieknek korábban megtiltották a közvetlen betegellátást, a gyermekorvosok mintegy negyede hiányzik. Póta György jelezte: a HPV-hez hasonló másik iskolai kampányoltást, a hepatitiszt még beadták márciusban. A 18 hónapos korig kötelező vakcinákat pedig most is mindenki időben megkapja. Ugyanis ott, ahol kiestek az orvosok a napi ellátásból, összevont körzeti rendeléseket működtetnek. Sőt a nem kötelező, csak ajánlott meningococcus B elleni védőoltás beadása is könnyedén időzíthető a kötelező oltások időpontjához. Jelenleg a tuberkulózis (TBC), a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a járványos gyermekbénulás, a kanyaró, a rubeola és a mumpsz mellett a pneumococcus, a hepatitis B, valamint tavaly óta a bárányhimlő ellen kapnak a gyerekek kötelezően oltást.                                                                                                                     
Szerző