Vezénylés és közmunka is lehet Orbán Viktor ígérete

Publikálás dátuma
2020.04.29. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Elérhetetlenné tették, hány munkanélküli maradt ellátás nélkül és azt sem tudni, milyen állást kínál majd az állam a most elküldött dolgozóknak.
Pár órával Orbán Viktor újabb hangzatos parlamenti bejelentése előtt a szakszervezetek, munkaadói szervezetek és a kormány hétfői internetes egyeztetésén (VKF) még szóba sem került, hogy az állam állást kínál mindenkinek, aki a járvány miatt kialakult gazdasági válságban veszíti el a munkáját és nem talál új piaci munkahelyet. Ezt megerősítette lapunknak Mészáros Melinda, a Liga és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is. Így aztán a gazdaság szereplői csak találgatnak, mit takarhat a miniszterelnök kijelentése, hogy ha lejár a három hónapos álláskeresési támogatás ideje, „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól”. Az állam szolgálatában állók évek óta panaszolják, hogy nekik van a legrosszabb foglalkoztatójuk. Sokan tehát kényszerként élnék meg a kivezénylést egy közszolgálati munkahelyre, de nem ezért tartja megvalósíthatatlannak az ígéretet Herczog László közgazdász. A Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere úgy fogalmazott, a kormány játszik a világos bábukkal, neki kellene megmondani, milyen rendszerben képzelik el az emberek tömeges foglalkoztatását, vezényléssel vagy közmunkával, mert a közfoglalkoztatás újbóli kiterjesztése – amit a legtöbben belelátnak az üzenetbe – nem megoldás. Munkának azt a hasznos tevékenységet lehet tartani, amiből valamilyen hozzáadott érték keletkezik – tette hozzá, de ez egyik foglalkoztatási módra sem jellemző. Ha valakit kényszerrel osztanak be egy munkahelyre, nehezen várható el, hogy hasznosan dolgozzon. A versenyszféra érdekegyeztetésén Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a tervekre vonatkozó kérdésekre csak annyit felelt, nem lövi le a poént. Ehelyett előre próbálta elsimítani a botrányt, hogy nagyon durva különbségeket tartalmazó statisztikai adatok jelennek meg egymás után a foglalkoztatásról és a munkanélküliség alakulásáról. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztrált álláskeresőket rögzítő számai – ha a két hete közölt heti 12 ezres növekedés folytatásával számolunk -, már 350 ezer főnél járhatnak, a statisztikai hivatal más módszerrel ennek a felét méri és akkor még nem beszéltünk az adóhatóság adatairól. Azt, hogy nehéz eligazodni a munkanélküliségi adatokban, a szakszervezetek is kifogásolják.  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik egykori elnöke egyenesen úgy fogalmazott a Népszavának, hogy a kormány tudatosan titkol el adatokat a nyilvánosság elől, ami a statisztikai és az információs szabadságról szóló törvény súlyos megsértése. Katona Tamás szocialista politikus úgy véli, már százezer körül járhat a frissen elküldött dolgozók száma. Kiemelte, hogy a foglalkoztatási szolgálat honlapját átalakították és azóta nem hozzáférhető, hány regisztrált munkanélküli nem kap semmilyen ellátást. Így nem fogjuk tudni azt sem, hogy a most regisztrálók közül júliusban hányan kerülnek légüres térbe, vagy könyörögnek a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásért. Az egyetemi tanár szerint a február végén hivatalosan bejelentkezett 264 ezer álláskereső több mint fele nem kapott egy fillért sem, és márciusban ez az arány tovább romolhatott, de a kormányt nem érdekli, miből élnek ezek az emberek. Ráadásul a segélyekhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, például az álláskeresési támogatás csak annak jár, aki az előző három évben 365 napot dolgozott, így azok, akik időnként külföldön vállaltak munkát, feketén vagy bizonytalan körülmények között dolgoztak, szintén nincsenek benne a statisztikákban. Katona Tamás 200 ezerre teszi a számukat. 

Politikai csata

Az ellenzék parlamenti kérdései ugrasztották ki a miniszterelnöki szándékot, hogy a most utcára tett emberek közül állami foglalkoztatásba vonják azokat, akik nem találnak piaci munkát, de érdemi választ nem kaptak azóta sem a kérdésre, vajon mit kell érteni ez alatt. Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány az alacsonyabb bért kínáló közmunkát kínálja a bajban lévőknek, míg Molnár Csaba, a DK alelnöke úgy értékelte a helyzetet, hogy az új munkanélküliek brutális száma azt mutatja, a kormány nem tudja és nem is akarja kezelni a válságot. Az innovációs tárca nem felelt a tervekre vonatkozó kérdéseinkre és a tegnap nyilatkozó kormánytagok sem adtak magyarázatot, hogy valóban a közmunka bővítésén, vagy a munka nélkül maradók állami munkahelyekre történő vezénylésében gondolkodnak. A választás politikai és nem gazdasági alapon történik majd. 

Gulyás Gergely: a kormány szerdán enyhítheti a korlátozásokat

Publikálás dátuma
2020.04.28. 22:12

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Óvatosan, de újra kell indítani az életet Magyarországon – mondta a kancelláriaminiszter a tervezett enyhítésről. Budapestről az ellenzék káros magatartása jutott eszébe.
A márciusban bevezetett korlátozó intézkedések meghozták eredményüket, Magyarország a járvány által kevésbé érintett országok közé tartozik; felkészültünk a járvány gyorsulására is, így már lehet arról gondolkodni, hogyan lehet az életet újraindítani Magyarországon -fejtegette az InfoRádió kedd esti műsorában Gulyás Gergely. Az MTI által is idézett interjúban kancelláriaminiszter elmondta, a kormány szerdán dönthet a korlátozások enyhítéséről – ekkor azonban figyelembe kell venni, hogy ez ne járjon a fertőzésszámok robbanásszerű növekedésével. Gulyás arra is kitért, hogy koronavírusos betegek csaknem kétharmada Budapesten és Pest megyében van, ezekre a területi különbségekre a döntéshozatalnál figyelemmel kell lenni.
Gulyás nem csak a betegszámok miatt emlegette Budapestet: a járványhelyzetben szerinte a legtöbb településsel együtt tudtak működni, a fővárosban viszont "az ellenzék magatartása" miatt olyan politikai vita alakult ki, ami a védekezés ügyére is kihatott. Az ellenzék azt a káros döntést hozta, hogy nem hoztak létre nemzeti egységet, minden pártpolitikai vita ellenére, a védekezés idejére, nem adták meg a kormánynak a felhatalmazást, majd minden kormányzati lépésbe próbálnak belekötni – mondta Gulyás. Vagyis, Budapest állapotát azzal kapcsolta össze, hogy az országos ellenzéki pártok nem szavazták meg a kormánynak teljes felhatalmazást adó koronavírus-törvényt.  
A kancelláriaminiszter azt sem zárta ki, hogy a járványnak ősszel egy második hulláma is jöhet, a védekezés eddig megismert eszközeit ugyanakkor ebben az esetben is bevethetik.,

Gulyás Gergely azt is hozzátette, hogy multinacionális üzletláncokra kirótt különadó a védekezés után is megmarad, „mert a szándék mindig is az volt, hogy ez az adó legyen”, csak volt egy uniós vita róla, de már nincs jogi akadálya a visszavezetésnek. A bankokat idén kérték arra, hogy járuljanak hozzá a központi költségvetéshez, és ez az önkormányzatokra is igaz a gépjárműadó erejéig, ezek az intézkedések az idei évre vonatkoznak – mondta a miniszter. A beszélgetés során Gulyás megerősítette, hogy az érettségi május 4-én biztosan elindul, ehhez minden feltétel adott. Kitért a jövő évi büdzsé helyzetére is:  mint mondta, a 2021-es költségvetés tervét május 19-éig nyújtják be az Országgyűlés elé,. és június 30-éig el tudják fogadni.
Szerző
Frissítve: 2020.04.29. 10:39

A Fidesz lefújta az ellenzéki klímariadót

Publikálás dátuma
2020.04.28. 20:02
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance / AFP
A kormányoldal saját elképzeléseire formálta át az ellenzéki pártok klímavédelmi határozati- illetve törvényjavaslatait.
Trükkös módosításokkal "kibelezte" a parlament kormányoldala a fenntartható fejlődés bizottsága ülésén az ellenzéki pártok klímavészhelyzetről szóló határozati-, illetve a Párbeszéd törvényjavaslatát. Az ellenzék a két iratban egyaránt a jelenleginél jóval határozottabb környezetvédelmi vállalásokat indítványozott. Így 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékos szén-dioxid-kibocsátási cél mellett a 30 százalékkal csökkentett energiafogyasztás 35 százalékát már megújuló forrásokból kellene előállítani. Ezeket az ülésen a Fidesz-KDNP-képviselők Bencsik János alelnök előterjesztésére rendre "visszaírták" az Orbán-kormány ismert céljaira, így 40 százalékos kibocsátás-csökkentésre és 21 százalékos megújulóarányra. A megtakarítás tekintetében pedig csak annyit vállalnak, hogy a 2005-ös szintet meghaladó igényt 2030 után csak szennyezésmentes forrásból elégítik ki. A címeket sem kímélték: a közös ellenzéki javaslat "éghajlatváltozási vészhelyzetéből" "az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatok", a Párbeszéd klímavészhelyzetéből pedig klímavédelem lett. Az ellenzék amúgy lényegében az EU által javasolt uniós átlagcélok vállalására kérte a kabinetet. A Fidesz-frakció tönkretette az LMP által készített, az ellenzék által közösen benyújtott klímavészhelyzetes határozati javaslatot - fogalmazott az ülés után Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke. Felszólította a kormányt és a Fideszt, hogy rossz javaslatait vonja vissza, fejezze be végre a klíma-kamuzást és szavak helyett kezdjen érdemi cselekvésbe. Bár a kormánypárt megígérte, hogy lesz klímatörvény, módosító javaslatában ettől is visszalépett - véli a politikus. Emlékeztetett, hogy Magyarország a kormány által 2030-ra ígért, 1990-es alapon 40 százalékos kibocsátás-csökkentést 2013-ban már elérte. (Igaz, azóta nőtt a szennyezés.) A társelnök szorgalmazta, hogy a kormány ígértéhez híven számolja fel a törvénytelen hulladéklerakókat, vezesse ki az egyszer használatos műanyagokat, tisztítsa meg a folyóvizeket és bővítse a naperőműveket. Követelte, hogy napelemeket ne értékes termőföldekre, hanem háztetőkre telepítsenek. A Fidesz kibelezte és szalmával töltötte ki a Párbeszéd klímatörvényét - jellemezte a helyzetet Tordai Bence, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. A kormányoldal négy célból hármat, 14 intézkedésből pedig tízet kihajított a kukába. A Fidesz elérte, hogy az Országgyűlés ne hirdessen klímavészhelyzetet, ne tűzzön ki EU-tagállamhoz méltó célokat és ne kötelezze a kormányt az emberek érdekeit szem előtt tartó, erőteljes lépésekre. Az ellenzéki honatya ugyanakkor eredményként könyveli el, hogy a parlament a kiüresítés dacára mégis csak szavaz egy klímavédelmi törvényről, miközben Orbán még tavaly is „baloldali huncutságnak” nevezte az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a zöldeket belül vörös "görögdinnyéknek" csúfolva.
Szerző