A kormány szerda éjjel beterjesztette a parlamentnek azt az adócsomagot, amit rendeleti úton már kihirdetett. Ha a fideszes parlament elfogadja a kormány javaslatát (és miért ne tenné), akkor a rendkívüli jogrend után is megmarad a kiskereskedelemre, a bankokra kivetett különadó, és a szociális hozzájárulási adó két százalékos csökkentése, így júliustól 15,5 százalék lesz a munkáltatói tb-teher.
Nem szerepel ugyanakkor a szokatlanul szűk adócsomagban – a két törvény alig 40 oldal indoklással együtt -, a büntető jellegű különleges gazdasági övezet szabályozása, amely lehetővé teszi, hogy Göd városától elvonják a helyi adókat. A különleges gazdasági övezet kérdését a kormány egy rendeletben szabályozta, mégpedig e rendelet normál jogrendben megszűnik. Persze bármikor a parlament elé kerülhet egy módosító, amely törvényben szabályozza a „különleges gazdasági övezet” fogalmát, de erre tegnapig nem került sor.
A parlament előtt fekvő törvényjavaslat az adórendeletekhez képest egy fontos ponton viszont kedvezően változott a cégek szempontjából: a kormány a jelenlegi ötven százalékról száz százalékra emelte fel a fejlesztési tartalék adókedvezményét. Az a cég amely úgy dönt, hogy nyereségét a fejlesztési tartalékába helyezi, akkor előfordulhat az is, hogy nem kell egy fillér nyereségadót sem fizetnie. Egy cég ily módon akár 10 milliárd forinttal is mérsékelheti adóalapját, adóját pedig 900 millió forinttal - amit már a tavalyi év után is elszámolhat.
A kormány eredetileg az 50 százalékos szabállyal 30-40 milliárd forintnyi beruházási adókedvezménnyel számolt, a száz százalékos szabállyal további tíz milliárdok maradhatnak a cégeknél – vagyis ennyivel csökken a államkincstárba befolyó társasági adó, vagy épp az azt helyesítő sport-tao felhasználás. Jelenleg a kormánynak láthatóan fontosabb a cégek beruházási aktivitásnak fenntartása, mint az adóbevételek vagy épp a sport-tao maximalizálása.
A beruházási kedvezmény rendkívül gáláns, hiszen azt most helyezhetik el a cégek a fejlesztési tartalékba, ám a beruházást csak a következő négy év során kell megvalósítani – vagyis annak felhasználására bőven lesz idő. A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet, de a kedvező szabály hatására akár a külföldi székhelyű, de hazánkban tevékenykedő multik is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem külföldre viszik, hanem azt Magyarországon fektetik be – olvasható a kormány reménye a Pénzügyminisztérium közleményében.
